Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2008. november - A selmecbányai bányászati akadémia jutalomérme

2010.12.15

 

A hónap érme: A selmecbányai bányászati akadémia kémlészettani jutalomérme


1091.jpg
 

  Az iskolaérem, mint új érmészeti műfaj megjelenése a reformáció korához köthető. A protestáns iskolákban azért, hogy felébresszék az ifjúság buzgalmát a katekizmus megtanulására, a legszorgalmasabbak részére különprémiumot tűztek ki. Ezeknek az érmeknek az elnevezése német nyelvterületen gyakran változott (Aufmunteruns-pfennig, Lehrpfennig, Schulmünze, Ehrenpfennig, Fleissprämiae, Prämien-medaillen, Promotionspfennig). Az iskolai jutalom- és emlékérmek kultusza a reformáció elterjedésével együtt német területről a felvidéki német polgárság közvetítésével került át Magyarországra. Első adataink az iskolai jutalomérmek használatáraa XVI. századból származnak.

  A Berg-Schola-t, azaz a Bányászati és Kohászati Tanintézetet Selmecbányán 1735. június 22-én alapították meg.  Az Academia Montanistica, azaz a Bányászati Akadémia alapítására 1762. október 22-én került sor, ám a tulajdonképpeni egyetemi rangot csak a három évfolyamos akadémia megszületése jelentette 1770. április 3-án. Az Akadémia jutalomérmei azonban már jóval a tényleges akadémiává válás előtt használatban voltak. Ezek története önmagában is igen bonyolult és még ma sincs minden részletében feltárva. 1755-ben létesítették a versenyvizsgák intézményét, melyek nyertesei 52,5 g tömegű aranyérmet, második helyezettjei pedig 35 g tömegű ezüstérmet nyertek. Hét tárgyból tartottak versenyvizsgákat, de csak négyfajta érem ismeretes. (Bányaméréstani, kémlészeti, bányaműveléstani és pénzverészeti jutalomérem.) Ha a nyertesek úgy kívánták, a megfelelő értékű arany pénzérmét kaptak. Az arany, illetve az ezüstérmek rendkívül ritkák, de ismerünk bronz és ezüstözött bronzérmeket.

  Némi bizonytalanság van az érmek tervezőit illetően. Az eredeti tervező Matthäus Donner (1704-1756) volt, a legtöbb érmen az ő neve szerepel. A verőtövek kopása miatt J. A. Toda készített új verőtöveket, ezért vannak érmek, melyeken az ő neve, vagy az ő neve is szerepel. Ezek egyike a mi kiállításunkon látható darab is. Az eredeti verőtövek felhasználásával egyébként még számos bronz, ezüstözött bronz és más anyagú utánvereteket is készítettek még néhány évtizeddel ezelőtt is.

  A Matthäus Donner által tervezett éremsorozat bemutatott darabja a kémlészettani jutalomérem. (A kémlészet a kohászathoz szorosan kapcsolódó vegyelemzés tudománya, a kohászattal együtt tanították.) Az érem előlapján "MAR. THERESIA. PIA. AUG. FEL. REI. METALLURG. RESTAURATRIX." (Mária Terézia, a kegyes, a felséges és boldog királynő, a bányászatnak megújítója) köriratban Mária Terézia jobbra tekintő domborművű képmása látható. Az uralkodónő mellét Medusa feje, a vállát három pajzsban Ausztria, Magyarország, Csehország címerei díszítik. Mesterjegyként J. A. Toda neve olvasható.

  Az érem hátlapján a kémlőműhely boltíves helyiségei közül a baloldaliban hátul mérlegasztal van mérleggel, az előtérben egy üllőhöz hasonló tárgy oldalának támasztott táblán, osztott térben 1-9-ig, növekvő sorrendben, három sorban számjegyek olvashatók. A jobboldali helységben olvasztókemence áll, a műhely padozatán különböző lombikok, retorták vannak. A kémlész tégelyfogóval olvasztótégelyt helyez el a kemencébe. A szelvényében "PROBATORIAE ET SEPAR / ARTIS STUDIUM / PRAEMIAT" szöveg olvasható.