Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2., KÉPES KATALÓGUS - BUDA VISSZAVÍVÁSÁTÓL A POZSAREVÁCI BÉKÉIG>>>>>

2011.04.26

 

KÉRJÜK, ÍRJÁK MEG VÉLEMÉNYÜKET, JAVASLATUKAT A HONLAPPAL, ANNAK TARTALMÁVAL KAPCSOLATBAN! HASZNÁLJÁK A LAP ALJÁN LÉVŐ "HOZZÁSZÓLÁSOK" ROVATOT VAGY KÜLDJENEK E-MAILT A hleremtar@citromail.hu CÍMRE!
 
 

 

A TÖRÖK ELLENI HÁBORÚK ÉRMEI II.

 

 

 

BUDA VISSZAVÍVÁSÁTÓL A POZSAREVÁCI BÉKÉIG

 

 
1018.jpg
 
1018. Emlékérem a török felett aratott győzelmekre (Ag) 1686 - Nürnberg

E: IMP.CAES.LEOPOLD.PIUSFEL.AUG.RESTITUT.HUNG.BARBAR.TRIUMPHAT.P.P. 
Lipót mellképe jobbra, hajfürtökkel, babérkoszorúval, antikizáló páncélban, köpennyel, mellén aranygyapjas renddel. Lenn H I W mesterjegy és 1686
H: Két lebegő angyal sugárzó fénnyel körülvett koronát tart, mely alatt 13 kerekded, illetve kerek medaillonban egy-egy vár látképe, illetve alaprajza s neve van. A felső sorban 3 kép: GRAN, OFEN és ZOLNOK(= Esztergom, Buda, Szolnok)  a 2. sorban 5 kép: VEROVITIZ, NOVIGRAD, EPERIES. UNGVÁR, NEUHEUSL(= Verőce, Nógrád, Eperjes, Ungvár, Érsekújvár) a 3. sorban 3 kép: TOKAY, SARAVAS, CASCHAU, (= Tokaj, Szarvas, Kassa) a 4. sorban 2: SEGEDIN és FÜNFKIRCH. (= Szeged, Pécs) Az egyes kereteket zsinór fűzi egymáshoz. Lenn a fogyatkozó hold, két oldalt REUNIO - IUSTISSIMA.
Peremírás: NON ALIENA PETIT, REPETIT REX RAPTA CORONAE; AD DOMINUM UT REDE ANT, VIS TRAHIT UNIT AMOR.

 
Megjegyzés: Hans Jakob Wolrab (1633-1690) alkotása az 1683 és 1686 közötti időszak legfontosabb hódításait foglalja össze. Lényegében megismétli azokat a látképeket, illetve alaprajzokat, amelyeket Lauffer az 1685-ös érmén megjelenített, kiegészítve azokat további hárommal. Buda 1686. szeptember 2-án, Pécs 1686. október 22-én, Szeged pedig 1686. október 23-án szabadult fel a török uralom alól. Az érmen fülezési nyomok láthatók.
 
Hivatkozás: Montenuovo 1028, Horsky 2134, Julius 308
Alapadatok: 49.28 g, Ø 48 mm, kitűnő

 
1019.jpg
 
1019. Emlékérem a török felet aratott győzelmekre (Ag) 1686 - Nürnberg

E: Bécs város látképe, középen az István templom aránytalanul nagy tornyával. A város felett két angyal tartja pálmakoszorús foglalatban a császár babérkoszorús mellképét, mely körül LEOPOLDVS. I. TVRC. VICTOR. (= I. Lipót, aki győzött a török felett) Alul LGL mesterjegy.
H:  Tíz foglalatban a visszafoglalt városok képei. A felső, szalaggal és főhercegi koronával díszített kartusban Buda látképe. A szalagon KONIGL/ HAVPT/ STAD/ OFEN(= Buda, a királyi főváros) A Buda képe alatt fennmaradt térben VERMEHRER DES REICHS (=A birodalom kiterjesztője). A második sorban baloldalt Pest, jobboldalt Hatvan látképe. A középső két kartusban Szeged és Pécs látképe. A negyedik sorban Simontornya, Kaposvár, Kalocsa és Siklós látképe. Az alsó kartusban az eszéki híd képe. Alatta GH. mesterjegy.
Peremírás: erősen kopott, eredeti szövege: GLEICH WIE DIE KRÖN NICHT OHNE STEIN SO IST DIE HAUPT STADT NICHT ALLIEN

 
Megjegyzés: Az érem Lazarus Gottlieb Lauffer (1663-1709) és Georg Hautsch (1664-1736) egyik közös alkotása. A Wolrab-érmen szereplő helyszínekhez képest új hódításként jelenik meg rajta Pest (1686. szeptember 17.), Hatvan, Simontornya (1686. szeptember 23.), Kaposvár (1686. november 12.), Kalocsa (1686. október 13.) és Siklós (1686. október 30.). Fülezési nyomok!
 
Hivatkozás: Montenuovo -, Horsky 2133, Julius 310, Gohl 98
Alapadatok: 26.23 g, Ø 40 mm, kitűnő

 
1020.jpg 
 
1020. Emlékérem az 1686-os év török- és Thököly-ellenes harcainak eredményeire (Ag) 1686 - Leyden

E: Az uralkodó feje körül babérkoszorú, mely hét helyen kiágazik, az ezekből keletkező mezőkben hat erőd alaprajza: WAITZEN, BUDA, V:KIRCH., GRAN, NEUHEUSEL, ZOLNOC (= Vác, Buda, Pécs, Esztergom, Érsekújvár, Szolnok). Alul a hetedik mezőben LEOP:I.D.G./ *CAES:GERM:S.A./ TURC:VICT. (Leopoldus I. Dei gratia caesar germaniae semper augustus turcas victor = I. Lipót Isten kegyelméből Németország mindig felséges császára, a törökök legyőzője.) Felül I.S. monogram.
H: Sason lovagló, jobbjában villámot, baljában országalmát tartó Jupiter, alatta köveket cipelő gigászok. Körben hat erőd alaprajza babérkoszorúban: EPERIES, CASCHAU, TOKAY, ONOD, ECZIET, UNGUAR (= Eperjes, Kassa, Tokaj, Ónod, Nagyecsed, Ungvár) Alul a hetedik babérkoszorúban IOVI HUNG:/ REBELL:ULTORI./ 1686.

 
Megjegyzés: Johann Smeltzing (1656-1693) műve. A várak ábrázolásai Justus van der Nypoort holland művész metszetei alapján készültek, melyek A. E. Burckhardt Birckenstein 1686-ban Bécsben megjelent geometria könyvében is megtalálhatók. A művész hosszabb időt töltött Kelet-Európában és saját tapasztalatai alapján rajzolta meg a várakat, városokat és a korra jellemző jeleneteket és viseleteket.
 
Hivatkozás: Montenuovo -, Horsky 2135, Gohl 96, HTÉ 455
Alapadatok: 78.7 g, Ø 59 mm, kitűnő -

 
1021.jpg 
 
1021. Emlékérem a Mohács melletti ütközetre (Sn) 1687 

E: Keiser.  Leopold. Der. Sigende. Az uralkodó mellképe jobbra.
H: Durch Gottes Gnad. Mit Rath und Tath. Der Christenfeind bestritten hat. Török szomorkodik a csatatéren, körülötte elszórt fegyverek, a háttérben a Szársomlyó hegy. Oldalt 1687.12.Aug. Felül sugárzó Isten szeme, alatta keresztbe rakott kard és jogar koszorúban.
Peremírás: SAHET WIE DER  SERR SEINEM G. B. SALUTEN WILET.

 
Megjegyzés: A csata lélektanilag is fontos volt, hisz a közelben vívott 1526-os mohácsi csata Magyarország bukását jelentette annak idején, s ezért a törökök a síkot mindig a „szerencse mezeje” néven említették. Most ők szenvedtek súlyos vereséget ugyanitt. A győzelemnek emléket állító szignálatlan érem Philipp Heinrich Müller (1654-1719) alkotása lehet. A portrét ábrázoló előlapi éremkép megegyezik a bécsi Kunsthistorisches Museum KK 7211 számú fapionján láthatóval.
 
