Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Forint emlékpénzek

 

  Emlékpénzt az ötvenes években egy ízben, mégpedig a forint bevezetésének 10. évfordulója alkalmából, 1956. augusztus 1-jén bocsátottak ki. A „Jó forint” néven ismertté vált sorozat három címletből állt: 10, 20 és 25 forintosból. Mindhárom címlet 800 ezreléket tartalmazó ezüstből, címletenként 22 ezer darabos példányszámban készült. Tervezője a Pénzverde vésnöke, számos forgalmi pénz tervezője, Iván István. A 10 forintos előlapján a Magyar Nemzeti Múzeum épülete, a hátlapon babérlevelek és az ún. Rákosi-címer látható. A 20 forintos előlapján a Lánchíd képe, a hátlapon búzakalász-csokorban a címer, valamint az 1946-1956-os évszámok látható. A legmagasabb címleten, a 25 forintoson a Parlament képe, illetve fogaskerékben babérágak, a címer és a fenti évszámok kaptak helyet. Az éremképek egyértelműen jelzésértékűek. Az 1956-os sorozattól kezdve a forint emlékpénzeket nem vonták ki a forgalomból, mindmáig törvényes fizetőeszközök.
  Az emlékpénzek közül az aranypénzek kibocsátása a legnagyobb horderejű. Bár törvényes fizetőeszköznek számítottak, a korabeli jogszabályok szerint magyar állampolgár gyakorlatilag nem juthatott hozzá. Az aranytartalom az 1946. évi, a forint aranyalapját meghatározó, 8700. sz. rendeletnek megfelelő nemesfémet tartalmazott. (1 forint 0,0757575 gramm színarannyal volt egyenlő jogilag). 1961-ben két sorozat is megjelent: Liszt Ferenc és Bartók Béla tiszteletére. Azonos éremképpel (Borsos Miklós, illetve Iván István terve) ezüstből és aranyból is elkészítették a két sorozatot. Ezüstből 25 és 50 forintosokat, aranyból 50, 100 és 500 forintosokat vertek. A következő emlékpénz öt évvel később, 1966-ban jelent meg Zrínyi Miklós tiszteletére (tervezők: Varga Lóránt, Iván István). Az ezüst címleteket változatlanul hagyták, aranyból 100, 500 és első ízben 1000 forintosokat jelentettek meg. Ez utóbbi a forint pénzrendszer legkeresettebb, legnagyobb gyűjtői értékű pénze, mivel mindössze 330 darabot vertek belőle. Az 1967-es Kodály Zoltán-sorozat címletei megegyeznek a Zrínyi-sorozatéval. Kodályt ezúttal Kiss Nagy András formálta meg. Hosszú időre utolsó aranypénz maradt a Semmelweis Ignác-sorozat 50, 100, 200, 500 és 1000 forintosa 1968-ban. (Tervezők: Reményi József, Kovács Dezső) Szintén Kovács Dezső tervezte 1969-ben a Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából kibocsátott 50 és 100 forintos ezüstpénzt. A hatvanas évek emlékpénzei több címletből álló sorozatban jelentek meg, öt alkalommal aranyból és ezüstből is. A sorozaton belül az éremképek azonosak. Ez a hetvenes években változott.
  1977. június 30-i dátummal vonták be az első forint emlékpénzeket is. Az 1948-ban, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc centenáriuma alkalmából megjelentetett 10 (Petőfi), 10 (Széchenyi) és 20 (Táncsics) forintos ezüstpénz szűnt meg törvényes fizetőeszköz lenni. A forint emlékpénzek történetében ez az egyetlen bevonás – a 90-es években vagy később kibocsátott jubileumi jellegű forgalmi pénzeket, pl. 200 forintos ezüstpénz nem ide sorolva – az összes többi, 1956 óta kibocsátott emlékpénz továbbra is fizetőeszköz jogilag, mindenki névértékben köteles elfogadni attól függetlenül, hogy a valódi pénzforgalomban részt vesz-e az adott típus.
  Az emlékpénzek egyértelműen a gyűjtők világába tartoztak a nyolcvanas években. Az utca embere akkoriban nemigen hallott róluk. 1980-ban először jelentetett meg a Magyar Nemzeti Bank nem nemesfémből készült emlékpénzeket. Először az első magyar űrhajós tiszteletére, Szovjet-magyar közös űrrepülés elnevezéssel 100 forintos nikkel érmét. Ezt követően gyakran bocsátottak ki nem nemesfém pénzeket különböző címletekben, különböző anyagból. Ezüstből továbbra is készültek emlékpénzek, a téli és nyári olimpiák, labdarúgó Európa- és világbajnokságok alkalmából. A sport témájú érmeken kívül Bartók Béla, az 1300 éves Bulgária, a FAO nemzetközi érmeprogramja, Simon Bolivar, Széchenyi István, Czóbel Béla, a Nők évtizede, Kőrösi Csoma Sándor, a természetvédelem, a Budapesten rendezett Kulturális Fórum, Fáy András, Buda visszafoglalásának 300. évfordulója, Szent István, a gyermekvédelem témákat választotta a kibocsátó a megjelenő emlékpénzekre. 1988-ban két nemzetközi siker is koronázta a magyar emlékpénzeket. Egy rangos megmérettetésen a Világ Vadvédelmi Alap elnevezésű, hamvas rétihéját ábrázoló ezüst 500 forintos, és a Szent István első pénzeit, illetve az első királyt és feleségét, Gizellát ábrázoló Szent István elnevezésű, ugyancsak 500 forintos ezüstpénz lett kategória győztes. A vadvédelmi témát Fritz Mihály, a történelmit Lebó Ferenc formálta meg az érmek nyelvére.
 
