Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2., KÉPES KATALÓGUS - MÁRIA TERÉZIÁTÓL IV. KÁROLYIG>>>>>

2010.05.26

 

KÉRJÜK, ÍRJÁK MEG VÉLEMÉNYÜKET, JAVASLATUKAT A HONLAPPAL, ANNAK TARTALMÁVAL KAPCSOLATBAN! HASZNÁLJÁK A LAP ALJÁN LÉVŐ "HOZZÁSZÓLÁSOK" ROVATOT VAGY KÜLDJENEK E-MAILT A hleremtar@citromail.hu CÍMRE!
 
 
KORONÁZÁSI EMLÉKÉRMEK II.
 

 

MÁRIA TERÉZIÁTÓL IV. KÁROLYIG
 
886.jpg

Zseton Mária Terézia pozsonyi koronázására (Ag) 1741 - Bécs

E: Korona alatt írás hat sorban MARIA/THERESIA/IN REG∙HUNGARIAE/CORONATA/ POSON∙25∙IUN∙/1741 (Maria Theresia in regem Hungariae coronata Posonii 25. iunii 1741 = Mária Terézia Magyarország királynőjévé koronáztatott 1741. június 25-én)
H: IUSTITIA ET CLEMENTIA (= Igazság és kegyelem) A cseh oroszlán kettős keresztet tart, előtte osztrák címer.

2.0 g, Ø 21 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.886.01

Hivatkozás: Montenuovo 1696, Gohl 3

III. Károly legidősebb lánya, Mária Terézia a Pragmatica Sanctióban kimondott leányági örökösödés jogán került a magyar trónra. 1741. június 25-én Pozsonyban tartott koronázási szertartása unikumnak számít a kora újkori királykoronázásaink sorában. Az egyetlen nő volt, akit nem királynéként, hanem királynőként koronáztak meg. Ennek következtében királyelődeihez hasonlóan neki is kellett aranysarkantyús lovagokat avatni, s neki is el kellett végezni a koronázási dombon a nevezetes kardvágást. A koronázáshoz kapcsolódó érmek kibocsátását a III. Károly idején kialakult rend szerint valósították meg.

A koronázási zsetonok elkészítésével Maria Antonio Gennaro (1679-1744) éremművészt, a bécsi verde fővésnökét bízták meg két hónappal a koronázás előtt. Összesen 169 nagy és 1028 kicsi aranyzseton, valamint 2491 nagy és 4287 kicsi ezüstzseton készült a bécsi verdében. A koronázás során 1000 db nagy és 2000 db kicsi zseton került kiszórásra. A zseton ezen típusának az ezüst mellett ¾ dukátos arany, valamint bronz és ezüst változatai ismeretesek.


 

887.jpg

Emlékérem Mária Terézia pozsonyi koronázására (Ag) 1741 - Bécs

E: MARIA THERESIA AUGUSTA (= Őfelsége Mária Terézia) Mária Terézia diadémes mellképe jobbra. A vállszelvényben M DONNER F
H: APOSTOLICI REGNI HONORIFICENTIA (= Az apostoli ország hódolata) A királynő lovon balra koronázási ornátusban, kardjával a levegőbe suhint. A háttérben Pozsony. A szelvényben UNCTIO REGIA POSON∙/XXV∙IUN∙MDCCXLI (= Királyi koronázás Pozsonyban 1741. június 25-én)

34.7 g, Ø 44 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.887.01

Hivatkozás: Montenuovo 1697, Gohl 5

A Mária Terézia koronázásához kapcsolódó emlékérmeken az előlapi portréábrázolás mellett a hátoldalon kizárólag egy jelenet – a koronázási kardvágás – megörökítésével találkozhatunk. Ennek az aktusnak a szerepeltetése azzal magyarázható, hogy így kívánták jelezni: a harcias uralkodó országát – sőt birodalmát is – kész megvédeni a rátámadó ellenségtől. Aktualitást pedig az adott mindehhez, hogy 1740 és 1748 között folyamatosan zajlott az osztrák örökösödési háború. Az itt bemutatott emlékérem Matthäus Donner (1704-1756) alkotása. Mivel Mária Terézia titulusaként az AUGUSTA szerepel rajta, feltételezhetően csak 1745-ben vagy azután – de mindenképpen Lotaringiai Ferenc császárrá koronázása után – készülhetett. Széle hibás.


