Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1., KÉPES KATALÓGUS - II. LAJOSTÓL III. KÁROLYIG>>>>>

2010.05.27

 

KÉRJÜK, ÍRJÁK MEG VÉLEMÉNYÜKET, JAVASLATUKAT A HONLAPPAL, ANNAK TARTALMÁVAL KAPCSOLATBAN! HASZNÁLJÁK A LAP ALJÁN LÉVŐ "HOZZÁSZÓLÁSOK" ROVATOT VAGY KÜLDJENEK E-MAILT A hleremtar@citromail.hu CÍMRE!
 
 
KORONÁZÁSI ÉRMEK I.
 
 
II. LAJOSTÓL III. KÁROLYIG
 
856.jpg

"II. Lajos budai koronázásának restitúciója" emlékérem ¾ guldiner súlyban (Ag) 1508-1544 – Körmöcbánya

E: LVDOVICVS*FILIVS*R*VNGA*I*BOHEMI*1508* (Ludovicus filius rex Ungariae et Bohemiae 1508 = Lajos Magyarország és Csehország királyának fia 1508) A nyitott koronás gyermek király bojtos vánkoson ül. Alatta: *CORONATVS* (Coronatus = megkoronázott)
H: Kilenc sorban *1544*/*BVDA*/POTENS*ET*/PANNONY∙GENS*/MARTIA*REGNI*/
QVOD∙FVIT∙ESSET*/*SI∙VIVERET∙ISTE∙/*PVER*/ (= 1544. Erős lenne Buda vára és Pannóniának népe a királyság hada által, ha még élne ez az ifjú.) Kis sisak V-G között.

11.4 g, Ø 30 mm, nagyon szép

Leltári szám: 2007.856.01

Hivatkozás: Montenuovo 418, Gohl 8, HTÉ 204, HP 40, Rupp II.: XXII.t.574 

Az első koronázási arany és ezüst érmeket II. Lajos 1508. június 4-i koronázása alkalmából verték. Ezek még nem a koronázási szertartáson történő felhasználásra készültek, csupán magának az eseménynek állítottak emléket. Az érmek előlapján II. Ulászló koronás profilja szerepelt, míg a hátlapon a párnán ülő gyermek trónörökös volt látható. A koronázási érmek készítőjének a nevét nem ismerjük.

Ezen koronázási érmek tekinthetők a Huszár Lajos által restitúciós éremnek nevezett 1508/1544 évszámú érmek elődeinek. Ezek I. Ferdinánd uralkodása idején készültek. A korábbi érmen szereplő koronás gyermekábrázolást vélhetően a dicső múlt megidézésének szándékával alkalmazták újra. A disztichonban megírt latin nyelvű hátlapi vers az elhunyt II. Lajos királyt gyászolja, felidézve a romló közállapotokat. A restitúciós emlékérmet Huszár Lajos Fueszl Kristóf (1510k.-1561) körmöcbányai vésnök munkájának tartotta, ennek azonban ellentmond az éremnek Fueszl más érmeitől eltérő stílusa. A hátlapon, a sisak két oldalán lévő V G jelzet feloldása Rupp szerint a stájerországi származású Wolfgang Guglinger, aki Körmöcbánya bírája volt, Forrer szerint verdeigazgató tisztet is betöltött, Gohl Ödön szerint pedig vésnök volt. Huszár Lajos úgy véli, hogy ő lehetett az érmek megrendelője. Valószínűsíthetően ő volt az érem kitalálója, s vélhetően az ő alkotása a hátlapi, disztichonban írott vers is. Az éremnek többféle kivitelű változata ismeretes, így 5, 4, 3, 2 aranyforint, valamint 1 guldiner, ¾ guldiner, ½ guldiner súlyú vert, illetve öntött ólom.


 

857.jpg 

Emlékérem Miksa koronázására (Ag) 1563

E: *FER∙D∙G∙EL∙RO∙IM∙S∙AV∙GE∙HV∙BO∙R∙1563* (Ferdinandus Dei gratia electus Romanorum imperator semper augustus Germaniae, Hungariae, Bohemiae rex 1563 = Ferdinánd Isten kegyelméből mindig felséges választott római császár, Németország, Magyarország és Csehország királya 1563) Ferdinánd páncélos mellképe jobbra. Az uralkodó nyakában az Aranygyapjas-rend szalagon.
H: MAXIMILIAN∙D∙G∙RO∙HVN∙BO∙REX∙15 63*  (Maximilianus Dei gratia Romanorum Hungariae, Bohemiae rex 1563 = Miksa Isten kegyelméből a rómaiaknak, Magyarországnak és Csehországnak királya 1563) Miksa, valamint felesége, Ausztriai Mária mellképei balra. Miksa fején sugárkorona, testén vért, nyakában az Aranygyapjas-rend szalagon. Mária csipkés gallérú ruhában, hajában diadém.

19.9 g, Ø 35 mm, nagyon szép +

Leltári szám: 2007.857.01

Hivatkozás: Montenuovo 616, Gohl 1, HTÉ 278, Appel 101, Horsky 1133

Miksa főherceg 1563. szeptember 8-án történt koronázása mérföldkőnek számít a magyar királykoronázások történetében. Ez volt ugyanis az első pozsonyi ceremónia. Ezt követően V. Ferdinánd 1830-as koronázásáig a pozsonyi Szent Márton templomban 10 királyt, 1 királynőt és 7 királynét koronáztak meg. Miksa koronázásához kapcsolódóan dolgozták ki azt a „forgatókönyvet”, amelyet nagy vonalakban követve az újkori koronázásokat lebonyolították. Ennek legfőbb ismérve az a törekvés volt, mely szerint a régi magyar hagyományokat az új helyszínen is a „régi és az ősi szokás szerint” vigyék tovább mind az egyházi, mind a világi ceremóniában. Ugyanakkor Miksa koronázása volt az első, melyen nagyobb számban jelentek meg mind a Magyar Korona országait megjelenítő koronázási zászlók, mind a Habsburg Monarchiát jelképező heroldok, mind pedig a német-római császári méltóságot megelevenítő német felségjelvények, kifejezve ezzel a Habsburg-dinasztia közép-európai uralmát.

Miksa koronázásához kapcsolódóan nem készültek a szertartásokon használatos érmek. A frissen megkoronázott király a koronázási mise felajánlási aktusánál ezért adományként még nem ún. felajánlási érmet, hanem 24 darab aranypénzt helyezett az oltárra, és ajándékként sem zsetonokat szóratott a nép közé, hanem forgalmi pénzeket. Az esemény megtörténtéről utólag emlékérmek tájékoztatták az ország lakosságát. Ezek közül való az itt bemutatott érem is, mely a koronázás mindhárom főszereplőjét ábrázolja. Az előlapon a császár, I. Ferdinánd, a hátlapon a frissen megkoronázott házaspár, Miksa és felesége, Ausztriai Mária látható. Mivel az érmen egyaránt feltüntették Miksának a német, magyar és cseh királyi címeit, biztosak lehetünk benne, hogy az az 1563. szeptember 8-i pozsonyi koronázás után készült.

Az érem készítője Lucas Richter, a körmöcbányai verde akkori fővésnöke. A hátlapi kompozíció kettős portréja hasonlatosságot mutat Joachim Deschler (c.1500-1571) 1548-as házassági érmével, valamint a Miksa cseh királlyá koronázása alkalmából 1562-ben ugyancsak Deschler által készített éremmel. A feltételezhető kapcsolatot erősíti az a tény, hogy ebben az időben az eredetileg nürnbergi Deschler már Bécsben élt, s 1564-től ő lett Miksa császár udvari szobrásza. A guldiner súlyban készült vert ezüst érem mellett ismeretesek ebből a típusból 10 illetve 8 dukát súlyú vert aranyak, vert bronzok, valamint öntött ezüstök és bronzok.


 

858.jpg

Zseton II. Mátyás koronázására ¼ tallér súlyban (Ag) 1608

E: *MATTHIAS II∙REX∙HVNGARIÆ∙CORONATVS∙MDCVIII (Matthias II. rex Hungariae coronatus 1608 = II. Mátyás Magyarország 1608-ban megkoronázott királya) II. Mátyás koronás mellképe jobbra, az uralkodó vértben, körgallérral, nyakában az Aranygyapjas-rend láncával.
H: :SVBTVVM∙PRÆSIDIVM∙CONFVGIMVS: (Sub tuum praesidium confugimus = Oltalmad alá futunk) Félhold fölött trónoló Madonna sugárkoszorúban, baljában a gyermek Jézussal, jobbjában jogarral.
 

