Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2009. március - Lipótvári és váradi szükségpénz

2010.12.17

A hónap érme: lipótvári és váradi szükségpénz a kuruc ostromzár idejéből

  A Rákóczi-kor érmészetének ritka és megbecsült emlékei a kurucok által körülzárt várak szükségpénzei, a „nummi obsidionales". Ezek kibocsátására Eperjesen 1704-ben, Lipótváron 1705-1708 között, Váradon 1706-1710 között került sor. Voltaképen nem is pénzekről, hanem folyó pénzre szóló utalványokról van itt szó: mivel a blokád alá vett várakban pénzszűke állott elő, a kereskedelem folyamatossága és a katonaság zsoldjának fizetése érdekében kisegítő eszközökről kellett gondoskodni. Ezeket a rézbárcákat tehát a szükség megszűntével átváltották és beolvasztották. Ez az oka annak, hogy viszonylag kevés példány maradt belőlük.

  A szükségpénzek keletkezéséről - az eperjesit kivéve - meglehetősen keveset tudunk. Huszár Lajos A  kuruckor érmészete című tanulmányában leírja, hogy Eperjesen a Fő utca 51. számú házban létesítettek verdét. A feljegyzések szerint a pénzveréshez üstöket, csatornákat, sőt koporsókat is felhasználtak. A réztárgyakat fontonként 42 ill. 60 fillérért kellett beszolgáltatni Az eperjesi blokád idején a városban 26 mm átmérőjű rézpénzeket vertek EPER. BLOC felirattal, a hátoldalon koronával, évszámmal és a Lipót császár nevére utaló nagy L betűvel. Ismeretesek még kisebb, 21 mm átmérőjű rézpénzek is, ezek egyoldalú veretek a koronával az L betűvel és az évszámmal.

 
321.jpg
 

  A kuruc hadaktól 1704 óta körülzárt Lipótvár parancsnoka, báró Schwarzenau Károly 1705 nyarán engedélyezte a zsoldfizetéshez a 25-27 mm átmérőjű X poltúrák verését, PRO NECESSITATE és EX NECESSITATE felirattal (=szükségre ill. szükségből). A hátlapon olvasható L S monogram valószínűleg Leopold-Stadt-ra (Lipótváros) vagy Leopoldopolis - Schwarzenau-ra (a város és a parancsnok neve) utal. (Ebbe a típusba tartozik az éremtárban látható darab is.) Lipótváron is vertek ezeken kívül kisebb, 22 mm átmérőjű egypoltúrásokat, ezeken csak az L S monogram van.

 
vradi_szuksegpenz.jpg

   A váradi szükségpénzről először1787-ben Weszprémi István számol be a magyar numizmatikai irodalomban. Ő Keresztesi Józsefre, a kor neves éremgyűjtő-prédikátorára hivatkozik, aki kéziratban maradt Numo-Theka-jában a következőt írja: „A Kurucz Világra tartozik egyegy Kis Réz Pénzetske is, melly Bihar Vármegyében Nagy-Váradonn veretett, ezenn: a.) Fedeles Korona alatt egygy I betű, mely Jósef Császár és Király neve, e' mellett két felőll: 17-07. b.) IN-NECES-SITATE-VARADI-ENSI".  Esze Tamás történész kutatásaiból tudjuk, hogy 1705-ben még nem vertek szükségpénzt a várban. Ekkor még - feltehetőleg zsákmányolt - kuruc pénzek forgalomba bocsátásával enyhítettek a pénzhiányon, oly módon, hogy a libertások névértékét kb. egynegyedére szállították le. 1706-ból viszont már arra van adatunk, hogy Steöszel Kristóf Károlyi grófnak az új váradi rézpoltúrából küld egy darabot, melyről azt is megemlíti, hogy „helyben egy kerék-jártóval veretik". Váradon tehát meglehetősen szegényes eszközökkel kezdtek hozzá a pénzgyártáshoz, viszont azt egészen az 1710-es esztendőig folytatták.