Hivatkozás: Montenuovo 1043 var., Horsky 2142,
Alapadatok: 34.23 g, Ø 50 mm, nagyon szép +

 
1022.jpg
 
1022. Emlékérem a Mohács melletti győzelemre (Ag) 1687 - Nürnberg 

E: WO LUDOVICI NIDERLAG.29 AUG.1526. KOMMT LEOPOLDI. SIEG AM TAG 12 AUG. 1687. (= Ahol Lajos leveretése történt 1526. augusztus 29-én, következett Lipót győzelme 1687. augusztus 12-én.) A páncélos, jobbjában országalmát tartó Lipót császár balra oroszlántrigát hajt, miközben feje fölé angyal koszorút tart. Balról felhőből kinyúló kéz pálma- és babérágat tart. Oldalt mesterjegy: H.I.W.
H: ES ZEIGT MOHATZ.DEN KRIEGES: PLATZ.UND SIEGES:SCHATZ. 
(= Mohács háborús helyszín: a győzelem helye.) Mohácsi csatajelenet: a keresztény lovasság rohama elsöpri a török sereget, a háttérben hátrahagyott török sátrak. A csatamezőn díszelgő felirat:  MOHAZ. Az egész felett sugárzó kereszt, körülötte IN HOC SIGNO. Miksa Emánuel és Lotharingiai Károly mellképei két pálmakoszorúban, fölöttük M.E.CH.F.V.B illetve C.H.V.LOTH.
Peremírás: GOTTES HUTH SO OB UNSWACHT - HAT GESTURZT DER TURCKEN MACHT.*
(= Isten dicsősége a mi részvételünkkel – összetörte a török hatalmát.)

 

Megjegyzés: A győzelmet követően a rendkívül gazdag török tábor teljes egészében zsákmányul esett. Értékét 5 millió forintra becsülték. 72 ágyú, 10 mozsár, nagy mennyiségű lőszer, kézigránát, bomba és kartács, a gazdag élelmiszer készlet mellett még 7 ezer vágómarha, 6 ezer ló, 1500 teve és bivaly, sőt a török tábori pénztár java része a teljes tábori felszereléssel egyetemben került augusztus 12-én a Lotaringiai Károly vezette szövetséges hadsereg kezére. A csata után a szövetséges hadsereg tábornoki kara Szulejmán nagyvezír 14 tornyú díszes sátrában töltötte az éjszakát. Hans Jacob Wolrab (1633-1690) alkotása.
 
Hivatkozás: Montenuovo 1044, Julius 327, Welzl 7293, Horsky 2143, Erlanger 2931
Alapadatok: 29.11 g, Ø 42 mm, kitűnő -

 
1023.jpg 
 
1023. Emlékérem a Mohács melletti győzelemre (Ag) 1687- Nürnberg 

E: Csatajelenet 1526-ból. A szelvényben LVDO:HVNG:BOEM:ZC.REX/ ANV:AGENS.XX.IN.TVRCAS/ APVD.MOHAZ.CVM.PAR/ VA.SVORVM.MANV.PV/ GNAS.HONESTE/OBYT.M.D.XXVI./ P.H.M.

H: Lovasroham 1687-ből. A szelvényben LEOPOLDVS.R..I.H.ET.B.REX/ SVA AVXILIORUMQ.IMPERI/ VIRTVTE.EXERCIT/ TURC.AD.MOHAZ/ VINCIT.XII.AVG/ MDCLXXXVII/ P.H.M.
Peremírás: OB FELICITER RESTITVTAS AD MOHAZ QIIM DESTITVTAS RES HVNGARIAE. S. P. Q. A. F. C. (Ob feliciter restitutas ad Mohaz qiim destitutas res Hungariae Senatus Populusque Augustanus Fieri curavit)

 
Megjegyzés: A „második mohácsi csata” néven is ismert nagyharsányi vagy Szársomlyó hegyi csata 1687. augusztus 12-én ment végbe. A császáriak az azt megelőző napon érkeztek Nagyharsány térségébe, miután Eszék eredménytelen támadása után Lotaringiai Károly fővezér úgy döntött, hogy nyílt csatára próbálja kényszeríteni Szulejmán seregét. Terve bevált, mert a nagyvezír a keresztény sereg mozgását visszavonulásnak vélte, s baranyavári jól kiépített táborhelyét elhagyva Nagyharsány felé indította seregeit. Lotaringiai Károly nem találván alkalmasnak a terepet a csapatok jó elhelyezésére, augusztus 12-én hajnalban a harsányi hegyoldal aljában végrehajtott oldalmenettel akarta elérni a síkságot. Ekkor támadták meg a törökök a Miksa Emánuel által vezetett bajor balszárnyat. Az ötvenezres keresztény és a hatvanezres török sereg összecsapása végül az utóbbinak teljes vereségével végződött. Nyolcezer török elesett, sokan menekülés közben a Karasicába és a Drávába fulladtak, körülbelül hétezer törököt pedig a mozgékony magyar csapatok fogtak el. Az érem Philipp Heinrich Müller (1654-1719) alkotása. Az előlapi éremkép kompozíciója és szövege megegyezik a Fueszl Kristóf által vésett, II. Lajos és Mária portréját tartalmazó érem hátlapjával.
 
Hivatkozás: Montenuovo 1049
Alapadatok: 59.5 g, Ø 52 mm, FDC

 
1024.jpg
 
1024. Emlékérem a Siklós melletti győzelemre és az 1687-es év visszafoglalásaira (Ag) 1687 - Nürnberg  

E: LEOPOLDVS MAGNVS ROM. IMP. P. P. (Leopoldus Magnus romanorum imperator perpetuus = A Nagy Lipót, örökös római császár) Az uralkodó babérkoszorús mellképe, nyakában az Aranygyapjas Renddel jobbra. Alul GH monogram.
H: Felül pálmaágakkal övezve a Siklós melletti csata jelenete, felette szalagon SCHLACHT BEY SICHLOS (= A siklósi csata). Lentebb hat foglalatban hat visszafoglalt vár képe, sorrendben POSEGA (= Pozsega), ESSECK (= Eszék), WALPO (= Valpó), PETER-WARDEIN (= Pétervárad), PALOTTA (= Várpalota), ERLA(u) (= Eger).
A foglalatok közötti mezőben VERMEHRER DES REICHS 1687. (= A birodalom gyarapítója 1687)

 
Megjegyzés: A szlavóniai visszafoglalások mellett az 1687-es év végének legnagyobb eredménye Eger várának a visszaszerzése volt. 1687. december 18-án 91 évi török megszállás után vonult ki Rusztem, az utolsó pasa 3500 török társaságában az egri várból. Az érem Georg Hautsch (1664-1736) alkotása. Szélhiba látható rajta!
 
Hivatkozás: Montenuovo 1058
Alapadatok: 30.66 g, Ø 42 mm, kitűnő

 
1025r.jpg 
 
1025. Emlékérem a Siklós melletti győzelemre és az 1687-es év visszafoglalásaira (Ag) 1687 - Nürnberg  

E: MAX. EMAN. D. G. V. BA & P. S. D. C. P. R. S. R. I. AR.& E. L. L. (Maximilianus Emanuel Dei gratia utriusque Bavariae & Palatinatus Superioris dux, comes palatinus rheni, Sacri Romani Imperii, archidapifer & elector, Landgravius Leuchtenbergensis = Miksa Emánuel Isten kegyelméből Bajorország, valamint Felső-Pfalz hercege, rajnai palotagróf, a Szent Római Birodalom főudvarmestere és választófejedelme, Leuchtenberg őrgrófja) Miksa Emánuel páncélos mellképe jobbra. Alul GH monogram.
H: Felül pálmaágakkal övezve a Siklós melletti csata jelenete, felette szalagon SCHLACHT BEY SICHLOS (= A siklósi csata). Lentebb hat foglalatban hat visszafoglalt vár képe, sorrendben POSEGA (= Pozsega), ESSECK (= Eszék), WALPO (= Valpó), PETER-WARDEIN (= Pétervárad), PALOTTA (= Várpalota), ERLA(u) (= Eger).
A foglalatok közötti mezőben VERMEHRER DES REICHS 1687. (= A birodalom gyarapítója 1687)

 
Megjegyzés: Georg Hautsch (1664-1736) alkotása. A hátlapi kompozíció megegyezik az előző éremével.
 