8.5 g, Ø 25 mm, kitűnő –

Leltári szám: 2007.858.01

Hivatkozás: Montenuovo 690, Gohl 2, HP 90, Weszerle C.VI.2.

Habsburg Mátyás 1608. november 19-i pozsonyi koronázása jóval több volt, mint egy egyszerű szertartás, hiszen a Bocskai-felkelést követően a Habsburgok és a magyar rendek közötti kiegyezés lezáró aktusa is volt. A magyar parlamentarizmus történetében egyedülálló módon a koronázás előtt és után is törvénycikkeket alkottak, melyek biztosították a rendi kiváltságokat, köztük a szabad vallásgyakorlatot is. Különleges volt Mátyás koronázása azért is, mert ennek kapcsán került haza Prágából a II. Rudolf által Csehországba vitt Szent Korona. Az országgyűlés határozata értelmében ezt követően nem vihették azt külföldre, őrzési helyéül pedig a pozsonyi vár Koronatornyát jelölték ki. A Szent Korona hiteles ábrázolása is ekkortól – azaz 1608 végétől – jelent meg a koronázási érmeken.

II. Mátyás koronázásához közvetlenül kapcsolódóan zsetonokat ismerünk, a szertartás során használt arany felajánlási éremről a puszta közlésen túl nem áll információ a rendelkezésünkre. A zsetonokat különböző éremképpel, aranyból és ezüstből verték. Mindegyiken kiemelt szerep jut a Szent Koronának, melynek hátterében nyilván az uralkodó azon érdemei állnak, melyeket a korona hazahozatalában szerzett. Az előlapi jobbra néző koronás mellképhez kétféle hátlapi éremképet párosítottak. Az egyiken a jó szerencsét és sikert szimbolizáló Abundantia istennő, a másikon – így a mi érmünkön is – Szűz Mária látható a gyermek Jézussal. A zseton Michael Sock (?-1615) alkotása. Az ¼ tallér súlyú ezüst változaton kívül létezik 1 dukátos arany, kisebb (4-5 grammos) ezüst, valamint öntött ezüst változat is. Érmünkön eldolgozott fülnyomok láthatók.


 

859.jpg

Emlékérem II. Mátyás koronázására ½ tallér súlyban (Ag) é.n.

E: MATTHIAS∙II∙D∙G-REX∙HVNGARIÆ∙ETC (Matthias II. Dei gratia rex Hungariae etc. = II. Mátyás Isten kegyelméből Magyarország stb. királya) II. Mátyás jobbra néző, koronás mellképe, páncélban, körgallérral, nyakában az Aranygyapjas-renddel. Alul a váll alatt mesterjegy: M S
H: Körbe foglalt pajzson magyar kiscímer. Körülötte 9 címer (Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Bosznia, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kumánia/Kunország és Bulgária) A címerek mellett a tartományok kezdőbetűi: D-C-S-R-S-G-L-C-B. A magyar címer körül a tartományi címerek között HVNGARIÆ*

16.1 g, Ø 32 mm, nagyon szép +

Leltári szám: 2007.859.01

Hivatkozás: Montenuovo 686, Gohl 5, Horsky 1413, HTÉ 349, HP 89

II. Mátyás koronázása alkalmából először vertek nagyobb számban a koronázás uralkodói reprezentációját szolgáló emlékérmeket. Három típus született, melyek közül az egyik az itt látható évszám nélküli érem. Ennek hátlapján Magyarországnak és társországainak a címerei kaptak helyet. Az éremkép nem előzmény nélküli a magyar numizmatikában, hiszen már II. Lajosnak is ismertek ilyen érmei.

Az emlékérem Michael Sock (?-1615) (esetleg Michael Schalenberger?) műve. Az éremnek többféle változata ismert: 10, 8, 7, 6, 5 dukát, valamint 1, ¾, és ½ tallér súlyú vert ezüst, továbbá öntött ezüst, bronz, öntött bronz és ólom érem is.


 

860.jpg
 
860. Emlékérem II. Mátyás koronázására és Esztergom visszavételére (Ag) 1608

 

E: MATTHIAS II. D.G:HVNGARIÆ.ET BOHE: REX. (Matthias II. Dei gratia Hungariae et Bohemiae rex = II. Mátyás Isten kegyelméből Magyarország és Csehország királya) Mellkép kócsagtollas süveggel, díszes palástban jobbra.
H: CAELESTI NVMINE (helyesen: DOMINE) SVRGO. A király lóháton, kivont karddal, a háttérben lovascsapat városkép előtt. A szelvényben C.PRI:C. Oldalt C.M.

 

Megjegyzés: Christian Maler műve. Hibrid érem!
 
Montenuovo 695, Gohl 10, 6.8 g, Ø 28 mm, kitűnő

 

861.jpg

II. Ferdinánd koronázási zseton (Ag) 1618

E: A Szent Korona pálma és babérág felett. Alatta 7 sorban: FERDINANDVS II/ BOHEMIAE REX;CO/ RONATVS·IN·RE/ GEM·HVNGARIÆ/         DIE·I·IVLII/ ANNO/1618 (Ferdinandus II. Bohemiae rex coronatus in regem Hungariae die 1. iulii anno 1618 = II. Ferdinánd Csehország királya Magyarország királyává koronáztatott 1618. július 1-jén)
H: Nyitott koronán S alakúan átfűzött szalagon: LEGITIME CERTANTIBVS (Legitime certantibus = Harc által lesz törvényes << 2 Tim. 2.5: Hogy ha tusakodik valakicsoda, nem koronáztatik meg különben, hanem ha igazán tusakodik>>)

4.6 g, Ø 28 mm, kitűnő –

Leltári szám: 2007.861.01

Hivatkozás: Montenuovo737, Gohl 1, Széch. 29t.2., HTÉ 361, Horsky 1587

A Habsburg-dinasztia azon törekvése, hogy még II. Mátyás életében biztosítsa magyarországi uralmának folyamatosságát, II. Ferdinánd 1618. július 1-jei koronázásában realizálódott. A magyar rendek szempontjából ugyanakkor komoly eredménynek számított, hogy ennek fejében a leendő trónörökös a magyar történelemben először a rendi feltételeket 17 pontban elfogadó koronázási hitlevél kibocsátására kényszerült. Magát a koronázási szertartást az 1608-as koronázás mintájára bonyolították le.

A koronázási ünnepséghez kapcsolódó érmek átmeneti – Rudolf és II. Mátyás idején megjelent – éremkép formája után az 1618 júliusi koronázás kapcsán megjelent egy új modell, melynek mintáját a következő magyar királykoronázások érmein is fellelhetjük. Eszerint az előlap felső részén a magyar Szent Korona található, mögötte egymást keresztező pálma és olajág, alatta pedig latin nyelvű felirat, mely – a korábbiakkal ellentétben – immáron a koronázás napra pontos időpontjáról is tudósít. Az itt bemutatott - ismeretlen mester által készített – zseton már kifejezetten ajándékozás, illetve a nép közé szórás céljából készült. A zsetonnak többféle változata ismert: 6 és 2 dukátos vert arany, 1, ¼ tallér súlyú, valamint kisebb (2,53-5,18 g) vert ezüst, 1 tallér súlyú öntött ezüst és öntött bronz.


 

862.jpg

III. Ferdinánd koronázási zseton (Ag) 1625

E: Babérkoszorúban a Szent Korona két díszítmény között, alatta írás 6 sorban: III/FER/CORONA/HVNGA/VIII/D  (III. Ferdinandus coronatus in regem Hungariae VIII decembris = III. Ferdinánd magyar királlyá koronáztatott december 8-án)
H: Feszületről lefüggő mérleg, mellette 16-25. Ívelt szalagon PIETATE ET IVSTIA (Pietate et iustitia = Jámborsággal és igazságossággal) felirat. A feszület mellett kétoldalt E – T.

