Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2008. február - Emlékérem Savoyai Jenő szobrának avatására

2010.12.14
 
A hónap érme: Ezüst emlékérem Savoyai Jenő szobrának avatására 1865-ből
 

  Savoyai Jenőnek, pontosabban Eugen von Savoyen-Carigan hercegnek, aki 1663. október 18-án született Párizsban és 1736. április 21-én halt meg Bécsben, sokat köszönhet Magyarország, és tegyük hozzá, egész Európa. A franciának született Savolyai Jenő, akit vézna testalkata és előnytelen külseje miatt XIV. Lajos francia király nem kívánt katonai szolgálatra alkalmazni, 1683-ban Bécsbe ment, ahol Lipót császár szolgálatába állt, s hamarosan a Lotharingiai Károly vezette törökellenes háborúk hőse lett. Részt vett Bécs (1683. szept. 12.) felmentésében, Buda (1686. szept. 2.), majd Belgrád (1688) visszavívásában - ez utóbbi csatában súlyosan megsebesült. Ezután egy ideig a franciák elleni háborúban jeleskedett, majd 1696-ban a törökellenes háború fővezérének nevezték ki. Itt győzelmet győzelemre halmozott, 1697 szeptember 11-i zentai diadala pedig megteremtette a Magyarország török alóli felszabadulását kimondó karlócai béke feltételeit, egyúttal megvetette Savoyai Jenő európai hírnevének alapjait. Hollandiában már életében szobrot szerettek volna állítani neki, ám a legendásan szerény, a feltűnősködést sohasem kedvelő főúr ezt elutasította. Az újabb török elleni háborúban elért sikerei, Pétervárad (1716. aug. 5.), Belgrád (1717. aug. 16.), majd Temesvár (1717. okt. 13.) bevételei tovább növelték nimbuszát. Idős korában, 1734-ben még elvállalta a lengyel örökösödési háborúban a fővezéri szerepet, de ez már nem hozott sikert a számára. Savoyai Jenő nemcsak hadvezér volt, hanem korának jeles gondolkodója is: levelezésben állt Leibnizcel, Montesquieu-vel és Rousseau-val. Finom műérzékéről bécsi kastélya, a Belvedere, és annak képtára tanúskodik. 

1147.jpg

  Emlékét 1865 óta őrzi Bécsben a Hofburg előtt felállított lovas szobor. Ez látható a bemutatott érem hátlapján is. Budapesten néhány évtizeddel később állítottak szobrot a nagy hadvezérnek. Ennek érdekessége, hogy eredetileg nem oda készült a közel 5 méter magas bronzszobor, hanem Zenta városa rendelte meg Róna József szobrászművésztől a zentai csata 200. évfordulójára. Mivel azonban nem tudták kifizetni, a szobor Budán maradt, és 1900-ban a királyi palota udvarán állították fel.

  A Savoyai Jenő emlékérem Karl Radnitzky (1818-1901) neves osztrák éremművész alkotása. Radnitzky, aki 1849-53 között a bécsi verde vésnöke, 1853-tól pedig a Bécsi Képzőművészeti Akadémia kisplasztikai és éremművészeti tanára volt, jelentős szerepet vállalt a bécsi érmészeti iskola megteremtésében. Érmei alapvetően a neoklasszicizmus szellemében születtek, de megmintázásukban már a naturalizmus jegyei fedezhetők fel.
 
  Több száz emlékérme között magyar vonatkozásúak is vannak. Ilyen például az éremtárban ugyancsak látható, a Magyar Tudományos Akadémia székházának megnyitására készült emlékérme 1865-ből, valamint Toldy Ferencnek (1871), Czuczor Gergelynek és Fogarassy Jánosnak (1874), az akadémiai nagyszótár elkészítőinek érmeportréi.