Hivatkozás: Montenuovo-,
Alapadatok: 26.72 g, Ø 42 mm, kitűnő

 
1026.jpg 
 
1026. Emlékérem Oroszországnak a török elleni szövetségbe való belépésére (bronz) 1687 - Nürnberg 

E: CONCORD (chr)ISTIAN. (= Keresztények egyezsége) Concordia trónol egy oszlopcsarnokban, ahol a szövetségesek címerei láthatók. Jobbra megkötözött török. Fölöttük két összefonódó kéz pálmaágat, valamint Krisztus jelét tartja.
H: Írás 12 sorban. LEOPOLDI MAGNI/ ROM. IMPERATORIS/ IOHAN. III. POLON. REGIS/ ET/ REIPVBLICAE VENETIA/ CONCORDIBVS/ ARMIS/ ADVERSUS/ TURCAS/ EXERCITUS/ MOSCOVITARUM/ STABILI FOEDERE/ IUNGITUR/ MDCLXXXVII/ LGL. (= A nagy Lipót római császár, III. János lengyel király és a Velencei Köztársaság törökkel szembeni katonai egyezménye a moszkoviták haderejének csatlakozása által szilárd szövetséggé vált.)

 
Megjegyzés: Lazarus Gottlieb Lauffer (1664-1709) műve.
 
Hivatkozás: Montenuovo 1059 var.,
Alapadatok: 35.58 g, Ø 45 mm, nagyon szép

 
1027.jpg 
 
1027. Emlékérem az 1687-es év görögországi hódításaira (Ag) 1687 - Nürnberg 

E: TERROR TVRCANVM. (= A törökök rémülete) Két angyal megkoszorúzza a három foglalatot Francesco Morosini, Hieronimus Cornar és Otto Wilhelm von Konigsmarck generális képével.
H: GESTA DEI VIRTVTE DVCIS VIRTVTE LEONVM. Hat elfoglalt város képe foglalatban. Lepanto és Patrasz, Castel Tornese, Mistra Sparta, Castel Novo, Korinthosz és Athén.
Peremírás: GESTA DEI VIRTVTE DVCIS VIRTVTE LEONVM

 
Megjegyzés: Francesco Morosini, a krétai Kandia korábbi parancsnoka, 1684-ben keresztül vitte a tanács többsége ellenére, hogy Velence hadat üzenjen a törököknek. Maga Morosini vezette a hadat, mely először Santa Maura szigetét, az ión szigetek egyikét támadta meg. Mindeközben Dalmáciában is szerencsésen haladtak a velencei fegyverek. Velence elhatározta, hogy hódításokra használja fel a kedvező helyzetet és nem csak tengeren folytatta a harcolt, hanem a szárazföldön is. E célból sok zsoldost fogadott, különösen Németországból. Első hadi célként a Peloponnészosznak (Moreának) az elfoglalását tűzték ki. Coron várát a régi Messzénia délkeleti részén rohammal elfoglalták, egyesültek a mainotákkal és legyőzték a török seregeket. Azután Naupliának, a Peloponnészosz kulcsának az ostromához fogtak, melyet – ha nehezen is – sikerült bevenniük. Morosini a Peloponnészosz meghódítása után Athén ellen vezette seregét. Ezen ostrom során semmisült meg egy robbanásban a lőporraktárként használt Niké templom, s vele együtt a Parthenon. Athén vára nem sokkal később megadta magát 1687. szeptember 29-én. A görögországi (moreai) hódításokat bemutató érem Georg Hautsch (1664-1736) műve.
 
Hivatkozás: Voltolina 1057,
Alapadatok: 32.62 g, Ø 42.61 mm, kitűnő +

 
1028.jpg 
 
1028. Emlékérem Eszék bevételére (Ag) 1687 
 
E: LEOPOLDO VICTORI NVNCVPAMVS VOTA. (= A győztes Lipótnak fogadalmat teszünk) Balra trónoló Ausztria az osztrák pajzzsal. Előtte három női géniusz a magyar, cseh és morva címerrel.
H:Táblán várkép ESSEK felirattal. Alatta puttó hat soros írást vés az emlékműbe: MDCLXXXVII./TVRCAE./AD.MOHAZIVM.FVSI./ESSECVM.OCCVPAT.VICTORIA./GLORIO. (= 1687, a török Mohácsnál történt tönkreverése, és Eszék dicsőséges győzelemmel történt elfoglalása)
 
Megjegyzés: A szövetséges hadak kétnapi nagyharsányi pihenő után kettéváltak. A főparancsnok 10 ezer katonájával a Szerémség elfoglalására rendelte Dünewald altábornagyot, akinek seregei Barcsnál átkeltek a Dráván. A török haderőt az egymást követő vereségek annyira megriasztották, hogy a várak őrsége és lakossága pánikba esett, s számba vehető komolyabb ellenállásra sehol sem vállalkozott. Szeptember 29-én a törökök föladták Eszéket is. Girolamo Lodron puskalövés nélkül vette birtokba a török elleni hadjáratok egyik kulcspontjának számító erődöt. Az érem Johann Kittel boroszlói vésnök munkája.
 
Hivatkozás: Montenuovo 1053, Julius 331, Horsky 2148, HRME 533
Alapadatok: 22.27 g, Ø 41 mm, nagyon szép

 
1029.jpg 
 
1029. Emlékérem a Mohács melletti győzelemre (bronz) 1687 - Nürnberg 

E: Csatajelenet.
H: KÖNIG/ LUDWIG DES II/ NIEDERLAG BEY MOHATZ/ A.1526 D.29.AUG./ DURCH GOTTES GNAD/ VON R.K.M./ LEOPOLD/ A.1687.D.12.AUG./ GEROCHEN./
(= II. Lajos király leveretése Mohácsnál 1526. augusztus 29-én. Isten kegyelméből a felséges Lipót római császár 1687. augusztus 12-én visszavágott.) Alul  LGL. monogram.

 
Megjegyzés: Az érem alkotója Lazarus Gottlieb Lauffer (1664-1709).
 
Hivatkozás: Montenuovo 1047 var., HRME 528
Alapadatok: 19.22 g, Ø 36 mm, nagyon szép

 
1030.jpg
 
1030. Emlékérem Székesfehérvár visszafoglalására (bronz) 1687 - Nürnberg 

E: EX VOTO HVNGARIAM SVBIGILEOPOLDLEVASQVE. (kronogramma=1688) I. Lipót fiával Józseffel két sas által húzott diadalkocsiban balra. Előttük megkötözött török foglyok. A császár feje fölé szárnyas angyal tart koszorút bal kezével, miközben jobbjában óriási gyűrűt fog.
H: EXITIVM TVRCIS ANNOTAT ALBA REDVX. (kronogramma=1688). Sugárzó nap a város erődítménye felett. Jobb oldalt lehanyatló félhold. A térben LVNA SVB VMBRAS. Szelvényben három sorban ALBA REGALIS RE=/CVPERATA 19 MAY/. 1688. (= Székesfehérvár visszafoglalva 1688. május 19-én.)