1.6 g, Ø 17 mm, kitűnő –

Leltári szám: 2007.862.01

Hivatkozás: Montenuovo 774b, Gohl 8, Berchtold 448, Welzl 7111

III. Ferdinánd ténylegesen csak 1637-től uralkodott, de már apja életében, 1625. december 8-án, mindössze 17 évesen magyar királlyá koronázták. A koronázás helyszíne ezúttal Sopron volt. A cermóniára azt követően került sor, hogy a soproni országgyűlésen a magyar rendek megerősítették a Habsburg udvarral 1608 után kötött kiegyezést, biztosítva lojalitásukat a dinasztia irányába. A november 27-i királyválasztást követően az új helyszínen is a korábbi pozsonyi és a késő középkori székesfehérvári szertartások mintáját követve zajlott le a koronázás.

A koronázásra nagy számban készültek zsetonok különböző anyagból, súlyban és méretben. Ezek képileg és tartalmilag a II. Ferdinánd koronázásakor kialakult rendszerbe illeszkednek. A forrásokból kiderül, hogy ezek a szórózsetonok Bécsben készültek, és néhány nappal a koronázást megelőzően vitte magával Sopronba Konrad Vietor kamarai tanácsos őket. Készítőjük nevét nem ismerjük. Az itt bemutatott zsetontípusnak az ezüst veret mellett arany ½ dukátos változata ismert. 


 

863.jpg

IV. Ferdinánd koronázási zseton (Ag) 1647

E: A Szent Korona mellett két pálmaág, alatta 16 F 47/ IV (= IV. Ferdinánd 1647) Lent két pálmaág.
H: Két díszítmény között kereszt. Alatta írás 5 sorban: REX BOHÆ/ARCH AVSTR/ CORONATVS/ IN REGE VNGA/ RIÆ 16 IVNY (Rex Bohemiae, archidux Austriae coronatus in rege Ungariae 16 juni = Csehország királya, Ausztria főhercege magyar királlyá koronáztatott június 16-án) Lent két díszítmény között kereszt.

1.4 g, Ø 18 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.863.01

Hivatkozás: Montenuovo 838v, Gohl 6, Széch. 32.t.2.

III. Ferdinánd elsőszülött fiát, az 1633-ban született Ferdinándot korán bevonta az államügyekbe, és már 13 éves korában 1646-ban cseh királlyá koronáztatta. Még ugyanebben az évben összehívta a pozsonyi országgyűlést is, hogy fiát magyar királlyá is koronáztassa. Az országgyűlés azonban késedelmet szenvedett, mivel a királyné májusban váratlanul elhunyt. Így a koronázásra már csak a következő évben június 16-án került sor. A megkoronázott trónörökös végül sosem lépett trónra. 1654-ben 21 éves korában himlőben meghalt.

IV. Ferdinánd 1647-es pozsonyi koronázása azért bír különös jelentőséggel, mert ez tetézte be a Habsburg udvar és a magyar rendek közötti harmadik kegyezést, melyet az 1646/47. évi hosszú diétán hoztak tető alá, és amely egyben a Bécs és I. Rákóczi György közötti konfliktust is lezárta.

A koronázáshoz készült zsetonok képi és ideológiai programja a II. Ferdinánd koronázásakor kialakult rendszert viszi tovább. Az arany és ezüst zsetonok négyféle mérettartományban ismeretesek. Az éremtár tulajdonában lévő kisméretű zseton a legritkább típusok egyike. Különös ismertetőjegye, hogy – ellentétben a többi típussal – a szövegben a szavak között nincs pontozás. A zseton ismeretlen mester műve.


 

864.jpg

I. Lipót koronázási zseton (Ag) 1655

E: A magyar Szent Korona pálmaágak között, alatta 7 sorban LEOPOLDVS IGNA:/TIVS ARCHID:AVST:/CORONATVS IN/REGEM HVNGA:/:RIÆ·27.IVNI·/·1·6·55·/· (Leopoldus Ignatius archidux Austriae coronatus in regem Hungariae 18. jun. 1655 = Lipót Ignác Ausztria főhercege Magyarország királyává koronáztatott 1655. június 18-án)
H: CONSILIO:ET-INDVSTRIA (Consilio et industria = Tanáccsal és iparkodással) Felhőből kinyúló karok pallost és jogart tartanak. Felül isten szeme sugarak közt, alul koronázott földgömb, oldalán csúcsára állított háromszöggel.

1.4 g, Ø 17 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.864.01

Hivatkozás: Montenuovo 861, Gohl 6, HTÉ 415

III. Ferdinánd második fiát, Lipót Ignácot eredetileg papnak szánta. Azáltal lett belőle trónörökös, hogy bátyja, IV. Ferdinánd 1654-ben váratlanul elhunyt. Lipótot magyar királlyá 1655. június 27-én koronázták a pozsonyi Szent Márton templomban, 11 nappal azután, hogy a magyar rendek királlyá választották őt. A szertartás minden tekintetben követte az elődökét. Annak előkészítését nagyban segítette, hogy a rendek által kidolgozott latin nyelvű koronázási rendtartás mellett a bécsi főudvarmesteri hivatal 1652-től vezetett ceremónia jegyzőkönyveiben is elkezdték rögzíteni az ünnepségek gyakorlatát.

Lipót zsetonjai három mérettartományban készültek aranyból és ezüstből, de lényegesen kevesebb változatban, mint elődei esetében. Érdekesség, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően ezeken két keresztnevével (Lipót Ignác) szerepeltetik az uralkodót. A különféle nagyságú zsetonok felirata és éremképe szinte teljesen azonos, az egyetlen szembetűnő eltérés, hogy a legkisebbeken – így az itt bemutatott darabon is – az évszámot arab számmal írták. Az ismeretlen mester által készített zsetonnak ez a típusa vert arany, vert ezüst és öntött fehérfém változatokban létezik.


 

865.jpg

I. József koronázási zseton (Ag) 1687 - Bécs

E: A magyar Szent Korona két ág felett. Alatta írás 7 sorban: IOSEPHUS/ ARCHIDVX AVSTRIÆ/ CORONATUS/ IN REGE‾ UNGARIÆ/POSONÍÍ/ DIE 9 DECE‾/ 1687 (Josephus archidux Austriae coronatus in rege ungariae Posonii die 9 decembris 1687 = József Ausztria főhercege Magyarország királyává koronáztatott Pozsonyban 1687 december 9. napján)
H: 
*AMORE*ET*TIMORE* (= Szeretettel és Istenfélelemmel) Babérgallyal átfont kard sugaras Isten szeme alatt.

3.45 g, Ø 25 mm, kitűnő –

Leltári szám: 2007.865.01

Hivatkozás: Montenuovo 1205, Gohl 1

A török ellen megvívott diadalok következtében I. Lipótnak sikerült az 1687. évi országgyűlésen rábírni a magyar rendeket, hogy mondjanak le a szabad királyválasztó jogukról és ismerjék el a Habsburgok örökös királyságát. Ennek értelmében került sor a kilenc éves Józsefnek magyar királlyá koronázására 1687. december 9-én Pozsonyban. Ettől kezdve, egészen 1792-ig a koronázások helyszíne Pozsony maradt. A Habsburg udvar propagandájának és jelentős közép-európai térnyerésének köszönhetően a koronázás Európa-szerte hatalmas figyelmet kapott. Ezt elősegítették a különféle röplapok, újságok, festmények, s nem utolsó sorban a koronázási érmek is.

A koronázási zsetonokat két mérettartományban verték. Ezek jellegükben a II. Ferdinánd idején kialakult típust követték, előlapon a Szent Koronával és a koronázás tényét leíró többsoros felirattal, a hátlapon allegóriával és jelmondattal. Újdonságnak számított a koronázás helyszínének megadása az előlapi feliratban. A nagy és kis zsetonok feliratait egységesítették, ezáltal eltűntek a szöveg eltérő tagolásából adódó változatok. A zsetonok 986 ezrelékes aranyból és 750 ezrelékes ezüstből készültek. Aranyból összesen 963 db-ot, míg ezüstből 18256 db-ot vertek. A verőszerszámok Johann Michael Hoffmann alkotásai. A zsetonok kissé ovális alakjának oka, hogy hengeres sajtolással készítették őket.