 

Az évtized elején legtöbb emlékpénz ezüstből készült, névértékük 500 forint volt. 1000 forint névértékben jelent meg egy technikai érdekességű ezüstpénz az 1994. évi labdarúgó világbajnokság alkalmából. Lebó Ferenc tervező az előoldalon szerelő 1000-es címlet első nulláját, illetve a hátlap labdáját „üresen” hagyta, azaz az érmen így egy nem koncentrikus elrendezésű lyuk szerepel. 1994-től már a többi ezüstpénz névértéke is 1000-re, majd 1996-tól 2000-re, 1999-től 3000-re emelkedett. Kisebb méretben, alacsonyabb nemesfémtartalommal is jelentek meg ezüstök, például a veszélyeztetett állatvilágot népszerűsítő érmek között a gólyát ábrázoló 200 forintos, valamint a szokatlan, 750 forint címletű pénzek labdarúgás illetve Budapest egyesítésének témájában, 1997-ben és 1998-ban. Mint ismeretes, a gyűjtői ár nem feltétlenül függ össze az emlékpénzek esetében a névértékkel.  1999-ben 75 forintos címletű ezüstpénz jelent meg a kibocsátó, a Magyar Nemzeti Bank alapításának 75. évfordulója alkalmából.

 

 

Igen változatos képet mutatnak az évtized nem nemesfémből készült emlékpénzei. Ezek kibocsátásának egyik célja az éremgyűjtés szélesebb körben való megkedveltetése volt, hiszen ezeket a pénzeket viszonylag kedvező áron lehetett megvásárolni. A szokásos a réznikkel ötvözetű 100 forintos volt. 2000 sok szempontból az újdonságok éve volt az emlékpénzek kibocsátása terén is. Réz, nikkel és cink ötvözetű 200 forintos hologrammal ellátott pénz jelent meg az évezredváltás alkalmából egy 2000 forintos ezüst érmével sorozatban. Az újításokkal ellátott érmék között kell megemlíteni Gábor Dénes tiszteletére kiadott ezüstpénzt is, amelynek előlapján színes, háromdimenziós hologram található GD monogrammal. A kétezres évek elején folytatódott a szokatlan megjelenésű emlékpénzek kibocsátásának sora.
 
 2000-ben kétszer kétezer forint névértékben két félkör alakú ezüstpénz jelent meg Lorántffy Zsuzsanna születésének 400. évfordulójára. A két fél pénz önállóan is törvényes fizetőeszköznek számít: 2000 – 2000 forintot ér mindkét félkör. A Lebó Ferenc tervezte pénz minden irányba forgatva tematikailag teljes képet ad. Ha pedig összeillesztjük a két oldalt, a sárospataki Lorántffy-loggia egyik oszlopának képe látható.

 

 

Különleges a százéves gödöllői művésztelepet ünneplő 4000 forintos téglalap alakú ezüstpénz. Az előlapon szecessziós szegély látható, a hátlapon a Nagy Sándor tervei alapján készített „Három nővér” című kompozíció, amelynek eredetijét Róth Miksa valósította meg színes ólomüvegben.
 