 

888.jpg

Emlékérem Mária Terézia pozsonyi koronázására (bronz) 1741 - Nürnberg

E: MARIA THERESIA HVNG∙BOH∙REG∙ARCHID∙AVST∙ (Maria Theresia Hungariae, Bohemiae regina, archiducissa Austriae = Mária Terézia Magyarország és Csehország királynője, Ausztria főhercegnője) Diadémos mellkép jobbra. Alul vésnökjegy: V.
H: NEC PRISCIS REGIBVS IMPAR. (= Tiszteletre méltóságban nem marad el a királyoktól) A koronás, palástos királynő ágaskodó lovon sújtásra emelt karddal a koronázási kardvágást végzi a koronázó dombon. Hátul Pozsony látképe, kétoldalt szárnyas puttók, egyikük magyar címerpajzsra támaszkodik, a másik olaj- és babérágakat tart. A szelvényben CORONATA/POSON∙XXV IVN∙/
CIƆIƆCCXXXXI∙ (Coronata Posonii 25. iunii 1741. = Megkoronázták Pozsonyban 1741. június 25-én)

31.4 g, Ø 44 mm, kitűnő

 Leltári szám: 2007.888.01

 Hivatkozás: Montenuovo 1701, Gohl 10

Mária Terézia koronázási érmein minden esetben az 1741-es évszám szerepel. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy 1741-ben is készültek. Vélhetően egyik koronázási érem sem lett kész a koronázás évében. Andreas Vestner (1707-1754) alkotása is valószínűleg az osztrák örökösödési háború második felében készülhetett.


 

889.jpg
 
890.jpg

Zsetonok II. Lipót pozsonyi koronázására (Ag) 1790 - Bécs

E: Korona alatt írás LEOPOLDVS·II·/ D·G·ROM·IMP·S·A·/ GER·HVN·BOH·REX·/ ARCHID·AVSTRIAE·/CORONATVS·/POSONII·XV·NOV·/MDCCXC· (Leopoldus II. Dei gratia romanorum imperator semper augustus Germaniae, Hungariae, Bohemiae rex, archidux Austriae coronatus Posonii 15. november 1790 = II. Lipót, Isten kegyelméből mindig felséges római császár, Németország, Magyarország és Csehország királya, Ausztria főhercege megkoronáztatott Pozsonyban, 1790. november 15-én) 
H: PIETATE·ET·CONCORDIA· (= Kegyességgel és egyetértéssel) Cseh oroszlán balra, mellső lábaival kettős keresztet és pajzsot tart.

4.4 g, Ø 25 mm, kitűnő ill. 2.2 g, Ø 20 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.889.01 ill. 2007.890.01

Hivatkozás: Montenuovo 2222, Gohl 1 ill. Montenuovo 2223, Gohl 3

II. Lipótot 1790. november 15-én, Szent Lipót napján koronázták Magyarország királyává Pozsonyban. A ceremónia körülményeit tekintve különbözött az elődeiétől. Bátyjával, a meg nem koronázott II. Józseffel szemben Lipót ismét törvényesen került a magyar trónra, elfogadva a rendek feltételeit. Koronázási hitlevelet adott ki és letette a szokásos koronázási esküt. A Szent Koronát ekkor már Budáról kellett Pozsonyba szállítani, miután azt – Magyarországra Bécsből való visszahozatala óta – már nem a pozsonyi, hanem a budai várban őrizték. Hogy a felségjelvényeket minél többen megtekinthessék, a prímási palotában, ahol az uralkodó – elődeivel ellentétben – megszállt, a ceremóniát követően három napra közszemlére tették ezeket. Maga a ceremónia leginkább Lipót nagyapja, III. Károly 1712. május végi pozsonyi szertartását követte. Újdonságnak számított viszont, hogy a koronázási rendtartást első ízben nyomtatásban is megjelentették. Különbséget jelentett továbbá az, hogy az esztergomi érsek-hercegprímás mellett Lipót fejére első alkalommal egy Habsburg családtag, a nádori posztra frissen megválasztott fia, Sándor Lipót főherceg helyezhette fel a magyar koronát.