 

866.jpg

I. József ovális alakú koronázási érem (Pb) 1687 - Nürnberg

E: IOSEPHUS der erste könig in Ungarn · MDCLXXXVII+ (= I. József Magyarország királya 1687) Felhőből kinyúló kéz koronát tart a mellkép fölé.
H: IOSEPH wird wachsen. Wie an einer Quelle ∙ I Buch Mosein:49∙ (= Termékenyfa József, termő ág a forrás mellett <I. Mózes 49:22>) Gránátalmafa, törzsén homorú betűkkel IOSEPH, lombja közt Ausztria és Magyarország címere a Szent Korona alatt. A háttérben magyar táj Bécs, Pozsony, Buda, a Duna, a Dráva és Eszék feltüntetésével.
Peremírás kettős szöveggel: 
AUSTRIA EXTENDETUR IORBEM VNIVERSUM, illetve ALLER EHREN IST OSTERREICH VOLL. *FK* (= Ausztria az egész világra kiterjed/ Ausztria dicsősége teljes) 

104.2 g, Ø 75 mm és 60 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.866.01

Hivatkozás: Montenuovo 1184, Julius 490, Gohl 6

Az ovális érem, mely Friedrich Kleinert (1633-1714) nürnbergi műhelyében készült és feltehetőleg Martin Brunner (1659-1725) alkotása, elsősorban - a József koronázására vert többi éremtől is különbözve – méretével, súlyával és formájával hívja fel magára a figyelmet. A 104.2 g súlyú, ovális ólomérem átmérője hosszában 75 mm, szélességében 60 mm, vastagsága pedig 4 mm. Friedrich Kleinertnek, aki a két másik nagy nürnbergi mesterrel, Philipp Heinrich Müllerrel és Caspar Gottlieb Laufferrel együtt nagyszámú történelmi érmet is készített ebben az időszakban, volt egy specialitása. Állítólag ő volt az első Németországban, aki műhelyében az éremverést gépesítette, s a tiszta vágások által létrejövő felületre peremírást volt képes készíteni. A szokatlan vastagság oka ebben az esetben tehát a kettős peremírás. A nagy felületű elő- illetve hátlap lehetővé tette a művészi szintű, minden részletre kiterjedő ábrázolást is. Az előlapon az ifjú József görög vagy római istenekhez hasonlatos portréja szerepel, meglehetősen szellős elhelyezésben, gyakorlatilag háttér nélkül. Az ovális felület felső részét egy felhőből kinyúló kar tölti ki, mely koronát tart az uralkodó feje fölé. A hátlapon a termékenység szimbólumaként egy hatalmas gránátalmafa áll. A Mózes I. könyvéből való bibliai idézet üzenete egyértelmű: a magyar királyságot örökös királyságként bíró Habsburg ház további gyümölcseit várják Józseftől, a magyar királytól.

Külön is érdemes kitérnünk a kettős peremírás szövegére. A latin és a német nyelvű szöveg ugyanannak a betűjátéknak az eredménye, amelyet a latin ábécé egymást követő magánhangzójára (AEIOU) szoktak kreálni. Ezek közül a legismertebb az Austriae Est Imperare Orbi Universo (Ausztria feladata a világot uralni) v. Austriae Est Imperium Orbis Universi (Ausztriáé az egész világ uralma) változat, mely az osztrák uralkodók régi jelmondata. A magánhangzók sorozatából álló rejtélyes felirat állítólag III. Frigyes császárhoz fűződik, aki megparancsolta, hogy ezt a feliratot tüntessék fel több, máig nevezetes épületen (pl. a bécsi Szent Ruprecht templom, a bécsújhelyi kastély, a grazi katedrális nyugati kapuja stb.). A kortársak és az utókor különbözőképpen értelmezték a rövidítést, melyet így is olvastak: Austria Erit In Orbe Ultima (Ausztria a világ végéig fenn fog állani). Ez utóbbi magyarázatot gúnyosan így travesztálták: Austria Est In Orbe Ultima (Leghátul áll a világon Ausztria). A rövidítés német feloldásai: Alles Erdreich Ist Oesterreich Unterthan (Az egész világ Ausztria alá van rendelve) vagy az Aller Ehren Ist Österreich Voll (Ausztriáé minden elismerés). Ez utóbbi egyébként a 92. gyalogezred indulójaként vált ismertté. Egy másik feloldás: Aquila Electa Justo Omnia Vincit (Az igazságosan megválasztott sas mindent legyőz).

Az ovális érmet a korabeli éremajánlási listák szerint még sok évvel a koronázás után is árusították. A peremírásos változatot 1709-ben, a peremírás nélkülit pedig még 1765-ben is kínálták. Az éremnek az ólom mellett arany, ezüst, bronz, öntött bronz és rézszegecses vert ón változata ismert. 


 

867.jpg

Emlékérem I. József koronázására (Ag) 1687 - Breslau

E: REGNO REDINTEGRATO IOSEPHVS REX DATVS∙ * D.IX.DEC. MDCLXXXVII∙ * (= A helyreállított királyság József királynak adatott 1687. december 9-én) I. József koronás mellképe féljobbra. A király oroszlánfejjel díszített páncélban, vállán díszes fibulával összefogott köpenyben.
H: PANNONIA READOLESCENS (= Megfiatalodott Pannonia) Diadalkapu, középen lombfüzér keretben Buda látképével, pillérein barokk pajzsokon országcímerrel és József monogramjával. A látképen OFFEN. Előtte balra néző ifjú Pannonia ül, bal kezében bőségszarut tart, jobbjával gránátalmára mutat. A pillér lábainál K, alul CV szignatúra.
Peremírás: AUSTRIA VICTORIIS GRAVIDA PARIT REGES (= A győzelmekkel teli Ausztria királyokat szül)

50.0 g, Ø 50.5 mm, kitűnő –

Leltári szám: 2007.867.01

Hivatkozás: Montenuovo 1189, Gohl 7, HTÉ 640, Horsky 2388

Az ország fegyverrel való visszaszerzésére való hivatkozással a Habsburgok igényt formáltak az örökös királyságra, ezt pedig igyekeztek a propaganda minden eszközével, így az emlékérmekkel is igazolni. A bécsi udvar propagandistái a nürnbergi műhelyek mellett breslaui vállalkozókban találták meg partnereiket. Ezek koruk kiemelkedő éremművészeit foglalkoztatták, így magas színvonalon tudtak eleget tenni a megrendeléseknek. Az itt látható érem Johann Kittel (1656-1740) és Carl Vink (?-?) műve. Az éremnek arany, ezüst, ón, bronz, valamint öntött bronz változata létezik.


 

868.jpg

I. József koronázási emlékérem (Ag) 1687 - Nürnberg

E: Az uralkodó mellképe fölé két angyalka pálcán koronákat és koszorúkat tart Szalagon DIE SEGEN KOMEN AUF DAS HAUBT IOSEPHUS∙Gen10 (= Szálljon áldás József fejére)
H: DO IOSEPHO PARTEM QUAM  TULI DE MANU HOSTIS IN GLADIO.GEN.48(= Adok néked /Józsefnek/ egy osztályrészt /a te atyádfiainak része felett/, melyet /az Emoreustól/ vettem fegyveremmel és kézívemmel <I. Mózes 48:22>) Lipót jobbra a Szent Koronát az előtte álló gyermek József fejére helyezi, miután átadta neki a lándzsát és az országalmát. A háttérben magyar táj Pozsony és Buda megjelölésével. A szelvényben IOSEPHVS PRIMVS IN INFERIORI/ ATQVE SVPERIORI HVNGARIA REX/ PIVS, AVGVSTVS, ARCHI:/ DVX AVSTRIÆ· (= Kegyes és felséges I. József Alsó- és Felsőmagyarország királya, Ausztria főhercege) Kronosztikon: 1687
Peremírás: DABO IOSEPHO ET SEMINI EIVS TERRAM HANC IN POSSESSIONEM SEMPITERNAM GEN 48. (= Ezt a földet te utánad a te magodnak adom /József/ örök birtokul <I. Mózes 48:4>) Károli

