Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2008. június - Károly Róbert aranyforintja

2010.12.15

 

A hónap érme: Károly Róbert aranyforintja

 
 03571q00.jpg

  A középkor végén a kis címletű ezüstpénzek egyre inkább eltűntek a kereskedelmi forgalomból, mivel a pénzverdék egyre kisebb hajlandóságot mutattak a kis haszonnal járó aprópénzek verésére. Az árrendszer összeomlása ellen a kis címletű pénzeket megszűntették, helyükbe azok többszöröse lépett jobb minőségű ezüstből. A gazdasági nehézségeket az újjáéledő aranypénzverés tudta részben orvosolni. A XIII. században sorra jelennek meg a különböző elnevezésű aranypénzek: Genovában a genovino (jellegzetes éremábrázolása: előlap várkapu, hátlapján kereszt); Firenzében megjelent a Florin (Forint) a jól ismert liliom ábrázolással; a Rajna mentén pedig a gulden. Magyarországon először Károly Róbert veretett aranypénzt firenzei mintára, annak a gazdasági reformnak a részeként, amelyről itt külön is szólnunk kell.

  Amikor az ifjú Károly Róbert trónra került, az ország gazdasága kaotikus állapotban volt. Még mindig élt az Árpádok korából megmaradt pénzújítási rendszer, változó és szabályozatlan volt a dénárverés, gyakori volt a veretlen ezüstrudakkal való fizetés. Károly Róbert uralkodása első időszakában elődeinek nyomdokain haladva csak dénárt és obulust veretett, ezeknek a minőségén úgy próbált javítani, hogy elrendelte, hogy az állandó értékű szlavón dénárok mintájára verjék ki a királyi pénzeket.

   1323-tól az uralkodó a Nekcsei Demeter tárnokmester nevével fémjelzett gazdasági reformok keretében átalakította a pénzverést is. Ennek során megszüntette a rossz minőségű dénárok verését, kísérletet tett egy állandó értékű, az egész ország területén érvényes pénz megteremtésére. A régi és külföldi pénzek, valamint a veretlen arany és ezüst forgalmát megszűntette, kiszorítva így a kincstár egyik legfontosabb jövedelemforrását veszélyeztető bécsi dénárokat. A pénzreformmal kapcsolatos költségek fedezésére a király minden jobbágycsalád által fizetendő, rendkívüli adót szavaztatott meg a rendekkel. Az új, kapunként beszedett adót 18 dénárban határozta meg. 1329 körül részben cseh, részben francia illetve nápolyi mintára bevezette a 6-8 dénár értékű garast.

 
0066.jpg

  A garas bevezetésénél is nagyobb horderejű volt az aranypénz bevezetése. A kereskedelem fellendülésével ugyanis a dénár mellett nagyobb és értékesebb, állandó értékű pénzek iránt kifejezett igény is mutatkozott az országban. Az első aranypénzt Károly Róbert 1325 körül verette. Ennek nemesfémtartalma nagyon magas volt, 23 karát 8 grén, azaz 986 ezrelék aranyat tartalmazott, vagyis 3,55 grammból 3,52 gramm színarany volt. A mintát az 1252-től Itáliában vert aranyforintok szolgáltatták. Az itáliai hatás részben a hazánkban dolgozó sienai mesterek munkájának köszönhető, a pénz neve pedig Firenzére utal: fiorino d'oro. A Budánfirenzei liliom, a hátlapjukon Firenze védőszentje, Keresztelő Szent János látható. Érdekesség, hogy az itáliai város tiltakozott is a „motívumlopás" miatt, ám az éremképet csak Nagy Lajos király változtatta meg későbbi veretein, amikor is az előlapra a magyar címer, a hátlapra pedig Szent László képe került. Ezt követően a Nagy Lajos által lovagi ideálként tisztelt Szent László egészen a XVI. század végéig állandó éremkép is maradt a magyar aranypénzek hátlapján.

   A magyar aranyforint nem csak Károly Róbert idején tudta betölteni az állandó értékű fizetőeszköz szerepét. Egyenértékű volt a firenzei aranyforinttal és a velencei dukáttal, és magasabb értékűnek bizonyult a rajnai forintnál. A 100 dénárt kitevő forint mintegy hatszáz éven át tartotta meg súlyát, nemesfém tartalmát s szép kivitelét, ezzel méltán vívott ki nemzetközi hírnevet magának. A körmöci aranypénz a középkor végéig a legkedveltebb fizetőeszköz volt egész Európában.