A II. Lipót koronázására vert aranyzsetonokat 1 ¼ és ¾ dukát súlyban verték, az ezüstzsetonok egynegyed lat és egynyolcad lat névleges súlyban készültek. A zsetonok éremképe voltaképpen egységes. Mindez azonban 1790 folyamán több változtatáson keresztül alakult ki. A hátlapi jelmondat a politikai helyzet változásait követve módosult. Az eredetileg tervezett OPES REGUM CORDA SUBDITORUM (A királyok vagyona az alattvalók szíve) helyett előbb a CONCORDIA ET FIDE (Egyetértéssel és hűséggel) jelmondat mellett döntöttek, majd végül 1780 augusztusában a PIETATE ET CONCORDIA (Kegyességgel és egyetértéssel) került elfogadásra. A koronázási zsetonok mindegyike Johann Nepomuk Würth (1750-1811) udvari éremművésznek, a bécsi verde fővésnökének a  műve.


 

891.jpg
 
892.jpg

Zsetonok I. Ferenc budai koronázására (Ag) 1792 - Bécs

E: Korona alatt írás 6 sorban: FRANCISCVS·/ D·G·HVN·BOH·REX·/ ARCHID·AVSTRIAE·/ CORONATVS·/ BVDAE·VI·IVN·/ MDCCXCII· (Franciscus Dei gratia Hungariae, Bohemiae rex, archidux Austriae coronatus Budae 6. iunius 1792 = Ferenc, Isten kegyelméből Magyarország és Csehország királya, Ausztria főhercege megkoronáztatott Budán, 1792. június 6-án) 
H: LEGE·ET·FIDE. (= Törvénnyel és hittel) Cseh oroszlán pajzzsal és kettőskereszttel balra.

4.4 g, Ø 25 mm, kitűnő ill. 2.2 g, Ø 20 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.891.01 ill. 2007.892.01

 Hivatkozás: Montenuovo 2261, Gohl 1 ill. Montenuovo 2262, Gohl 2

Ferenc 1792. június 6-án megtartott koronázásával Buda is belépett a koronázóvárosok sorába, új korszakot nyitva a magyar királykoronázások sok évszázados történelmében. Bár a magyar rendek már két évvel korábban II. Lipótot is Budán szerették volna megkoronázni, akkori törekvésük még nem járt sikerrel. 1792 nyarán viszont elérték, hogy a Budán tartott diéta közelében lévő Mária Magdolna templomot koronázótemplommá nyilvánítsák. A ceremónia további helyszíneinek a Nagyboldogasszony templomot (itt történt az aranysarkantyús lovagok avatása), a kapucinusok templomát (az előtte lévő emelvényen zajlott a koronázási eskü), és a Víziváros Dunapart közeli részét (itt emelték a királydombot) jelölték ki. A koronázási szentmisét – II. Lipót koronázásához hasonlóan – Batthyány József hercegprímás celebrálta és a koronát is ő tette fel – hasonlóan, mint két évvel korábban – Sándor Lipót főherceg nádorral együtt a király fejére. Az uralkodó megkoronázására a forradalmi Franciaországgal beállt hadiállapot és az ennek nyomán Németalföldön megindult harci tevékenység vetett árnyékot. Emiatt a koronázási ünnepségre a korábbi pozsonyi ünnepségekhez képest jóval szerényebb keretek között került sor. Ennek hatása érződik a koronázással kapcsolatos numizmatikai anyagon is, mivel csak az ünnepségen használt felajánlási érem és a zsetonok ismeretesek. Az ezüst koronázási zsetonokból előírás szerint 21.275 db (6575 db nagy és 14.700 db kicsi) készült, arany zsetonokból pedig 2613 db (756 db 1 ¼ dukátos nagy és 1857 db ¾ dukátos kicsi). Az I. Ferenc budai koronázására készült zsetonok mindegyike valószínűsíthetően Johann Nepomuk Würth (1750-1811) műve.