40.95 g, Ø 45.5 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.868.01

Hivatkozás: Montenuovo 1196, Gohl 9, Julius 500

Az érem előlapja Georg Hautsch (1664-1736), a hátlap Lazarus Gottlieb Lauffer (1663-1709) műve. A hátlapra került az érdekesebb jelenet, melynek lényegét a körirat világítja meg. A bibliai idézet Mózes I. könyvének 48. részéből való: „Adok néked, Józsefnek egy osztályrészt a te atyádfiainak része felett, melyet az Emoreusoktól vettem fegyveremmel és kézívemmel”. Ezt Jákob mondja Józsefnek akkor, amikor két fiát, Manassét és Efraimot megáldja, és megígéri neki, hogy mindkettő utódaiból nagy nép lesz. Az utalás egyértelmű: miközben a hátlapi képen Lipótot látjuk, amint a Szent Koronát az előtte álló gyermek József fejére helyezi, a szöveg nyilvánvalóvá teszi, nem csak a Józsefnek adott királyságról van szó, hanem a József utódainak adottról is, tehát az örökös királyságról. Ha ezek után még valakiben kétség merülne fel, a peremírásként olvasható, ugyancsak a fenti helyről származó bibliai idézet minden kételyt eloszlat: DABO IOSEPHO ET SEMINI EIVS TERRAM HANC IN POSSESSIONEM SEMPITERNAM GEN 48. (= Ezt a földet te utánad a te magodnak adom /József/ örök birtokul.)

A hátlapon az alsó szelvényben a következőt olvashatjuk: IOSEPHVS PRIMVS IN INFERIORI/ ATQVE SVPERIORI HVNGARIA REX/ PIVS, AVGVSTVS, ARCHI:/ DVX AVSTRIAE. (Kegyes és felséges I. József Alsó- és Felsőmagyarország királya, Ausztria főhercege). A címben szereplő Alsó- és Felsőmagyarország terminusok használata némiképp magyarázatra szorul. A török kiűzése az országból még épp hogy elkezdődött. Az eddigi jelentős katonai sikerek ellenére is még több mint egy évtized kell ahhoz, hogy a háborút békével lezárhassák. Erdély még önálló állam Apafi Mihály fejedelemsége alatt. A Magyar Királyság területe tehát jóval kisebb, mint majd a XVIII. században lesz. Ugyanakkor Thököly Felső-Magyarországi Fejedelemsége már a múlté, 1688 januárjában Munkács vára is a császáriak kezére került. Így az új „szerzemény”, a felső-magyarországi részek I. József birtokaként való kihangsúlyozása is érthetővé válik.


 

869.jpg

I. József koronázási emlékérem (Ag) 1687 - Nürnberg

E: *IOSEPHUS. I. D. G. HUNGARIÆ REX. ARCHIDVX AUSTRIÆ* CORONATUS A.1687.D.9.DECEM (Iosephus I. Dei gratia Hungariae rex, archidux Austriae coronatus anno domini 1687 9 decembris = I. József Isten kegyelméből Magyarország királya, Ausztria főhercege, megkoronázták az Úr 1687. évének decemberének 9. napján) Babérkoszorús mellkép jobbra. Alatta DOMINE SALVUM FAC/ REGEM·PS· XIX/+ (= Uram, segítsd meg a királyt! <Zsoltárok Könyve 20:10>) 
H: SVBINDE SEQVANTVR· (= Idővel beteljesedik) Három oszlop tetején korona, oldalukon magyar, osztrák, cseh címerek. MB monogram.
Peremírás: IOSEPHUS PRIMUS REX TRADITA SCEPTRA PROPAGAT (= I. József király az örökségül ráhagyott királyságot tovább gyarapítja)

25.4 g, Ø 39 mm, szép +

Leltári szám: 2007.869.01

Hivatkozás: Montenuovo 1194, Gohl 11, HTÉ 642, Welzl 7410, Horsky 2391

Martin Brunner (1659-1725) műve. Az éremnek az ezüstön kívül arany, bronz és ón változatai ismertek.


 

870.jpg

I. József koronázási emlékérem (Ag) 1687 - Nürnberg

E: IOSEPH DER I. KÖNIG IN HVNGARN· (= I. József Magyarország királya) Babérkoszorús mellkép jobbra. A vállszelvényben mesterjegy:
H: GE = KRONT*
 IN PRESBURG 1687*DEN 9 DEC· (= Megkoronázták Pozsonyban 1687 december 9-én) Koronázott magyar címer az Aranygyapjas Rend rendi láncával övezve.
Peremírás: AMORE ET TIMORE (Szeretettel és Istenfélelemmel)
 

11.5 g, Ø 30 mm, kitűnő –

Leltári szám: 2007.870.01

Hivatkozás: Montenuovo 1200, Gohl 14

Georg Hautsch (1664-1736) és Lazarus Gottlieb Lauffer (1663-1709) műve. Az érem peremírásos típusából arany, ezüst, bronz és ón létezik.


 

871.jpg

Emlékérem I. József koronázására (bronz) 1687 – Nürnberg

E: IOSEPH DER I. KÖNIG IN HVNGARN· (= I. József Magyarország királya) Babérkoszorús mellkép jobbra.
H: GE = KRONT*
 IN PRESBURG 1687*DEN 9 DEC· (= Megkoronázták Pozsonyban 1687 december 9-én) Koronázott magyar címer az Aranygyapjas Rend rendi láncával övezve.

10.8 g, Ø 30 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.871.01

Hivatkozás: Montenuovo 1201, Gohl 14

 Hasonló az előbbihez, de peremírás nélkül. Georg Hautsch (1664-1736) és Lazarus Gottlieb Lauffer (1663-1709) műve. A peremírás nélküli típusból vert ezüst, bronz, ón, valamint öntött ón változatok léteznek.


 

872.jpg

Emlékérem I. József koronázására (Ag) 1687 - Breslau

E: IOSEPH IM NAHMEN UND ERBRECHT DER ERSTE. (= József, aki ezen a néven elsőként uralkodik) Mellkép jobbra. A váll alatt I. K.
H: DIR UND DEINEM SAMEN NACH DIR
è (= Neked adom és utódaidnak /ezt a földet/ < 1. Mózes 17:8>) Balra térdelő Pannonia Józsefnek nyújtja a koronát, alul címer. Alatta szelvényben DEN 9 DEC·1687·

16.6 g, Ø 34 mm, kitűnő +

Leltári szám: 2007.872.01

Hivatkozás: Montenuovo 1187, Gohl 15

Johann Kittel (1656-1740) alkotása. Az éremnek 7 dukátos arany, valamint ezüst és ón változatát ismerjük.


 

873u.jpg

Emlékérem I. József koronázására és az 1687. év győzelmeire (bronz) 1687 - Nürnberg

E: DIE FRVCHTEN VOM KRIEGENè (= A háború gyümölcsei) Két koszorús angyalka feliratos győzelmi koszorúkat akaszt kettős keresztre. A fenti baloldali koszorúban VALPO (= Valpó), a fenti középső koszorúban PETER/ WARAD (= Pétervárad), a fenti jobboldali koszorúban SCHL·B·/ SICLOS (Schlacht bei Siclos = a siklósi csata), a lenti középső koszorúban ESECK (= Eszék), a jobboldali puttó által tartott koszorúban BVCIN (= Vocin=Atyina) felirat. A kereszt szárára egy babércserje fut fel, balra szőlőfürtökkel teli tőkék, jobbra búzakalászok.
H: DIE HOFFNVNG ZVM SIEGEN
è DAS HOCHSTE VERGNVGEN è 1687 (= Nincs nagyobb öröm mint a biztos győzelem reménye) Magyar öltönyű vitéz, vállán kacagánnyal a Szent Koronát és jogart viszi vánkoson, mellette Géniusz virágfüzérrel.