 
Megjegyzés: A szövetséges csapatok 1688. április 29-én érkeztek Székesfehérvár alá. A magyarok az északi Budai kapu előtt, a németek pedig északkeleten, Keresztes irányában helyezkedtek el. Amikor a főparancsnoknak kinevezett Batthyány Ádám dunáninneni főkapitány május 4-én megérkezett, a törökök már javában lőtték a felvonuló haderőt. Batthyány felismerve a helyzetet, az egyetlen kijáratot, a Sárvíz melletti déli Csikvári kaput vette blokád alá. Az ostromlottak május 6-án még egy elkeseredett utolsó kirohanással próbálkoztak, de az ostromlók még szorosabbra vonták a kordont a város és a vár körül. A török védők megfontolva helyzetüket és lehetőségeiket május 19-én megadták magukat. Szabadon 4 ezer török védő, köztük 500 janicsár távozott. Az ostromlók 79 ágyút, 5 mozsarat és rendkívül sok fegyvert zsákmányoltak. Philipp Heinrich Müller (1654-1719) műve.
 
Hivatkozás: Montenuovo 1063, HRME 545
Alapadatok: 36.81 g, Ø 48 mm, kitűnő
 
 
1031u.jpg
 
1031. Fekete fapion Székesfehérvár visszafoglalására 1687 - Nürnberg 

E: EX VOTO HVNGARIAM SVBIGILEOPOLDLEVASQVE. (kronogramma=1688) I. Lipót fiával Józseffel két sas által húzott diadalkocsiban balra. Előttük megkötözött török foglyok. A császár feje fölé szárnyas angyal tart koszorút bal kezével, miközben jobbjában óriási gyűrűt fog.
H: EXITIVM TVRCIS ANNOTAT ALBA REDVX. (kronogramma=1688) Sugárzó nap a város erődítménye felett. Jobb oldalt lehanyatló félhold. A térben LVNA SVB VMBRAS. Szelvényben három sorban ALBA REGALIS RE=/CVPERATA 19 MAY/. 1688. (= Székesfehérvár visszafoglalva 1688. május 19-én.)

 
Megjegyzés: Az előző érem fapion változata. Ugyanazzal a Philipp Heinrich Müller által vésett verőtővel készült.
 
Hivatkozás: Montenuovo 1064, HRME 546
Alapadatok: 21.34 g, Ø 56 mm, kitűnő

 
1032.jpg 
 
1032. Érem Székesfehérvár visszafoglalására (Ag) 1687 - Nürnberg 
 
E: DEIN STUHL SOLL _ BESTEHEN EWIG.2.5.7. (= A te trónod erős lészen mindörökké <2 Sámuel 7:16>) Trónoló uralkodó. Oldalt LEOP. - MAG. (Leopoldus magnus = Nagy Lipót) Lent G H.
H: STVLWEISSENBVRG (= Székesfehérvár) Erődített város. Lent EROBERT DEN 9 19 MAY. 1688./LGL
 
Megjegyzés: Az érem készítői Georg Hautsch (1664-1736) és Lazarus Gottlieb Laufer (1664-1709).
 
Hivatkozás: Montenuovo 1065, Julius 345, HRME 543
Alapadatok: 9.54 g, Ø 29 mm, kitűnő

 
1033r.jpg
 
1033. Emlékérem Belgrád bevételére (Ag) 1688 - Nürnberg 

E: Felirat 12 sorban BELGRAD/A.TURCIS ANNO/1440.56.93§94/FRUSTRA OBSESSA./A.SOLYMANNO.I.A./1521.OCCUPATA./A/LEOPOLDO MAGNÓ/VI RECUPERATA./ANNO 1688./D.6.SEPTEMB./§+ (= Belgrád a törökök által az 1440-es, 1456-os, 1493-as és 1494-es esztendőben sikertelenül ostromoltatott, I. Szulejmán által az 1521-es esztendőben elfoglaltatott, a nagy Lipót által visszavétetett 1688. szeptember 6-án.)
H: AQUILA ELECTA IUSTE OMNIA VINCET. Erődített vár felett balra repülő sas. Lent MB.
Peremírás: PERGE TRIUMPHATOR RELIQUAS SUBMITTERE TURRES.

 
Megjegyzés: Az 1688-as hadjárat célját Lipót császár és a Haditanács Magyarország déli főkapujának, Belgrádnak az elfoglalásában jelölte meg. Ezzel Magyarország teljes felszabadítása helyett a balkáni előrenyomulás kapott helyet a katonai tervekben. A főparancsnoki teendőket Miksa Emánuel bajor választófejedelemre bízták, aki mintegy 35 ezer főnyi haderővel indult Belgrád ostromára. A Duna és a Száva torkolati szakaszának éles kanyarulatában fekvő Belgrád több részből állt. A sziklán épült felsővár csaknem 50 méternyire magasodott a folyam fölé. Tőle északra a Víziváros feküdt, délre a Felsőváros, melyet 5 méter mély árok vett körül. A Felső- és Alsóvárost kelet és dél felől a külváros szegélyezte. Az erősséget szárazföldön csak déli irányból lehetett megközelíteni, így az ostromárkokat és az ütegállásokat a külváros és a Felsőváros előterében építették ki. A tüzérség augusztus 14-én kezdte el a város és a vár ágyúzását. Ezt láthatjuk Raimund Faltz (1658-1703) és Martin Brunner (1659-1725) érmén is.
 
Hivatkozás: Montenuovo 1078, HMRE 538
Alapadatok: 21.68 g, Ø 37 mm, kitűnő

 
1034.jpg
 
1034. Emlékérem Belgrád bevételére (Ag) 1688 - Nürnberg 
 
E: Babér- és pálmakoszorúban tíz ovális pajzsban tíz címer. Középen I. Lipót mellképe jobbra. Karszelvényen P.H.M.
H: IL PIV BEL GRADO szalagon. Balról fenyőtoboz, jobbról P.H.M.F. Hat lépcsőfokú trónon ülő I. József, előtte térdelő ifjú Hungária ovális magyar címerrel. A lépcsőfokokon 1683.VIENNA LIBERATA/1684.VICTORIA PRROSECVTA/1685.STRIGONIVM CAPTVM/1686 BVDA RECVPERATA/1687 OSSEK EXPVNGATVM/1688 NANDOR ALBA SVPERATA/D.XVI.SEPT.A.MDCLXXXIIX/GRATVLATVR/S.P.Q.A.
 
Megjegyzés: A tüzérségi előkészítés után szeptember 5-én éjjel felrobbantották az egyes falszakaszok ledöntésére szánt aknákat. Másnap elindult a roham, de a védők olyan heves ellenállást tanúsítottak, hogy a császáriak hatórás küzdelem után hátrálni kezdtek. Miksa Emánuel ekkor személyesen avatkozott a küzdelembe: kivont karddal lovagolt előre, hogy harcra tüzelje embereit. A támadás ezúttal sikerült, a vár elesett. Ibrahim pasa kitűzte a fehér zászlót, s a feltétel nélküli megadás jeléül földre borult Miksa Emánuel előtt. Belgrád elestét követően Szendrő és Galambóc őrsége is elmenekült, így a két fontos Duna menti erősség kardcsapás nélkül került a császáriak kezére. A győzelmi érem Philipp Heinrich Müller (1654-1719) munkája.
 
Hivatkozás: Montenuovo 1070, HMRE 540
Alapadatok: 67.4 g, Ø 58 mm, kitűnő

 
1035.jpg
 
1035. Érem Lotharingiai Károly herceg halálára (Sn) 1690 - Nürnberg 

E: CAR.V:D.G.LOTH. & BERR. DVX. S. C: M. GENERALISS(imus). Mellkép jobbra. A karszelvényben mesterjegy: G.H.
H: SVRGET NOSTRIS EX OSSIBVS VLTOR. Főnix kikel a hamuból. A szelvényben OB. WELSI. 18/8 APR/ A. 1690AE.47. (= Elhunyt Welsben 1690. április 18-án, 47 évesen)

Kopott peremírás, melynek eredeti szövege: TERRA VALEM COELVM LARGITVR MILLE TRIVUMPHOS.  