 

893.jpg
 
894.jpg

Zsetonok Mária Terézia Karolina királyné budai koronázására (Ag) 1792 - Bécs

E: MARIA·THERESIA·/FRANCISCI·/ HVNGAR·BOH·REGIS·/

ARCHIDVCIS·AVST·/CORONATA·/BVDAE·X·IVN·/MDCCXCII·(Mária Terézia, Ferencnek Magyarország és Csehország királyának, Ausztria főhercegének felesége megkoronáztatott Budán 1792. június 10-én) 
H: IMITARI·MALIM·QVAM·VOCARI· (= Ne csak emlegessenek, hanem kövessenek is) Keresztbe tett jogar és pálmaág felett a Szent Korona.

4.4 g, Ø 25 mm, kitűnő ill. 2.2 g, Ø 21 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.893.01 ill. 2007.894.01

Hivatkozás: Montenuovo 2263, Gohl 1 ill. Montenuovo 2264, Gohl 2

Ferenc 43 évig tartó uralkodása idejére három királyné koronázás is esett. Az első feleségét, Erzsébet Vilma Lujza württenbergi hercegnőt még nem koronázhatták meg, mivel férje magyar királlyá koronázása előtt elhunyt. Mária Terézia Karolina 1790-ben ment feleségül Ferenchez, s 1792 június 10-én koronázták magyar királynévá Budán, négy nappal azután, hogy a férje fejére került a magyar Szent Korona. A királyné-koronázás a budai ferences templomban történt, és a korábbi szokásoknak megfelelően csakis egyházi szertartásból és koronázási lakomából állt. A koronázásra vert zsetonokból, melyek Johann Nepomuk Würth (1750-1811) művei, összesen 3864 db aranyat és 19203 db ezüstöt osztottak ki protokoll listák alapján különféle hatóságok útján. A zseton ezen típusaiból az 1/4 bécsi latos ezüst mellett arany 1 ¼ dukátos, az 1/8 bécsi latos ezüst mellett pedig arany ¾ dukátos is készült.


 

895.jpg

Zseton Mária Ludovika királyné pozsonyi koronázására (Ag) 1808 - Bécs 

E: MARIA LODOVICA AVG/ FRANCISCI AVST.IMP. / HVNG.BOH.REGIS./ CORONATA HVN REG/ POSONII.VII.SEPT./MDCCCVIII. (Mária Ludovika, a felséges Ferencnek, Ausztria császárának, Magyarország és Csehország királyának a felesége megkoronáztatott Pozsonyban 1808. szeptember 7-én) Felette korona.
H: RECTE ET CANDIDE. (= Helyesen és becsületesen) Virágzó liliomtő füves talajon.

4.4 g, Ø 25 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.895.01

Hivatkozás: Montenuovo 2360, Gohl 1

Miután I. Ferenc király 1807-ben másodszor is megözvegyült, a következő év elején harmadik alkalommal ismét megnősült. Ezúttal unokahúgát, Mária Ludovikát vette feleségül. Habsburg-Estei Mária Ludovikát mint Ferenc harmadik feleségét 1808. szeptember 7-én, az országgyűlés idején koronázták Magyarország királynéjává. A ceremónia azonban I. Ferenc második feleségének, Mária Teréziának a koronázásával ellentétben nem Budán, hanem a régi koronázóvárosban, a diéták 1848-ig állandó, bevett helyszínén, Pozsonyban történt meg. Ezzel ő lett a hatodik Pozsonyban megkoronázott királynénk. A Szent Márton templomban lezajlott szertartás a korábbi királyné koronázások rendjét követte. Különlegességnek tekinthető viszont, hogy a koronával történt vállérintést egy Habsburg uralkodó Habsburg felesége esetében ugyancsak a dinasztia két tagja végezte el. Az esztergomi érsek ugyanis ekkor a királyné bátyja, Károly Ambrus főherceg volt, a nádor pedig a király öccse, József főherceg volt.