110.8 g, Ø 60 mm, nagyon szép

Leltári szám: 2007.873.01

Hivatkozás: Lauffer 10

Az érem szoros kapcsolatot mutat a visszafoglalási érmekkel. Ugyan a háborús érmek ikonográfiáját nem követi, hisz a csaták jeleneteit, a győztes hadvezéreket nem ábrázolja, tartalmát tekintve mégis azokkal rokonítható. Az érem az 1687. évi délvidéki hadjárat győztes csatáinak kíván emléket állítani a megjelenített koszorúkban. A nagyharsányi csatát követően Dünewald tábornok seregeivel átkelt a Dráván. A török haderőt a sorozatos vereségek annyira megriasztották, hogy a várak őrsége komolyabb ellenállásra sehol sem vállalkozott. Vucin vára két nap után megadta magát. Innen Valpóhoz vonultak az ezredek, s itt tudták meg, hogy az ellenség kiürítette Eszéket. Így szeptember 29-én Girolamo Lodron puskalövés nélkül vette birtokba a török hadjáratok egyik kulcspontjának számító várat. Szeptember 30-án Valpó is kapitulált. Ezután Aspermont altábornagy ellenállás nélkül foglalta el a Szerémség többi erődjét, köztük Péterváradot. Az érem ismeretlen nürnbergi alkotója az előlapon a sikeres harcok eredményeit mutatja meg: a győztesnek járó virágdíszt és a felkínált uralkodói jelvényeket. Az érem eme peremirat nélküli típusból a bronz mellett rézszegecses ón változat is létezik. Az éremtári darab karcos és peremhibás!


 

874u.jpg

Emlékérem I. József koronázására (bronz) 1687 - Nürnberg

E: IOSEPHUS.PRIM,HUN.REX*NIL MAIUS GENERATUR IPSO! (Iosephus primus Hungariae rex <Nil maius generatur ipso> = I. József Magyarország királya <Nincs nagyobb nála> Horatius: Ódák XII.17) I. József páncélos mellképe jobbra. Alul mesterjegy: HIW·F·
H:
*
THRONVS EIVS SICVT SOL ICONSPECTV ALTISSIMI, ET SICVT LVNA PERFECTA. PS. 88 X 37. (Thronus eius sicut sol in conspectu altissimi, et sicut luna perfecta <Psalmus 88:37> = Trónja előttem lesz mint a nap, megmarad örökre mint a hold, a fellegek közt lakó igaz tanú <Zsoltárok Könyve 89:37(!)>) Kronosztikon: 1687. Országcímerrel és IOSEPI SEDES (= József trónusa) felirattal díszített trónon párnára helyezve a Szent Korona, alatta keresztben kard és jogar. Balra sugaras nap. Alul DIE 9 DECEMB· 
Peremírás: LONGÆVUS MAGNOS VOLVENDIS MENSIBUS ORBES IMPERIO EXPLEBIT (Sok hosszú hó fordultán gyakorolja hatalmát <Vergilius: Aeneis I. 269-270>)

35.42 g, Ø 49 mm, nagyon szép

Leltári szám: 2007.874.01

Hivatkozás: Gohl 21, HTÉ 646

Hans Jacob Wolrab (1633-1690) műve. Az éremnek arany, ezüst és bronz változata ismert.


 

1115.jpg

Emlékérem I. József koronázására (Ag) 1688 - Nürnberg

E: O QUA SOL HABITABILES ILUSTRAT ORAS, MAXIME PRINCIPUM! (= Te minden nagy fejedelmeken úr vagy, hova csak a nap süt <Horatius: Ódák - 4. Könyv 14. Óda>) I. József mellképe magyaros ruhában jobbra. Körülötte szalaggal körbefont, olaj- és babérágból készült koszorú. A szalagon IOSE= - PHUS I·D· - G·HUNGA - = RIÆ REX· - ARCHI= - DUX AUS= - TRIÆ· (= I. József, Isten kegyelméből Magyarország királya, Ausztria főhercege) Felirat a koszorú alatt: C PRIVIL·CÆS·M / F (Cum privilegio caesareae maiestatis fecit = A császári felség kiváltságával készítette)
H: POTENS IN TERRA ERIT SEMEN EIUS GENERATIO RECTORUM BENEDICETUR! (= Hős lesz annak magva a földön; a hívek nemzedéke megáldatik. <Zsoltárok Könyve 112:2>) I. Lipót mellképe gyöngykörben, körülötte IUSTITIA EIUS MANET (= Az ő igazsága megmarad. <Zsoltárok Könyve 112:3>) szalagon, valamint babérágak. Ez körül 14 ős mellképe medalionban. A családfa törzsén PS./ CXI. (= 111. zsoltár)

Peremírás: PRAESENTI TIBI MATUROS LARGIMUR HONORES: NIE ORITURUM ALIAS, NIL ORTUM TALE FATENTES.1688 (Még miközöttünk élsz, s már méltó tiszteletet kapsz s valljuk, hogy sosem élt, soha nem lesz senki hasonló, 1688)

127.2 g, Ø 74 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.1115.01

Hivatkozás: Horsky 2398, Julius 508

Az 1688-ban Martin Brunner (1659-1725) és Johann Ferber által készített érem a derűs és sikeres jövőt vizionáló bibliai és horatiusi idézetek szerepeltetésével kívánja alátámasztani a Habsburgok újdonsült örökös királyságát. Az ezüst érmen aranyozási nyomok láthatók.

 


875u.jpg

Zseton III. Károly koronázására (Ag) 1712

E: A Szent Korona alatt írás 7 sorban: CAROLUS.VI./ ROM:IMPER:S:A:/ GER:HISPAN:HUNG:/ BOH:REX∙A:AUST:/ CORONAT 9∙/ POSON:22 MAY·/ 1712· (Carolus VI romanorum imperator semper augustus Germaniae, Hispaniae, Hungariae, Bohemiae rex, archidux Austriae coronatus Posonii 22 may 1712 = VI. Károly mindig felséges római császár, Németország, Spanyolország, Magyarország, Csehország királya, Ausztria főhercege megkoronáztatott Pozsonyban 1712 május 22-én)
H: CONSTANTIA ET FORTITUDINE (= Állhatatossággal és bátorsággal) Földgömb felhők közözött. Alul rozetta.

4.3 g, Ø 25 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.875.01

Hivatkozás: Friedrich 1750, 676. T. 39:29

Károly főherceget 1706-ban választották spanyol királlyá, majd bátyja, József halála után, 1711 végén Frankfurtban német-római császárrá koronázták. Magyar királyként uralkodását az 1712 tavaszán indult koronázó országgyűlésen a rendekkel való kiegyezéssel kezdte. Az 1712 május 22-én megtartott koronázás több szempontból is új korszak kezdetét jelentette. Egyrészt az 1608., 1622., 1646/47. és 1681. évi diéták után ez koronázta meg a korszak immáron ötödik kompromisszumát a dinasztia és a magyar elit között. Másrészt III. Károly lett az első olyan uralkodó, aki a töröktől felszabadított Magyarországon és Erdélyben, egyúttal a Habsburgok dunai monarchiájában uralkodott. A koronázási szertartás alapjaiban nem tért el a korábbiaktól, néhány számottevő különbség mégis akadt. Mivel a rendek I. József koronázása előtt 1687-ben lemondtak a szabad királyválasztásról, a jelenlévők hagyományos háromszori megkérdezése a templomi szertartásban ekkor már elmaradt. A nemesi bandériumoknak a magyar határnál való hagyományos felsorakozása és a pozsonyi vár udvarán összegyűlt városi polgárok üdvözlő díszlövései azonban biztonsági és anyagi okokból, valamint az országot pusztító pestisjárvány miatt maradtak el. Ezek később sem kerültek vissza a ceremóniákba. Végül új elemnek számított, hogy az uralkodó nem mágnás fiakat, hanem hivatalnokokat ütött aranysarkantyús lovaggá.

III. Károly koronázásához 542 nagyobb és 676 kisebb aranyzsetont, valamint 5334 db kisebb és 8800 kisebb ezüstzsetont vertek. Szétszórásra csupán 4000 ezüstzseton került, a többit az előre lefektetett ajándékozási listák alapján osztották ki. A zsetonok Johann Michael Hoffmann (1656-1736) művei.


