Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011. szeptember - Hunyadi János aranyforintja

2012.02.10

 

A hónap érme – Hunyadi János aranyforintja
 

0100.jpg

  1446. június 5-én az országgyűlés Hunyadi Jánost az ország kormányzójává választotta. Ezzel Hunyadi elnyerte a királyi jogok nagy részét, így a pénzverés jogát is saját nevére gyakorolhatta. A kormányzó azonban már korábban erdélyi vajdaként és a királyi haderő főparancsnokaként is nagy befolyással bírt I. Ulászló király pénzverésére, s Christophorus de Florentia is már ekkor a szolgálatában állt pénzverő kamaragrófként.  A királytól a délvidéki harcok finanszírozására óriási birtokokat kapó Hunyadi jó gazdának bizonyult. A családi birtokán, Vajdahunyad környékén lévő bányái mellé – felhasználva Brankovics deszpota ingadozó politikai magatartását – zálogként megszerezte a Körösvidék aranybányáit, valamint Nagybánya nemesfémekben gazdag bányavidékét. Ezenkívül birtokcsere útján hozzájutott az észak-szerbiai Rudistye arany- és ezüstbányáihoz is.
 
   Hunyadi kormányzóként első intézkedéseivel érvényre juttatta az 1444-es országgyűlés ama határozatát, amely szerint csak a királyi kamarák verhessenek ezentúl pénzt, s a király által magánosoknak adományozott pénzverési engedélyek érvénytelenné váljanak, továbbá a pénz ligáját az országgyűlés hozzájárulása nélkül ne lehessen megváltoztatni. Mivel az aranyforint veretése az interregnum alatt fel volt függesztve, Hunyadi, miután az országgyűlés erre felhatalmazta, újból elkezdte azok veretését, méghozzá változatlan minőségben, de nevével és kormányzói címével.
 
  A kormányzó által veretett aranyforintoknak két típusa ismeretes: az egyiken a négyesosztatú pajzs második negyedében a királyi kettőskereszt szerepel – ilyen az itt bemutatott aranyforint is - , a másikon a pajzs ugyanazon negyedében a cseh oroszlán látható. Mindkét típust kizárólag Nagybányán verték. Az, hogy a tekintélyes erdélyi aranytermelés Hunyadi kormányzósága idején csakis Nagybányán került kiverésre, s a nagy hagyományokkal bíró szebeni aranypénzverés ez idő alatt szünetelt, részben azzal magyarázható, hogy a közvetlen birtokának számító Nagybányát, illetve az ott folyó pénzverést a kormányzó jobban szemmel tarthatta. Másrészt szerepet játszhatott az az ellenszenv is, mellyel Hunyadi a szebeni polgárokkal szemben viseltetett. Ez valószínűleg még abból az időből származott, amikor Szeben Erzsébet királynéhoz pártolva nem vert a határvédelem részére pénzt.
 
   A nagybányai aranyforintok előlapján a gyöngykörrel övezett négyesosztatú pajzs harmadik negyedében minden esetben ott szerepel a Hunyadi-holló, s az előlapi körirat is Hunyadiról szól: +IOhAnES.D.hWR:VnGARIE.GV. (Hunyadi János Magyarország kormányzója). A hátlapon a Nagy Lajos király óta megszokott motívum, a jobbjában alabárdot, baljában országalmát tartó Szent László király alakja szerepel, körben .S.LADISL-AVS.REX. (Sanctus Ladislaus rex = Szent László király) körirat olvasható. A verdehelyet jelző n betű mellett ezeken a pénzeken is feltűnnek azok a pajzsba foglalt andráskereszt és csillagszerű jelek, amilyenekhez hasonlókkal először I. Ulászló aranyforintjain találkozunk, s amelyek Hunyadi János összes aranyforintján megtalálhatók.
 
   E jelekhez később, különösen I. Mátyás és II. Ulászló forintjain, számos újabb ábrás jel járul. Ezekről a jelekről csak sejthetjük, hogy az éppen aktuális kamaragróf(ok) jegyei - a 14. század óta követett hagyomány szerint a verdehely betűjele mellett a kamaragróf (vagy a pénzverőmester) jegyei  szerepeltek – jelen esetben valószínűsíthetően Christophorus és Antonius de Florentia jelei. Arra pedig végképp nem tudjuk a magyarázatot, hogy miként kerültek hasonló, vagy gyakran azonos jelek a 16. századi lengyel aranyforintokra az ottani kincstárnokok jeleiként. Ezen összefüggések felderítése még további kutatást igényel.