Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011. június - Erdélyi tisztelgőérem Mária terézia trónralépésére

2012.01.13

A hónap érme - Erdélyi tisztelgőérem Mária terézia trónralépésére 1741-ből

937.jpg 

 
  „Minek utánna Maria-Therezia Erdélynek Fejedelme lött, 1741-ikben az Álladalmak és Rendök le-tötték a’ hitöt Szebenben. Ennek emléközetére Pénzek verettetek…” – így ír Dugonics András A’ magyaroknak uradalmaik: mind a’ régi, mind a’ mostani üdőkben című munkájában. A hódolattétel emlékére veretett „pénz” nem más, mint Josef Wellisch (1718-1761) igen szép kivitelű emlékérme. A kitűnő, osztrák származású éremvésnök rövid körmöcbányai kitérő után 1739-ben lett a gyulafehérvári verde éremverő mestere, mely tisztét 1745-ig, a tiroli Hallba való átköltözéséig töltötte be. Gyulafehérvári korszakának legszebb alkotása ez az emlékérem, melyet  a Mária Terézia trónra lépése előtt tisztelgő erdélyi rendek megrendelésére készített.
 
  A 71 mm átmérőjű, 105.2 g súlyú ezüst érem előlapján REGNANTI MARIÆ THERESIÆ VT PRINCIPI SVÆ VOTIS SE IVRATI OBSTRINXERE DACI (= Az uralkodó Mária Teréziának mint fejedelmünknek a fogadalommal esküdt erdélyi dákok lekötelezték magukat) szöveg olvasható, melyben a kiemelt betűk az 1741-es évszámot rejtik. A pompás címerköpeny felett fejedelmi korona látható, előtte díszes pajzson Erdély címere. A címer alatt kartusba zárva olvasható a rövidítés: INV. L. B. IO. LAZ. DE. GYAL. T. R. I. AS. (Inventa libero barone Ioanne Lazar de Gyalakuta Transylvaniae regni iuratore assessore = Megszövegezte Gyalakúti Lázár János liber báró Erdélyország esküdt tanácsosa).
Az érem hátlapján körben a COELO NUMEN HABES.TERRAS REGINA TUETUR.SIC COELO ET TERRIS HUNGARE TUTUS ERIS (= Az égben Istened van, a földeket a királynő oltalmazza. Így te magyar, az égben és a földön biztonságban leszel) szöveg fut. A hátlapi képen díszkapu felett az apostoli kettőskereszt látható, felette Isten szeme őrködik. Balra a trónoló Madonna, ölében a Gyermekkel, jobbra az uralkodónő térdeplő alakja látszik. Az oszlopsoron, majd folytatólagosan  a kapu előtt alul egy szalagon SUB CRUCE IAM GEMINA GEMINA EST PATRONA MARIA / NEC SÆVOS METUENT / ARMENTA LEONES (= A kettős kereszt alatt immár kettős védasszonyod Mária. Már a házibarmok sem félnek a vad oroszlánoktól) szöveg olvasható. A kapuban a szövegre utaló kettős oroszlánfej látható. Alul mesterjegy:  WALLIS F.
 
  Az érem az alkotó magas szintű szaktudásáról és tehetségéről tanúskodik. Wellisch e művében már a barokk művészet teljes pompájában bontakoztatja ki annak térhatását, dekoratív erényeit. A pompás címerképzés az előlapon, valamint  a hátlap diadalíve kiválóan szemlélteti ezt a kettős jelleget.
 
   A dekoráció mellett hangsúlyos szerepet kap az érmen a szöveg is. Az előlapi szövegben említett, s a rendek felesküvő szövegét megfogalmazó Gyalakúti Lázár János 1703-ban született Segesvárott, 1733-ban nyert báróságot, s három év múlva lett az erdélyi királyi tábla ülnöke. 1738-ban azonban hamis vádak alapján letartóztatták mint Rákóczi József trónkövetelő hívét, állítólag valamiféle rovásírásos feljegyzései miatt, amiket a feljelentői titkosírással rejtjelezett összeesküvő szövegnek gondoltak. Miután a császári vizsgálat a fent nevezett írásokat ártalmatlannak találta, szabadon engedték és visszahelyezték hivatalába. Karrierje ezt követően meredeken ívelt felfelé. 1742-től az erdélyi rendek követe Bécsben, majd Belső-Szolnok megye főispánja, 1745-től már grófi címet visel, s a következő évtől a királyi tábla elnöke és főkormányszéki tanácsos. Még követként készíti el az erdélyi rendek Descriptio et explicatio imaginum inscultarum numismati in memoriam homagii seu fidelitatis a principatu Transilvaniae kezdetű felesküvő kiáltványát, melyre a hódolati érem is hivatkozik. Tisztségén túlmenően a megbízatását az is magyarázza, hogy Lázár János Erdély egyik legjobb tollú poétájának számított, aki nem csak latin nyelvű sírversekkel hívta fel magára a figyelmet, hanem ő volt az, aki elsőként verselte meg latin nyelven a Székelyföld fürdőit, gyógyforrásait. Hálás kortársai nem véletlen nevezték őt „erdélyi Janus Pannoniusnak”, illetve kora Vergiliusának.