 

876u.jpg

Emlékérem III. Károly koronázására (Ag) 1712 - Nürnberg

E: HVNG: ET HISP: REX CAROLE TERTIVS AVDIS HVNG:ET HISP:CREDO SECVNDVS ERISª (Hungariae et Hispaniae rex Carole tertius audis Hungariae et Hispaniae credo secundus eris = Károly, akit mint Magyarország és Spanyolország királyát harmadiknak mondanak, de azt hiszem Magyarország és Spanyolország királyaként a második lesz) CORONAT∙IN REG∙HVNG∙POSONII∙1712. (Coronatus in regem Hungariae Posonii 1712 = Magyarország királyává koronázták Pozsonyban 1712-ben) A király lóháton koronázási díszben, kivont karddal balra. A szelvényben FERRVMQVE TENEBAT HOCIPSE AEACIDES./ OVID∙ MET∙ (Ferrumque tenebat hoc ipse Aecides <Ovidius Metamorphosis> = És ezt a vasat maga Aecides tartá <Ovidius Metamorphosis>) A chronosztikon: 1712.
H: :NON O
CCIDIVSQVAM© (Non occidit usquam = Sohasem nyugszik le) CIRCVMFVSO PENDEBAT IN AERE©OVID∙MET∙ (Cirvumfuso pendebat in aere <Ovidius Metamorphosis> = Körülárasztva függött a levegőben <Ovidius Metamorphosis>) Mindkét mondatban a chronosztikon: 1712. Földgömb felhőben, körötte CONSTANTIA ET FORTITUDINE· (= Állhatatossággal és bátorsággal), felette sugárkoszorúban C koronákkal övezve.

43.8 g, Ø 49 mm kitűnő

Leltári szám: 2007.876.01

Hivatkozás: Montenuovo 1387, Horsky 2548, Welzl 7541, Weszerle C21.1, Gohl 6

Az érmek ikonográfiáját befolyásolta, hogy József halála után öccsét, a spanyol trónon ülő Károlyt választották német-római császárrá, így felcsillant a reménye a Habsburg világbirodalom feltámasztásának. Ameddig élt az egyesítés reménye, ennek megjelenítésére két jelképet is alkottak. Az egyik egy földgömbön ülő sas volt, a másik az ezen az érmen is szereplő felhők által hordozott földgömb. Ez utóbbi már a frankfurti császárkoronázás érmeire és zsetonjaira is felkerült. A földgömbön jól körülhatárolhatóan felismerhető a Római Birodalom területe. Az érmeken megjelenített képi és szöveges üzenetek megfogalmazója Carl Gustav Heraeus udvari érem- és régiségfelügyelő volt. A jelzetlen érem ismeretlen nürnbergi mester alkotása. Több változata is ismert: az ezüstön kívül bronz, rézszegecses ón és öntöttvas érem.


 

877.jpg

Emlékérem III. Károly koronázására (Ag) 1712 (?) - Nürnberg

E: CAROLVS VI·D·G·ROM·IMP·S·A·GERM·HISP·HVNG·& BOH·REX· (Carolus VI. Dei gratia romanorum imperator semper augustus Germaniae, Hispaniae, Hungariae et Bohemiae rex = VI. Károly Isten kegyelméből mindig felséges római császár, Németország, Spanyolország, Magyarország és Csehország királya) III. Károly páncélos, babérkoszorús mellképe jobbra. A király nyakában az Aranygyapjas rend lánca. A vállszelvényben mesterjegy: G·W·V·
H: TVTA EST TOT IVNCTA CORONIS
© (Tuta est tot iuncta coronis = Biztonságban van ennyi korona társaságában) Koronás, négypólyás magyar kiscímer három másik korona (a császári, a spanyol és a cseh) alatt. 

29.3 g, Ø 44 mm, kitűnő –

Leltári szám: 2007.877.01

Hivatkozás: Montenuovo 1395, Gohl 9a

Georg Wilhelm Vestner (1677-1740) alkotása.


 
878.jpg

Emlékérem III. Károly koronázására (bronz) 1712 (?) - Nürnberg

E: CAROLVS VI∙D∙G∙ROM∙IMP∙SEMP∙AVG∙ (Carolus VI. Dei gratia romanorum imperator semper augustus = VI. Károly Isten kegyelméből mindig felséges római császár) III. Károly babérkoszorús mellképe jobbra. A király római ruhában, a tunika felett a vállon fibulával összefogott köpenyben. A vállszelvényben mesterjegy: V
H: TVTA EST TOT IVNCTA CORONIS
© (Tuta est tot iuncta coronis = Biztonságban van ennyi korona társaságában) Koronás, négypólyás magyar kiscímer három másik korona (a császári, a spanyol és a cseh) alatt. 

31.5 g, Ø 44 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.878.01

Hivatkozás:-

Az érem Georg Wilhelm Vestner (1677-1740) alkotása.

Hasonló az előbbi darabhoz, de az uralkodói cím szövegezése rövidebb, és a mellkép kidolgozása más. A Huszár Lajos Éremtárban található drappirozott bronz változat eddig nem publikált!! 


 

876.jpg

Emlékérem III. Károly koronázására (Sn) 1712 - Bécs

E: CAR∙VI∙R∙S∙A∙REX CATH∙ET APOST∙COR∙POSON∙MDCCXII (Carolus VI romanorum imperator semper augustus rex catholicus et apostolicus coronatus Posonii MDCCXII = VI. Károly, a rómaiak mindig felséges császára, katolikus és apostoli király, megkoronáztatott Pozsonyban 1712-ben) III. Károly koronás, jobbra néző, magyar ruhás mellképe, a király nyakában az Aranygyapjas rend láncával.
H: A Szent Korona kard és jogar felett, alul írás 6 sorban: IMP∙CAR∙VI∙/ FELICITATIS CAR/ UT IN IMP∙R∙ITA/ IN HUNG∙RESTI:/ TUTOR CORON/ MDCCXII∙ (Imperator Carolus VI felicitatis Carolinae út in imperio romano ita in Hungaria restitutor coronatus MDCCXII = VI. Károly császár, a Római Birodalomban és Magyarországon egyaránt a károlyi boldog állapot visszaállítója megkoronáztatott 1712-ben)

11.85 g, Ø 30 mm, kitűnő –

Leltári szám: 2007.879.01

Hivatkozás: Montenuovo 1390, Gohl 10, HÉ 695, Széchényi 50/7, Welzl 7546

Az érem Benedikt Richter (1670-1735) műve. Az ón mellett 5 dukátos arany, valamint ezüst és bronz változata ismert.


 

880.jpg

Emlékérem III. Károly koronázására (Ag) 1712 - Bécs

E: CAROL VI∙ROM:IMP:REX∙HUN.COR:1712∙22 MAY∙ (Carolus VI. romanorum imperator rex Hungariae coronatus 1712. 22. may = VI. Károly római császár és magyar királlyá koronáztatott 1712 május 22-én) Koronás mellkép jobbra.
H: FORTITUDINE ET CONSTANTIA (= Bátorsággal és állhatatossággal) CC monogramos gömbön kardot és jogart tartó sas ül. A szelvényben FELIX TEMPORUM REPARATIO (= Az idők boldog megújítása)

13.4 g, Ø 30 mm, kitűnő –

Leltári szám: 2007.880.01

Hivatkozás: Montenuovo 1394, Gohl 13, HTÉ 694

 A Habsburg világbirodalom feltámasztásának vágyát fogalmazták meg azok az érmek, amelyeken egy földgömbön álló, fénysugárral övezett főnix-sas karmaiban kardot és jogart tart. A világ felett uralkodó főnix-sas jelképét Augustus császár sasából és Nagy Konstantin főnixéből gyúrták össze. A sas-főnix által tartott kard a Fortitudo (vitézség) jelképe, míg a jogar a Constantia (állhatatosság) jelképe. A képi üzenetet kiegészíti a Nagy Konstantintól átvett mondat: FELIX TEMPORVM REPARATIO (Az idők boldog helyreállítása). A földgömbön megjelenő kettős tükrözött CC monogram Károly remélt spanyol és magyar királyi címéből állt össze. A szignózatlan érem valószínűleg Joseph Michael Fordmandl alkotása. Az ezüst mellett bronz és ón változata ismert az éremnek.