Megjegyzés: Lotaringiai Károly herceg 1688 májusában megbetegedett, és átadta a fővezérletet Miksa Emánuel bajor választónak, aki augusztusban megostromolta és szeptember 9-én elfoglalta Nándorfehérvárt, majd a kulcsfontosságú Szendrőt, és Galambócot. A felgyógyult Lotaringiai Károly herceg ismét hadparancsnokként vonult a háborúba, de már nem a török fronton. Jelentős haditette volt Mainz visszafoglalása. Betegsége azonban kiújult, és 1690. április 18-án a felső-ausztriai Welsben meghalt. Voltaire feljegyezte, hogy Károly herceg halálhírének hallatán XIV. Lajos francia király kijelentette: „Aki ellenségeim közül a legnagyobb, legbölcsebb, és a legnagyszerűbb lelkű volt, immár halott.” A herceg halálára készült érem Georg Hautsch (1664-1736) alkotása.
 
Hivatkozás: Montenuovo 1101 var.
Alapadatok: 23.06 g, Ø 40 mm, nagyon szép

 
1036r.jpg 
 
1036. Emlékérem a szalánkeméni diadalra (Ag) 1691 - Danzig
 
E: Csapattest tábora a Duna mellett. Kartusban A. CAST. TVRC./ REQVITAT TVRC/ C. EXERCIT. CHRIST/ D. OPPID. SELANKE/ MEN.
H: Írás 12 sorban: FELIX MEMORIA/ DIEI 19 AUGUSTI 1691/ AD SALANKEMUM/ QVANDO/ ODRVSIO PLENI IACUERE CADA/ VERE CAMPI/ FAMA QVE CAESAREAS VEXIT AD/ ASTRA ACIES/ BRENNONIIS MIXTAS AQVILIS/ VICTORIA SVMMA EST/ QVAE FUGIENTI HOSTI/ PACIS ADORNAT ITER! Alul pálma- és mirtuszág.
 
Megjegyzés: 1691 nyarán Köprülü Musztafa megkísérelte Magyarország visszahódítását. Bádeni Lajos az ország belsejébe vezető hadiúton, a szerémségi Szalánkeménnél sáncolta el magát. Augusztus 19-én vívták meg a már nyolc éve tartó háború legvéresebb csatáját. A bádeni őrgróf 7 ezer embert, köztük 300 tisztet vesztett, de felmorzsolta és megsemmisítette a török sereget. A fővezér hivatalos jelentésében 12 ezerre tette az útközben elesett törökök számát. A csatában maga a nagyvezír és 18 pasa is elesett. A zsákmány legjelesebb részét a 144 darab török ágyú, és a Bádeni Lajosnak jutott teljes nagyvezíri hadipénztár képezte. A szalánkeméni diadalt egész Európa megünnepelte. Lipót császár egy zöld, piros, arany színű brokát török hadilobogót küldött Rómába a pápának, aki azt – hogy mindenki tudomást szerezzen a törökök vereségéről – azt közszemlére tette. Az érem ifj. Johann Höhn (1637-1693) munkája. Ütés a szélen! 
 
Hivatkozás: Montenuovo 1109
Alapadatok: 21.93 g, Ø 43 mm, kitűnő

 
1037.jpg
 
1037. Emlékérem Nagyvárad bevételére (Ag) 1692 - Nürnberg 

E: GROSS.WARDEIN. (= Nagyvárad) szalagon. Alatta erődített város. Szelvényben AVSPICIIS LEOPOLDI M./DEDIT.CAPT.D.5.IVN./A.1692. (= A Nagy Lipót jóslata beteljesedett 1692. június 5-én)
H: DACIA FELIX. (= Boldog Dacia) Sziklának támaszkodó női alak, mellette két puttó.
Peremírás:  AVSTRIACIS MAGNAS FERT TRANSSILVANIA GRATES (= Erdély hálás a nagy Ausztriának)

 
Megjegyzés: Az 1692-es esztendő legjelentősebb katonai sikerét a már hosszú ideje blokád alatt tartott Nagyvárad visszavétele jelentette a szövetségesek számára. A Partium és Erdély kapujának számító erődítmény 1660 óta volt török kézen. A vár rendszeres lövetését 1692. május 7-én kezdték meg. 10 napja folyt már a tüzérségi harc, amikor jelentkezett egy öreg molnár, aki már a vár 1660-as elvesztésekor is jelen volt, s most vállalkozott arra, hogy az erőd árokrendszerének az ismeretében lecsapolja belőle a vizet. Munkája eredményesnek bizonyult, így megkezdhették a falak aláaknázását, ami május 30-ra be is fejeződött. Heisler altábornagy június 5-re rendelte el az általános rohamot a vár ellen, erre azonban már nem került sor, mert az akció előkészületei láttán Abdi Latif és Ibrahim pasák felismerték helyzetük tarthatatlanságát, és feladták a várat. Az emlékérem Georg Hautsch (1664-1736) műve.
 
Hivatkozás: Montenuovo 1115, HMRE 556
Alapadatok: 18.05 g, Ø 36.5 mm, kitűnő

 
1038r.jpg
 
1038. Fekete fapion Nagyvárad bevételére 1692 - Nürnberg 
 
E: LEOPOLDUS M. ROM. IMP+*+IOSEPHUS B. ET H. R. AVGVSTI. TURCARUM VICTORES PERPETVI +. (Leopoldus magnus romanorum imperator. Iosephus Bohemiae et Hungariae rex augusti = Őfelsége Nagy Lipót római császár és őfelsége József, Csehország és Magyarország királya) Az uralkodó és fia mellképei jobbra. Oldalt lent P.H.M. mesterjegy.
H: SIC ASSVETA TVIS SEMPER VICTORIA CASTRIS. (<Ovidius: Tristium 2:169>) Trónon ülő császár jobbra. Előtte térdelő férfialak, aki átnyújtja a város kulcsát. Felettük lebegő Victoria, háttérben a város. Oldalt P.H.M. mesterjegy. A szelvényben VARADINVM RECEPTVM/ DIE V. IUNI. MDCXCII. (= Várad bevétele 1692. június 5-én)
 
Megjegyzés: Nagyvárad megszerzésével felszabadult a Tiszántúlnak a Sebes-Körösig terjedő teljes területe. Attól délre már csak a Fehér-Körös völgyében Gyula és Borosjenő maradt oszmán kézen. Így egész Magyarország területéből csupán a Temesvár központú temesi bánságra terjedt ki a szultán uralma. A fapion a Philipp Heinrich Müller (1654-1719) nürnbergi vésnök által készített verőtő felhasználásával készült.
 
Hivatkozás: Montenuovo 1112, HMRE 609
Alapadatok: 21.99 g, Ø 57 mm, kitűnő

 
1039r.jpg
 
1039. Emlékérem a Kamienec Podolski győzelemre és Miksa Emánuel Terézia Kinga hercegnővel történt eljegyzésére (Ag) 1694 - Nürnberg 

E: SUCCEDIT LAUREA MYRTO. Victoria megkoszorúzza a lengyel királyt, Miksa Emánuel apósát. A szelvényben DVPLEX POLONIAE/ HILARITAS./. 1694. (= Lengyelország kettőzött öröme, 1694)
H: PRAELVDIA MAIORES VICTORIAE. (= A nagyobb győzelem előjátéka) Kamienec erődítménye előtt csatajelenet. A szelvényben FVSIS HOSTIBVS/ COMEATV INTER:/ CEPTO.(= Az ellenség szállítmányát elfogták)
Peremírás: TRIBVAT TIBI SECVNDVM COR TVVM ET OMNE CONSILIVM TVVM CONFIRMET. PS. XIX. V. 4. (= Adja meg szíved vágyát, teljesítse minden tervedet!)