A Mária Ludovika koronázására készített zsetonokkal kapcsolatban fontos megjegyeznünk, hogy ezek nem szóróérmek voltak, ugyanis a koronázást követően, amikor a királyné az uralkodóval együtt nyitott kocsiban a prímási palotához hajtatott, a protokoll szerint nem volt „pénzszórás”. A zsetonokat valójában az állami hivatalnokok, a magyar központi kormányhatóságok munkatársai és más személyek között osztották ki egy előre lefektetett protokoll lista alapján. A nagyobb arany zsetonokból 1258 db, a kisebbekből 2444 db, a nagyobb ezüst zsetonokból 10357 db, a kisebbekből 18441 db került kiosztásra. A zsetonok Franz Zeichner (1778-1862) alkotásai.


 

896.jpg
 
897.jpg

Zsetonok Karolina Auguszta királyné pozsonyi koronázására (Ag) 1825 - Bécs

E: Írás 6 sorban: CAROLINA∙AVGVSTA/ FRANCISCI∙AVST∙IMP∙/ HVNG∙BOH∙REGIS/ CORONATA∙HVNG∙REG∙/ POSONII XXV∙SEPT∙/MDCCCXXV∙ (Karolina Auguszta, Ferenc osztrák császárnak, magyar és cseh királynak a felesége magyar királynévá koronáztatott Pozsonyban 1825. szeptember 25-én)
H: PIE∙VT∙CLEMENTER∙ (= Kegyesen, ahogy kíméletesen) Országalma babér- és pálmaág felett.
 

4.4 g, Ø 26 mm, kitűnő ill. 2.2 g, Ø 20 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.896.01 ill. 2007.897.01

Hivatkozás: Montenuovo 2499, Gohl 1 ill. Montenuovo 2500, Gohl 3

Hét hónappal azután, hogy I. Ferenc harmadszor is megözvegyült, 1816. november 10-én feleségül vette a Wittelschbach-házból való Sarolta Karolina Augusztát. Az ifjú feleség az esküvő napján változtatta meg nevét, ettől kezdve a Karolina Auguszta nevet használta. Magyar királynévá 1825. szeptember 25-én, az 1825/27-es pozsonyi diéta kezdetén koronázták meg. Ő volt a hetedik, egyben utolsó, Pozsonyban megkoronázott királynénk. Koronázása utolsó volt abban a tekintetben is, hogy két utódját (Erzsébet: 1867, Zita: 1916) ezt követően már férjükkel közös szertartás keretében koronázták meg. A koronázási érem ikonográfiájának kialakítására Anton von Steinbüchel, a császári érem- és régiséggyűjtemény igazgatója tett javaslatot, két alternatívát terjesztve elő. Az előlapot mindkettőnél azonosnak vette, ide került volna a császárné mellképe CAROLINA AUGUSTA. FRANCISCI AUSTR: IMP: körirattal. A hátlapra az egyik szerint lebegő korona jogarral és babérággal, valamint DULCE PIGNUS AMORIS körirat került volna, míg a másik szerint a világmindenség a megváltás jelével (földgömb a kereszttel), pálma- és olajág, valamint a PIE ÚT JUSTE körirat került volna. A koronázási felajánlási érem végül Steinbüchel első javaslata nyomán készült el, de a király kívánságára a PIE UT CLEMENTER jelmondat került rá. A zsetonokra a második javaslat hátlapi éremképe került, ám szintén a PIE ÚT CLEMENTER jelmondattal. Mind az érmek, mind a zsetonok elkészítésével  Johann Baptist Harnisch (1777-1826) udvari vésnököt bízták meg, azzal a kiegészítéssel, hogy a zsetonok méreteihez a kincstárban található 1808. évi zsetonokat kell alapul vennie. A nagyobb aranyzsetonok 1 ¼ dukát, a kisebbek ¾ dukát súlyban, a nagyobb ezüstök ¼ lat, a kisebbek 1/8 lat súlyban készültek. 