 

881.jpg

Emlékérem III. Károly koronázására (Ag) 1712 - Bécs

E: CAROLO DATA COELITUSª (helyesen CAELITUS) (= Károlynak az ég által adott) Címerrel díszített oltáron a Szent Korona. Az oltár alján I∙K∙ mesterjegy. A szelvényben POSONII/ D∙ XXII. MAII./ MDCCXII (= Pozsonyban, az 1712. év május 22. napján)
H: AB ORTU SOLIS USQVE AD OCCASUM (= Napkelettől fogva napnyugatig...) Sugaras Isten szeme alatt a német-római császári koronával koronázott CC monogram, mellette IN - HOC, alatta VI Alul fél földgömb, a Föld északi féltekéje. Felette ívesen: PANNONIÆ HESPERIÆ∙ (= Magyarországnak, Itáliának) A szelvényben MAGNUM EST NOMEN/ MEUM IN GENTIBUS∙/ MALACH∙I∙11∙ (= ...nagy az én nevem a pogányok közt <Malakiás Könyve 1:11>)

14.8 g, Ø 36 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.881.01

Hivatkozás: Gohl 14, HTÉ 684, Horsky 2550, Montenuovo 1398

Johann Kittel (1656-1740) alkotása. Az éremnek az itt látható vert ezüst változata mellett öntött ón kivitelét is ismerjük.


 

882u.jpg

Emlékérem III. Károly koronázására (Sn) 1712 - Nürnberg

E: CAROLVS VI D∙G ROM IMP∙S∙A∙G∙H H∙ & B REX∙ (Carolus VI. Dei gratia romanorum imperator semper augustus Germaniae, Hispaniae, Hungariae et Bohemiae rex = VI. Károly Isten kegyelméből mindig felséges római császár, Németország, Spanyolország, Magyarország és Csehország királya) III. Károly jobbra néző, páncélos mellképe, nyakában az Aranygyapjas rend lánca, a király fejen babérkoszorú. A karszelvényben mesterjegy: V
H: REGNAN
DO RECREAT SISTITQVCRVOREM© (= Uralkodásával újjáéleszt és megállítja az öldöklést) A chronosztikon: 1712. Gránátalma leveles szárral. A szelvényben CORONATO IN RE:/ GEM HVNGARIÆ∙/ 1712∙ (= Magyar királlyá koronázása 1712)

12.1 g, Ø 32 mm, kitűnő –

Leltári szám: 2007.882.01

Hivatkozás: Montenuovo 1396 var., Gohl 16, Horsky 2549, Erlanger 2772

Az érem Georg Wilhelm Vestner (1677-1740) műve. A rézszegecsekkel készült vert ón változat mellett ebből a típusból vert ezüst, vert bronz és öntött ón is ismeretes.


 

  883u.jpg

Emlékérem Erzsébet Krisztina királyné koronázására (bronz) 1714 - Bécs

E: A Szent Korona jogar és babérág felett. Alatta 8 sorban ELISAB: CHRISTINA/ AUGUSTA IMP:CAR:VI/ NOVAE PACIS FELICI/ AUGURIO DIADEMA/ REGNI HUNG:/ ACCEPIT/ POSON: 18 OCT:/ 1714 (Elisabeth Christina Augusta Imperator Carolus VI novae pacis felici augurio diadema regni Hungariae accepit Posonii 18. octobris 1714 = A fenséges Erzsébet Krisztina, VI. Károly császár hitvese az új béke szerencsés előjele gyanánt kapta meg a Magyar Királyság koronáját Pozsonyban, 1714. október 18-án)
H: Felül ragyogó esthajnalcsillag Vénusz jegyével, oldalt felhők, alul tájkép várakkal. A szelvényben OCCIDUI DECUS/ AC/ ORIENTIS
(= A nyugat és a kelet ékessége)

46.1 g, Ø 56 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.883.01

Hivatkozás: Montenuovo 1411 var.

Erzsébet Krisztina 1708. augusztus 1-jén ment feleségül az ekkor már spanyol királynak megválasztott Károlyhoz. Miután Károly bátyja halála után 1711-ben visszatért Bécsbe, hogy átvegye örökségét, a feleség Barcelonában maradt és 1713-ig régensként irányította Katalóniát. Magyar királynévá 1714. október 18-án koronázták Pozsonyban. Erzsébet Krisztina királyné koronázási ünnepségére kizárólag felajánlási érmet vertek, zsetonok nem ismeretesek. Ugyanakkor számos olyan emlékérem született, melyeken a királynét nem csak mint kora nevezetes szépségét kívánták megjeleníteni, hanem azt is jelezni kívánták, hogy a Spanyolországot a király távollétében régensként irányító Erzsébet Krisztina férjének méltó társa az uralkodásban. A királyné megjelenítésének kedvelt allegóriája volt az Esthajnalcsillag. Az égbolton látható Vénusz, mely a felkelő és a lemenő nap sugarai által van megvilágítva, s amely a nap távollétében is világosságot ad az embereknek, kifejezte azt a gondolatot, hogy Erzsébet Krisztina Esthajnalcsillagként fénylik a birodalom minden lakója számára kelettől nyugatig, azaz Magyarországtól Spanyolországig. Az érem előlapi szövegében történő békére utalás az 1714. március 7-én megkötött, s a spanyol örökösödési háborút lezáró rastatti békére vonatkozik. A bemutatott bronz emlékérem Benedikt Richter (1670-1735) alkotása. A bronz mellett 24 dukátos arany, ezüst, vastag bronz és ón változat ismert.


 

884.jpg

Emlékérem Erzsébet Krisztina királyné koronázására (Ag) 1714 - Bécs 

E: ELIS∙CHR∙ - AVG∙REG∙HI∙HV∙BO∙ (Elisabetha Christina augusta regina Hispaniae, Hungariae, Bohemiae = Őfelsége Erzsébet Krisztina Spanyolország, Magyarország és Csehország királynéja) Erzsébet Krisztina jobbra néző mellképe diadémmal. A vállszelvényben R szignó.
H: OCCIDVI DECVS AC ORIENTIS. (= A nyugat és a kelet ékessége.) Sugárzó Vénusz felhők felett. A szelvényben CORON∙POSON∙/ MDCCXIIII (Coronatus Posonii 1714 = Megkoronázták Pozsonyban 1714-ben)

11.2 g, Ø 29.5 mm, nagyon szép +

Leltári szám: 2007.884.01

Hivatkozás: Montenuovo 1412, Horsky 2560, Julius 944, Brockmann 375, HTÉ 786

Benedikt Richter (1670-1735) műve. Az ezüst érem mellett 4 dukátos arany, valamint bronz és ón változat létezik ebből a típusból. Az éremtári példány szélen ütés látható. 


 

885.jpg

Emlékérem Erzsébet Krisztina királyné koronázására (Sn) 1714 - Bécs

E: ELISAB∙CHRIST∙AVGVSTA CAROLI AVG∙ Erzsébet Krisztina jobbra néző mellképe diadémmal. A vállszelvényben R szignó.
H: OCCIDVI DECVS AC ORIENTIS. 
(= A nyugat és a kelet ékessége.) Sugárzó Vénusz felhők felett. A szelvényben CORON∙POSON∙/ MDCCXIIII (Coronatus Posonii 1714 = Megkoronázták Pozsonyban 1714-ben)

14.76 g, Ø 30 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.885.01

Hivatkozás: Montenuovo 1412, Horsky 2560, Julius 944, Brockmann 375, HTÉ 787

Hasonló az előző éremhez, csak az előlap körirata más. Benedikt Richter (1670-1735) műve. Az ón érem mellett 5 dukátos arany, valamint ezüst és bronz változat létezik ebből a típusból.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

New software XEvil 4.0 solving of captchas Google, Facebook, Captcha.Com, SolveMedia, Bing

(XEvilBestZon, 2018.11.16 19:43)

Absolutely NEW update of captcha regignizing package "XEvil 4.0":
captcha solution of Google (ReCaptcha-2 and ReCaptcha-3), Facebook, BitFinex, Bing, Hotmail, SolveMedia, Yandex,
and more than 8400 another categories of captchas,
with highest precision (80..100%) and highest speed (100 img per second).
You can use XEvil 4.0 with any most popular SEO/SMM programms: iMacros, XRumer, GSA SER, ZennoPoster, Srapebox, Senuke, and more than 100 of other software.

Interested? There are a lot of introducing videos about XEvil in YouTube.

FREE DEMO AVAILABLE!

See you later!


http://XEvil.net/