 

Megjegyzés: Az 1692-ben megözvegyült II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem 1695. január 12-én lépett házasságra III. Sobieski János lengyel király leányával, Terézia Kinga hercewgnővel. Ebből a házasságából 10 gyermeke született. Közülük 8-an érték meg a felnőttkort, köztük Károly Albert herceg, a későbbi VII. Károly császár. A másik esemény, amelyre az érem utal, hogy Sobieski János seregei 1694-ben elfogták a Kamienec várát védő 22 ezer fős török-tatár sereg utánpótlását, s ezzel csapást mértek az ellenségre. Magát a várat csak 1699-ben sikerült visszaszerezni. A fülezett érem Georg Hautsch (1664-1736) alkotása.
 
Hivatkozás: HCZ 2506, Kluczycki 98
Alapadatok: 30.17 g, Ø 42 mm, nagyon szép

 
1040.jpg 
 
1040. Érem dukátméretben Frigyes Ágost fővezérré való kinevezésére (Au) 1695
 
E: A király lovon jobbra.
H: F.A.E.S. 1695. (Fridericus Augustus elector saxoniae 1695 = Frigyes Ágost szász választófejedelem 1695) Szász címer címerköpeny előtt.

Megjegyzés: A háború egyik legszerencsétlenebb döntése volt Bécs részéről, amikor kinevezték főparancsnoknak Frigyes Ágost szász választót, akit Erős Ágostként tart nyilván a történelem. A császárnak és kormányának mentségéül szolgál, hogy máskülönben nem jutottak volna 8 ezer felszerelt katonához. Az új fővezért Cserei Mihály így jellemezte: „Frigyes Ágost bámulatos testi erejű, de léha fiatalember volt, eszem-iszommal, kártyázással töltötte az idejét, s a vitézi tudományhoz semmit sem értett. Mikor később Kolozsvárra jött, leitta az összes erdélyieket, noha ők is értettek hozzá. Az asztalnál az ezüst tányért, az ezüst kancsót úgy összehajtotta, akár a papirost, sőt a nagy, erős lópatkót is széttörte. Bár annyi esze lett volna mint ereje…” Ezzel együtt 1697-ben lengyel királlyá választották. Az érem készítőjét nem ismerjük.

 

Hivatkozás: Krause-Mishler 2520
Alapadatok: 3.45 g, Ø 19 mm, nagyon szép
 

 
1041.jpg 
 
1041. Miniatür érem Frigyes Ágost fővezérré való kinevezésére (Au) 1695
 
E: F.A.D.G.E.S. (Fridericus Augustus Dei gratia elector saxoniae = Frigyes Ágost Isten kegyelméből szász választófejedelem) I. Frigyes Ágost mellképe jobbra.
H: DEFENDIT. (= Megvédte) Kar kardot tart.

Megjegyzés: Az ismeretlen vésnök által készített érem a Huszár Lajos Éremtár legkisebb darabja!

 
Hivatkozás: Bentkowski 317
Alapadatok: 0.30 g, Ø 7 mm, kitűnő

 
1042.jpg 
 
1042. Kétsarkú érem a zentai győzelemre (Ag) 1697 - Bécs 

E: A Musztafa szultántól zsákmányolt pecsét lenyomata.
H: Szöveg: SIGILL. / SULT .MUST. / PRIM.VEZIRY / COLLO.APPENS. / CAPTUM / INPRÆL.VICT. / AD SZENTAM. / D. 1/11  SEPT. / 1697. (= Musztafa szultán pecsétje, mely a nagyvezér nyakán függött, s melyet az 1697. szeptember 11. napján történt Zenta melletti győzelem során szereztek meg.)
Peremírás: SULTAN MUSTAPHA FILIo MEHEMET, SIC SEMPER VICTORIOS9 A°1106

 
Megjegyzés: Savoyai Jenő Titel eleste után úgy döntött, hogy Péterváradot fogja ostrom alá, ám látván a török hadmozdulatokat, megváltoztatta eredeti tervét és – az Udvari Haditanács parancsa ellenére - a Zenta alatt felállított hajóhídnál kívánta átkelés közben meglepni a – számításai szerint rendezetlen - szultáni haderőt. Az 1697. szeptember 11-én megvívott csata teljes mértékben őt igazolta: az ütközetben gyakorlatilag megsemmisült a török sereg. Elesett 20 ezer török katona, köztük Elmas Mohamed nagyvezér, 13 beglerbég, egy sor pasa, a janicsárok vezéragája, 30 aga és 20 alajbég, valamint a török tüzérség főparancsnoka. A hadizsákmány mind értékben, mind mennyiségben óriási volt: 9 ezer megrakott szekér, 100 db nagy és 60 db kisebb ágyú, 17 ezer vágómarha, 9 ezer megrakott teve, 7 ezer ló került a győztesek kezébe. A zsákmány között ott volt hét honcsok (lófarkas török zászló), 423 kisebb zászló, 80 bronzágyú, három, fémből készült ötcsövű seregbontó és négy vaslöveg, a hadipénztár, valamint a szultán kardja és ezüstkészlete. Sőt, ott volt a szultán pecsétje is, melyet állítólag Rabutin lovassági tábornok, Erdély hadbiztosa talált meg a halott nagyvezír nyakán egy bársony tokban, és amely pecsét később a bécsi hadimúzeumba került.
Az érem ennek a pecsétnek a lenyomata alapján készült. Az előlapjára II. Musztafa szultán virágmotívumokkal díszített tugrája (kalligrafikus névjegye) került, a hátlapjára pedig szöveg. A kétsarkú érmet peremírással is ellátták: SULTAN MUSTAPHA FILIo MEHEMET, SIC SEMPER VICTORIOS 9 A°1106. A szöveg a rövidítés miatt kétféleképpen is értelmezhető: Musztafa szultán, Mohamed fia, aki mindig győz (Sic semper victoriosus), vagy aki valaha győzedelmes volt (Sic semper victorioso). A peremíráson olvasható 1106-os évszám az 1697-es év muszlim időszámítás szerinti megfelelője.
A hatalmas diadal furcsa módon elsőre nem okozott örömet az Udvari Haditanácsban. Savoyai Jenőt vádlottként rendelték Bécsbe, ahol felelősségre kívánták vonni azért, mert határozott tilalmuk ellenére harcba mert szállni a törökkel. A győztes hadvezér ekkor állítólag leoldotta kardját és átnyújtotta a haditanácsnak, mondván az még mindig nedves az ellenség vérétől. Lipót császár erre a kardot visszaadta, és hálát adott az Egek urának, amiért az őt „méltatlanul” ily nagy győzelemre segítette. Az uralkodó szokatlan beismerésén kívül egyébbel is kimutatta háláját. Többek között azzal, hogy számos érmet veretett a csata emlékére. Frey Imre ezekből 10-et közölt a Numizmatikai Közlöny 1907-es számában, köztük az itt bemutatottat is.
 
Hivatkozás: Montenuovo 1128, Horsky 2184, Welzl 7346, Julius 385, Lanz XV/238, HTÉ 562,
Alapadatok: 5.81 g, 20x28 mm, kitűnő

 
1043.jpg
 
1043. Emlékérem a karlócai békekötésre (Ag) 1699 - Nürnberg

E: Az uralkodó mellképe jobbra. LEOPOLDVS MAGNVS ROM*IMP*S*A* (Leopoldus magnus romanorum imperator semper augustus = A Nagy Lipót, a mindig felséges római császár) Lent G.H.
H: Titánok harca: Juppiter villámokat szór repülő sasról a három sziklagörgető Gigászra. Felette: PAX PARTA TRIVMPHIS. (=A győzelmekből béke született) Szelvényben: ARMISTIT*CVM TVRC*1699 (= Fegyverszünet a törökkel 1699)
Peremírás: PAX VIVAX MITI LEOPOLDI EX ORE REFVLGET.# (= A tartós béke a szelíd Lipót kívánságára újból bekövetkezett) (kronogramma=1699)

 
Megjegyzés: A szerémségi Karlócán 1698. szeptember 1-jén kezdték meg a tárgyalásokat az osztrák, lengyel, velencei, orosz és török delegációk részvételével. Közvetítőként jelen voltak angol és németalföldi diplomaták is. Bár a béketárgyalások Magyarország sorsáról voltak hivatva dönteni, a küldöttségnek egyetlen magyar tagja sem volt. A tárgyalások 1699. január 24-én fejeződtek be, s 26-án ünnepélyes keretek között írták alá – a Velencei Köztársaság kivételével – a szerződéseket és az oroszok kivételével 25 évre megkötött fegyverszünetet. A török aláírásra pontosan háromnegyed tizenkettőkor került sor, mivel ilyen jelentős lépés megtételére ők ezt találták a legkedvezőbb időpontnak. Miután a tárgyalófelek megölelték egymást és békecsókot váltottak, a nagy tárgyalósátornak mind a négy égtáj felé nyíló ajtaját kitárták, hogy a békekötés hírét a szél jelképesen vigye a világ minden tájára. A béke hírét vitte Georg Hautsch (1664-1736) érme is, melyen verőtő repedés nyomait figyelhetjük meg.
 