  

898.jpg
 
899.jpg

Zsetonok V. Ferdinánd pozsonyi koronázására (Ag) 1830 - Bécs

E: FRANC. I. ET PER EVM FERD. V(Franciscus augustus et per eum Ferdinandus V. = Őfelsége Ferenc által V. Ferdinánd...) Ferenc koszorús feje és Ferdinánd feje egymás mellett jobbra.
H: A Szent Korona sugárkoszorúban. Alatta 3 sorban CORON∙POSON∙/ DIE XXVIII∙SEPT∙/ MDCCCXXX∙ (...coronatus Posonii die 28. september 1830 = ...megkoronáztatott Pozsonyban 1830. szeptember 28-án)

5.5 g, Ø 24 mm, kitűnő – ill. 3.3 g, 21 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.898.01 ill. 2007.899.01

Hivatkozás: Gohl 2, Welzl 8662 ill. Gohl 4, Welzl 8663  

Ferenc elsőszülött fiát, Ferdinándot 1830. szeptember 28-án Pozsonyban koronáztatta magyar királlyá. Ez volt az utolsó királykoronázás az ősi koronázóvárosban. A ceremónia a kora újkori hagyományokat követte, jelentős változtatások nélkül. Ami figyelemre méltó, az az ünnepség nemzetközileg is jelentős sajtóvisszhangja, valamint hogy viszonylag nagyszámú irodalmi és képzőművészeti alkotás készült vele kapcsolatban. A koronázáshoz készült érmek kialakításának minden részletéről maga a császár, I. Ferenc egy személyben döntött, így például az ő akaratának megfelelően maradt a felajánlási érem is 30 dukátos. A zsetonok előlapjára az apa és a fiú portréi kerültek neveikkel, a hátoldalra pedig a koronázás helye és időpontja. A két változatban készült hátlapi feliratok oka, hogy míg az egyik – a koronázásnak csak a hónapját megjelölő – zseton szórózseton volt, addig a másik – a koronázás napra pontos dátumát megjelölő – zsetont ajándékozásra szánták. A két típusból, ezen belül azok nagyobb és kisebb változataiból összesen 3430 arany és 26500 ezüst zsetont vertek. Az előlapi kompozíció Josef Daniel Boehm (1794-1865) míg a hátlapi Franz Zeichner (1778-1862) alkotása.


 

900.jpg

Emlékérem V. Ferdinánd pozsonyi koronázására 2 ½ lat súlyban (Ag) 1830

E: FRANC∙AVG∙ET∙PER EVM FERD∙V∙CORONATVS POSONII DIE XXVIII∙SEPT∙MDCCCXXX∙ (Franciscus augustus et per eum Ferdinandus V. coronatus Posonii die 28. september 1830 = Őfelsége Ferenc által V. Ferdinánd megkoronáztatott Pozsonyban, 1830. szeptember 28-án) Ferenc és Ferdinánd képei egymás mellett jobbra. Alul I∙D∙BOEHM∙F∙
H: ROBVR ET PROSPERITAS NOSTRA IN TE (= Erőnk és sikerünk benned van) Sugaras Isten szeme alatt lombos szilfa, baloldalán a törzsre felkapaszkodó termékeny szőlővel. A fa törzséhez támasztva koronás, négyvágásos magyar címer.
Peremírás: VIRTUTE ET CONSILIO (= Erkölcsösséggel és megfontoltsággal)

43.9 g, Ø 49 mm, kitűnő –

Leltári szám: 2007.900.01

Hivatkozás: Montenuovo 2515, Gohl 5

A császár döntése nyomán a koronázási ünnepség résztvevői számára az előző királyné-koronázásoktól eltérően nem polgári érdemérmet osztottak ki, hanem a 30 dukátos felajánlási érem peremírásos, kisebb súlyú arany és ezüst levereteit. Ha a Josef Daniel Boehm (1794-1865) kompozíciójában készült érem képét összehasonlítjuk a korábbi koronázások felajánlási érmeivel, akkor láthatjuk, hogy ezen már egy új, másféle elképzeléseket tükröző ikonográfia jelenik meg. Az előlapra I. Ferenc és V. Ferdinánd immáron klasszicista stílusban megformált portréi kerültek, a hátlapra pedig egy szimbolikus kép egy latin mondással együtt. Az uralkodói jelmondat a peremen jelenik meg.


