Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010. február - Emlékérem Castaldo tiszteletére

2011.05.03

 

A hónap érme: Emlékérem Giovanni Baptista Castaldo tiszteletére 1552-ből
 
 
924.jpg
 
  Az előző hónapban az erdélyi emlékérmek legkorábbi darabját, az I. Ferdinánd látogatására készült csegelyt mutattuk be. Most egy idejében és témájában is ahhoz közeli éremről szólunk, melynek főszereplője a múltkori történetben már feltűnt Castaldo.
 
  Giovanni Baptista Castaldo (1493-1562) 1551 és 1556 között kormányozta I. Ferdinánd nevében Erdélyt. Az időnkénti önkényeskedéseiről is elhíresült spanyol származású zsoldosvezér korábban V. Károly zsoldjában harcolt a franciák ellen. Részt vett az 1525-ös paviai csatában, majd 1529-ben, Bécs ostromakor a törökök elleni védekezésben. 1550-ben V. Károly kinevezte őt a török ellen harcoló magyarországi hadak főparancsnokának. 1551 nyarán érkezett 6-7000 fős sereg élén Erdélybe, hogy Ferdinánd nevében átvegye az országrészt Izabellától. Az akcióval sikerült a török háborút is kiprovokálni. Castaldo Ferdinánd és a közvélemény nyomására a Mehmed ruméliai beglerbég által elfoglalt Lippa visszavételére vezette seregét. A vár a török helyőrség szabad elvonulása mellett magyar kézre került - de csupán pár hónapra. Castaldónak a „fehér barát" Fráter György iránti gyanakvását épp a Lippa alatti ténykedése keltette fel, s ez vezetett a barát alvinci meggyilkoltatásához is. A merényletet követő pár héten belül Castaldo és a vajdává kinevezett Báthori András egész Erdélyt birtokba vette.
 
  A kérdéses időszakban több emlékérem is készült Castaldo tiszteletére. Huszár Lajos Személyi érmek című munkájában 11-et sorol fel, de ennél is nagyobbra tehetjük a Castaldo-érmek számát. Ezek mindegyike a mesterjegyek tanúsága szerint itáliai vésnökök munkája. Az itt bemutatott érem előlapján IO(hannes) BA(ptista) CAS(taldo) CAR(dinalis) V(ictoris) CAES(aris) FER(dinandi) RO(mani) REG(is) E(t) BOE(miae) RE(gis) EXERCIT(um) DVX olvasható. Ennek jelentése a következő: Giovanni Baptista Castaldo, a győzedelmes Ferdinánd császár, római és cseh király hadainak fővezére. A jobbra - nekünk balra - néző mellképen a szigorú tekintetű, hullámos hajú és szakállú, páncélba öltözött Castaldo tűnik fel. Igazi reneszánsz portréábrázolás. Nagyon halványan az alkotó mesterjegye is itt olvasható: PPR. Ez nem másra, mint Pietro Paolo Galeotto Romano (1520-1584) itáliai vésnökre, az ebben az időben Firenzében dolgozó Benvenuto Cellini tanítványra utal. Romanónak egyébként két szignált Castaldo-érmét ismeri a szakirodalom.
 
  Az érem oldottabb hátlapi kompozíciója az itáliai reneszánsz mesterek elégikusabb hangulatú műveit idézi. Ezen TRANSILVANIA CAPTA = „A meghódított Erdély" szöveg szerepel. A folyóparton ülő, Erdélyt megszemélyesítő meztelen női alak (Transilvania) jobb kezében jogart, felemelt bal kezében koronát tart. Mellette lent a Maros folyó istene egy serlegre támaszkodik, baljában bőségszarut tart. Fölötte fegyvertrófeák láthatók, míg a háttérben hegyek és épületek.
 
  Nagyjából hasonló kompozíciójú a többi Castaldo-érem is. Az Annibale Borgognone da Trento (1537-1568) által készített öntött ezüst-, bronz- és ólomérmek csupán a folyamisten kidolgozottságában, illetve nevének feltüntetésében (MAVRISCVS) térnek el. Ugyancsak Borgognone de Trento alkotásának tartják a szignó nélküli érmet, mely a hasonló előlapi ábrázolás mellett a hátlapon a megszemélyesített Daciát mint római harcosnak (Castaldónak) jogart átadó alakot mutatja. Az érmen feltűnik még Navarra királya páncélzatban és egy turbános török is. Ez utóbbi témát örökíti meg, de egészen más kompozícióval Cesare Federighi da Bagno érme, aki Castaldót a hátlapi köriratban már mint „Navarra, Dácia és egykor a perzsák és törökök királysága meghódításának és leigázásának vezére"-ként emlegeti.
 
  A Castaldo-érmek további életéhez hozzá tartozik az, hogy mint szép és igényes reneszánsz alkotásokat, nemcsak Castaldo korában, hanem évtizedekkel később is újból öntötték őket. Még a XIX. századból is ismerünk nem egy nagyon szépen cizellált öntvényt.