Hivatkozás: HTÉ 569, Széchenyi 41.t.68, Montenuovo 1155, Welzl 7355, Julius 396, Erlanger 2539
Alapadatok: 29.87 g, Ø 43 mm, kitűnő

 
1044.jpg 
 
1044. Emlékérem a karlócai békekötésre (Ag) 1699 - Nürnberg

E: LEOPOLD M.PACATORI ORBIS TERRARVM. (= A Nagy Lipót a világ földjeinek megbékéltetője) Mellkép jobbra. Lent G H.
H: PORRECTA MAIESTAS AD ORTVM SOLIS. Victoria koszorút és baljában Janusfejet tart. Szelvényben ARMISTIT.CVM/TVRC.1699. (= Fegyverszünet a törökkel 1699)
Peremírás: AVREA CONDIT SECVLA.#

 
Megjegyzés: A békekötést követően lovas gyorsfutárok indultak Bécsbe, Velencébe, Varsóba, Moszkvába, Londonba és Hágába, s megvitték a hírt, hogy a 77 nap alatt tartott 36 tanácskozás eredményeként megszületett a keresztény hatalmak sikerét jelentő szerződés az egykor szebb napokat látott, ám mostanra régi dicső fényét elveszítő Oszmán Birodalommal. Az érem Georg Hautsch (1664-1736) műve.
 
Hivatkozás: Montenuovo 1154
Alapadatok: 14.76 g, Ø 35 mm, kitűnő

 
1046.jpg
 
1046. Fapion a béke örömére 1712 után - Nürnberg
 
E: CAROL. VI. D. G. ROM. IMP. S. R. VI. Károly mellképe gyöngykartusban, zászlók, fegyverek és dobok felett.
H: LEOP. I. IMP. ROM. SEMP. AUG. VI BUDA M EXPUGNAT AN. CHR. 16.86 23/2 AV SE. Sas mirtuszággal az ostromlott Buda felett.
 
Megjegyzés: Hibrid fapion! Két különböző érem elő- illetve hátlapi éremképének összekapcsolásával született. Az egyik Peter Paul Werner (1689-1771), a másik Martin Brunner (1659-1725) alkotása. Az utóbbi által készített érem eredetije 1686-ban készült.
 
Hivatkozás: Himmelheber 292
Alapadatok: 23.05 g, Ø 60 mm, nagyon szép

 
1047.jpg
 
1047. Emlékérem a péterváradi győzelemre (Ag) 1716 

E: CAROLVS VI D.G.-ROM.IMP.SEMP.AVG. (Carolus VI. Dei gratia romanorum imperator semper augustus = VI. Károly Isten kegyelméből mindig felséges római császár) Babérkoszorús mellkép jobbra.
H: CAESAR DE TVRCIMENSE AVGVSTO (kronogramma=1716) Trófeák. A szelvényben PROPE PETRO/ WARADINVM. (= Pétervárad mellett) Alul V mesterjegy.

 
Megjegyzés: VI. Károly császár – miután XIV. Lajos francia király halála után nem kellett tartania újabb nyugati támadástól – 1716-ban szövetségre lépett Velencével és hadat üzent a Fényes Portának. Ezzel kezdetét vette az első osztrák – török háború. A szultán Belgrád felé indította útnak hadait, megerősítendő a birodalom északi határvidékén lévő csapatait. Kisebb összecsapások után Savoyai Jenő már 1716. augusztus 5-én csatát kezdeményezett, s Péterváradnál jelentős győzelmet aratott az Ali Kumurdzsi nagyvezír által vezetett oszmán hadakon. A szultáni haderő nemcsak közel 30 ezer harcost vesztett, hanem a Lari Ahmed erzerumi beglerbég elestét követő zűrzavarban a felvonultatott török tüzérségi eszközök és a hadsereg málhájának jelentős része is a Habsburg haderő zsákmánya lett. Az érem Philip Heinrich Müller (1654-1719) és Georg Wilhelm Vestner (1677-1740) műve.
 
Hivatkozás: Montenuovo-, Horsky 2583, Julius 1270
Alapadatok: 14.95 g, nagyon szép +

 
1048.jpg 
 
1048. Emlékérem Savoyai Jenő Száva-menti győzelmeire (Ag) 1716 
 
E: CAROL.VI D.G.ROM.IMP.S.A.G.H.N.I.H.&B ETC. Babérkoszorús mellkép jobbra.
H: CAESAR AD SAVVM VICTOR. (= A Száva mellett győztes császár) (kronosztikon=1716) Trófeák. A szelvényben két sorban VIRTVS.EVGENII/D.5.AVG.

Megjegyzés: Péterváradról Savoyai Jenő haderejének zöme Temesvár alá vonult. Néhány további kötelék a következő hónapokban sikeres manővereket hajtott végre nemcsak a Száva mentén és Boszniában, hanem mélyen behatolva Moldvában és Havasalföldön is. A Savoyai Jenő dicsőségét megörökítő érem alkotóját nem ismerjük.

 
Hivatkozás: Montenuovo 1463, Julius 1258
Alapadatok: 5.60 g, Ø 25.5 mm, kitűnő +

 
934.jpg
 
934. Emlékérem Temesvár bevételére (Ag) 1716

E: CAROLVS VI.D.G.-ROM.IMP.SEMP.AVG. (Carolus VI. Dei gratia romanorum imperator semper augustus = VI. Károly Isten kegyelméből mindig felséges római császár) Az uralkodó mellképe jobbra, alatta V.
H: TRANSSYLVANIA METV AC INSIDIILIBERATA. (Transsylvania metu ac insidiis liberata = Erdély felszabadult a félelemtől és csalárd támadástól) (kronogramma=1716). Az erőd alaprajza, oldalt V. A szelvényben két sorban THEMESVVARIO OCCVP./D.12.OCT.1716. (Themesvario occupatio die 12. octobris 1716. = Temesvár elfoglalása 1716. október 12-én)

 
Megjegyzés: „Temesvár a (Béga) folyó mocsarában olyan módon áll, mintha teknősbéka feküdnék a vízben: négy lába nagy bástya, a belső vár a feje, a teste pedig a vár egész terjedelméhez tartozik.” Így írta le személyes megfigyelése alapján Evlija Cselebi a temesvári várat. Georg Wilhelm Vestner (1677-1740) érme alapján erről mi is meggyőződhetünk. A vár ostromát Savoyai Jenő seregei 1716. szeptember 1-jén kezdték meg. Az erődöt Musztafa pasa 18 ezer emberrel és 150 ágyúval védte. A falak eredményes lövetése után a vár elleni első rohamra október 1-jén került sor, melynek során súlyos áldozatok árán sikerült a Nagy Palánk nevű külvárost elfoglalniuk. Innentől fogva a külvárosból lőhették a várat, s csak idő kérdése volt a törökök kapitulációja.
 