Az ezeréves magyar pénzverés emlékére egy arany 20 és egy ezüst 3000 ezer forintos érméből álló sorozat jelent meg 2001-ben. A magasabb címleten a középkori pénzverő ismert figurája és a Mátyás király óta legjellegzetesebb ábrázolás a magyar pénzeken, a Patrona Hungariae, azaz Magyarország védőszentje, Szűz Mária látható. Az ezüst éremképének témája szintén egy jeles középkori magyar éremkép: II. Ulászló guldinerén látható lovagló Szent László király alak.
 
A négy darab 200 forintosból álló sorozat kibocsátásának célja az éremgyűjtés megismertetése és megkedveltetése volt, elsősorban a fiatalokkal. Az érmék anyag kupro-nikkel-cink ötvözet. A téma pedig négy kötelező irodalmi olvasmány hőse: János vitéz, Toldi Miklós, a Pál utcai fiúk és Lúdas Matyi. Az alacsony címletű, nem nemesfém érmék sora immár 500, majd 1000 forintos címlettel folytatódott. A négyzet alakú érmék Kempelen Farkas sakk-automatájának, Rubik Ernő bűvös kockájának, a százéves magyar postaautónak, a Ford-T modellnek, Galamb József és Farkas Jenő tervezőmunkájának állítottak emléket. Szintén nem nemesfémből készült az a nem szokványos érme, amelyet az 1849-es 3 krajcáros mintájára szét lehet csavarni, s az üregbe – például – egy üzenetet lehet rejteni. Az éremképen is több üzenetet helyeztek el. Az antik világ hírvivő istenét, Hermészt a modern kor egyik eszközével, nyomtatott áramkör rajzolatával ábrázolták. A hátlapon bináris kódolású, azaz „1” és „0” számjegyekből álló üzenet olvasható.
 
Egyedülálló az államalapító Szent István tiszteletére kiadott arany 100.000 forintos. A megformálás Magyarországnak a kelet és nyugat közötti híd szerepét szimbolizálja. Az éremkép közepén a király trónon ülő alakja látható. Egyik oldalán Európa nyugati, másik oldalán Európa keleti részén szokásos korabeli viseletű emberek veszik körül.
 
A kétezres években is folytatódtak a hagyományos témák: azaz a magyar értékek megörökítése emlékpénzeken. Sz. Egyed Emma aprólékosan kidolgozott munkájában gyönyörködhetünk azokon az ezüstpénzeken, amelyeket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem alapításának 125 éves, valamint a Budapesti Filharmóniai Társaság megalakulásának 150. évfordulójára készített. Zenei témájú Bartók Béla 2006-os jubileumi érme is. Az Országos Széchényi Könyvtár bicentenáriumának, a Budapesti Református Teológiai Akadémia alapításának, az esztergomi bazilika felszentelésének 150. évfordulója, Bolyai János születésének 200., Alpár Ignác születésének 150., Kovács Margit és Neumann János születésének 100. évfordulójának tiszteletére jelentek meg újabb ezüstpénzek. Filmszerű érem készült az első magyar film évfordulójának tiszteletére. Mivel a film címe és témája a tánc volt, az érmet egy táncospár képe díszíti. Érmet bocsátottak ki a természeti örökségeink, illetve a világörökséggé nyilvánított magyar értékek népszerűsítésére is, a Hortobágyi Nemzeti Park, az Aggteleki-cseppkőbarlang, a Fertő Kultúrtáj, Hollókő, a visegrádi, a diósgyőri, a munkácsi vár, a pécsi ókeresztény sírkamrák szolgáltak az érmek témájául.
 
A történelmi évfordulók tiszteletére kiadott emlékpénzeknek nagy hagyományuk van. Az elmúlt években emlékeztünk érmekiadással is a Rákóczi szabadságharc 300., Bocskai István erdélyi fejedelemmé választásának 400., a nándorfehérvári diadal 550. évfordulójára.
 
Az aktuális események közül az Athénban megrendezett nyári olimpiai játékok alkalmából készült 5000 forintos ezüstpénz. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz jeles esemény volt, egy 50.000 forintos arany és egy 5000 forintos ezüstpénz látott napvilágot 2004. április 30-án.