Hivatkozás: Resch 126, HRME 1004
Alapadatok: 29.5 g, Ø 44 mm, kitűnő -

 
935.jpg
 
935. Emlékérem Temesvár bevételére (Ag) 1716 - Nürnberg
 
E: CAROLVS VI.D.G.-ROM.IMP.SEMP.AVG. (Carolus VI. Dei gratia romanorum imperator semper augustus = VI. Károly Isten kegyelméből mindig felséges római császár)Az uralkodó mellképe jobbra, alatta V.
H: TRANSSYLVANIA METV AC INSIDIIS LIBERATA. (Transsylvania metu ac insidiis liberata = Erdély felszabadult a félelemtől és csalárd támadástól) (kronosztikon 1716). Az erőd alaprajza, oldalt V. A szelvényben két sorban THEMESVVARIO OCCVP./D.12.OCT.1716. (Themesvario occupatio die 12. octobris 1716. = Temesvár elfoglalása 1716. október 2-án)
 
Megjegyzés: Az oszmán hadak október 12-én kénytelenek voltak feladni a Temes-vidék stratégiai fontosságú központját. A kapitulációs okmány értelmében a muszlim katonaság és a polgári lakosság minden vagyonával szabadon elvonulhatott Belgrádba. A katonák megtarthatták teljes fegyverzetüket, a vár teljes hadifelszerelése viszont a császáriak kezére jutott. A császári seregek még kicsikarták Pancsova november 9-i és Újpalánka november 12-i átadását is. Ezzel a Bánságban véget ért a 164 évig tartó török uralom. Georg Wilhelm Vestner (1677-1740) műve.
 
Hivatkozás: Montenuovo 1475, Julius 1263, Bernheimer 83, Resch 129, HRME 1005
Alapadatok: 29.0 g, Ø 44 mm, nagyon szép

 
1049.jpg
 
1049. Emlékérem Belgrád bevételére (Sn) 1717

E: HAEC.EVERAT.TE.DIGNA.AVGVSTO CAESARE.MESSIS. (kronogramma=1717) Két harcos kévékbe rakja a zsákmányolt fegyvereket. A szelvényben H.
H: CECIDIVTRVMQVE. (= És az egyikre lesújtott) (kronogramma=1717) Sas villámokat szór a felmentő török sereg táborára és az oszmánok által birtokolt városra.

 
Megjegyzés: A Belgrád melletti győzelmet követően a teljes oszmán tábor, sőt a táborból kimentett társzekerek nagy része is a császári hadak birtokába jutott. A gazdag zsákmány között voltak a nagyvezír és a pasák felszerelt sátrai, az összes legénységi sátor, 59 zászló, 4 lófarok, 540 hordó lőpor, 300 láda ólom, 19 ezer darab ágyúgolyó, 2000 üres bomba, 131 ágyú, 35 mozsárágyú. 5000 sebesült és 5000 menekülő oszmán harcos került fogságba. A csata másnapján Musztafa pasa Savoyai Jenő herceg első felszólítására szabad elvonulás mellett feladta Belgrád erődítményét. Ezzel újabb gazdag zsákmány került a győztesek birtokába: 476 működőképes és 56 használhatatlan ágyú, 74 működőképes és 7 használhatatlan mozsár, valamint 200 tonna lőpor. Az érem Heinrich Fuchs (?-?) alkotása.
 
Hivatkozás: Montenuovo 1500
Alapadatok: 24.11 g, Ø 37 mm, kitűnő

 
1050.jpg
 
1050. Emlékérem Belgrád bevételére (Ag) 1717 

E: EVGEN.FRANC.DVX SABAVD.SVMM.CAES.EXERC.IMPER. (Eugenius Franciscus dux Sabaudiae..exercitus imperator = Jenő Ferenc Savoya hercege a teljes császári sereg főparancsnoka) Savoyai Jenő mellképe jobbra. A karszelvényben MB.
H: VICTORI PERPETVO. (= Örökké győzedelmeskedő) Két pálmafa pajzsokkal (DE GALLIS, DE TVRCIS)
A szelvényben MDCCXVII./ H.

 
Megjegyzés: Miután októberben Musztafa pasa feladta Temesvárt, jelentős erőket összevonva Savoyai Jenő Belgrádot kerítette körül. 1717. június 15–16-án átkelt a Dunán, és anélkül, hogy a védők bármit is tettek volna, néhány nap alatt kiépítette az ostromgyűrűt. Július 22-én elkezdte lövetni a várat a leggyengébb, a Duna felőli oldalon, amelyre a védők egyáltalán nem számítottak. Ám minden alapos előkészület ellenére csaknem keresztülhúzta Savoyai számításait, hogy a vártnál sokkal nagyobb török had érkezett a város megsegítésére. A hadiszerencse azonban ezúttal is Savoyai Jenő mellé állt. Egy volt kurucnak, Vékony Jánosnak köszönhetően, akit a török táborból küldtek a védőkhöz, nemcsak a török seregről kaptak fontos információkat, hanem még a támadás pontos napját is megtudták. Savoyai lerohanta a török tábort és Khalil pasa felmentő serege felett véres győzelmet aratott augusztus 16-án. A csatában maga a herceg is megsebesült. A törökre mért csapás Belgrádnál sokkal jelentősebb volt, mint az 1688-as győzelem idején. Savoyai Jenőt egész Európa ünnepelte. Az érem Martin Brunner (1659-1725) és Heinrich Fuchs (?-?) alkotása.
 
Hivatkozás: Montenuovo 1513
Alapadatok: 29.78 g, Ø 42 mm, kitűnő +

 
1051.jpg
 
1051. Emlékérem a pozsareváci békekötésre (Ag) 1718 - Nürnberg 

E: ELIGE ALTERVTRVM. (Elige alterutrum! = Válaszd az egyiket vagy a másikat!) Győzelmi sas Konstantinápoly felett, karmaiban kard és pálmaág. A szelvényben címer.
H: Babérkoszorúban OB/ INDVCIAS/ TVRCIS/ CONCESSAS/ MDCCXVIII/ 
PASSAROVIZI/ D.XXI.JULI.  
(= A törököknek engedett fegyverszünetért. 1718-ban Pozsarevácon, július 21. napján)

Megjegyzés:  A belgrádi kettős kudarc után a Porta azonnal békekezdeményezéssel fordult a szemben álló hadviselő félhez, és most már a bécsi udvar is hajlandó volt tárgyalni. További hadicselekmény nélkül 1718. július 21-én került sor a pozsareváci béke megkötésére. Ennek értelmében nem csak a középkori Magyar Királyság oszmán uralom alóli felszabadulása fejeződött be a Temes-vidék visszacsatolásával, hanem az Oszmán Birodalom kénytelen volt átengedni a magyar korona jogán követelt további jelentős területeket Nyugat-Havasalföldön, Észak-Szerbiában és Észak-Boszniában is. Ezek voltaképpen a középkori Szörényi, Kucsói, Barancsi, Macsói, Szreberniki, és Jajcai Bánság területei voltak. A békekötésre készült érem Philipp Heinrich Müller (1654-1719) alkotása.
 
Hivatkozás: Montenuovo 1530
Alapadatok: 30.11 g, Ø 44 mm, kitűnő

 
1052.jpg 
 
1052. Emlékérem a pozsareváci békekötésre (Ag) 1718 - Nürnberg
 
E: NVLLA SALVS BELLO PACEM TE POSCIMVS. (Nulla salus bello: pacem te poscimus = Nincs öröm a háborúban: mindenki békét akar) Két török olajággal. A szelvényben PAX PETENTIBVS/ DATA.
H: ACCEPTA ACCEPT
Æ SVNT VERBERA CAVSA QVIETIS.
Két dob egy kiszáradt fán lóg.  A szelvényben PASSAROVITII.XXI.IYLU./ Ao MDCCXVIII./ * (Pozsarevácnál, az 1718. év július 21. napján)
 
Megjegyzés: Az érem az előzőhöz hasonlóan Philipp Heinrich Müller (1654-1719) műve.
 
Hivatkozás: Montenuovo 1532, Erlanger 1727, Forster 819
Alapadatok: 14.79 g, Ø 32 mm, kitűnő

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.