 
 
901.jpg

I. Ferenc József budai koronázására készült arany felajánlási érem 15 dukátos leverete (Au) 1867 - Bécs

E: I. FERENCZ JÓZSEF I∙K∙AVSZTRIAI CSÁSZÁR∙ Ferenc József babérkoszorús portréja jobbra. Alul A verdejegy.
H: BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBE∙ A Szent Korona hét láncfüggővel, alatta keresztbe tett jogar és koronázási kard. Alul 4 sorban MAGYAR KIRÁLYÁ/ KORONÁZTATOTT/ BVDÁN/ MDCCCLXVII.

52.15 g, Ø 49 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.901.01

Hivatkozás: Montenuovo 2704, Gohl 1

Ferenc József 1867. június 8-án – az uralkodó és a magyar nemzet között létrejött kiegyezést követően – megtartott koronázási ünnepsége több szempontból is különleges helyet foglal el a magyar királykoronázások sorában. Megkoronázására egyedülálló módon nemcsak ugyanazon a napon került sor, mint felesége, Erzsébet királynévá koronázására, de ugyanazon templomi szertartás keretében történt mindkettő. Ez volt az első és egyben az utolsó magyar koronázás, mely nem egy városban, hanem Budán és Pesten zajlott le. Noha az aranysarkantyús lovagokat a budai Mária Magdolna templomban avatták, a koronázási esküt a pesti Belvárosi templom előtt tartották, a koronázási kardvágásnak pedig a Lánchíd pesti hídfője adott helyet. Az 1867-es koronázás kapcsán vált Koronázó Főtemplommá a budai Mátyás templom. További új elem volt, hogy a Magyarországhoz visszacsatolt Erdély önálló országzászlót kapott a ceremónián. A koronázási ünnepségsorozat összességében – természetesen igazodva az új helyszín adottságaihoz – alapvetően mégis a 16. század óta kiformálódott koronázási események mintáját követte.

A koronázási ünnepség kapcsán készített érmek és zsetonok is a korszakváltás kettősségét tükrözik vissza, mivel az addig kizárólagosan használt latin nyelvű feliratok mellett megjelentek a magyar nyelvűek is. A koronázáshoz készült felajánlási érmek – mind a latin, mind a magyar nyelvű – Josef Tautenhayn (1837 – 1911) művei. A magyar nyelvű hátoldali feliratot Johann Pfeiffer véste. Az arany érmekből 30 dukátos, 24 dukátos, 20 dukátos és 15 dukátos típusok készültek. Gyártottak továbbá 3 bécsi latos vastag, 2 ½ bécsi latos és 2 bécsi latos vékony ezüst érmeket, valamint bronz, vékony bronz és ón érmeket is a felajánlási érmek verőtöveivel. Tényleges felajánlási éremként két latin nyelvű 30 dukátos szolgált a koronázási szertartás során, egy a király, egy a királyné nevére verve. Ugyanezekből két magyar feliratos érmet tartaléknak szántak. Az éremtárban található magyar nyelvű 15 dukátosból összesen 100 darab készült. Ezeket az ünnepség résztvevői között osztották szét. Példányunk szélén kisebb ütés nyomai láthatók. 


 

902.jpg

Zseton I. Ferenc József budai koronázására (Ag) 1867 - Bécs

E: I∙FERENCZ IOSEF I∙K∙AVSZTRIAI CSÁSZÁR∙ Ferenc József jobbra néző, babérkoszorús portréja. Alatta verdejegy: A
H: Felirat ívesen: BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBE∙ A Szent Korona hét láncfüggővel, alatta írás 4 sorban: MAGYAR KIRÁLYÁ/ KORONÁZTATOTT/ BVDÁN/ MDCCCLXVII.

5.4 g, Ø 24 mm, nagyon szép +

Leltári szám: 2007.902.01

Hivatkozás: Montenuovo 2709, Gohl 3

A kiegyezést követő felszabadultabb légkör nagyszámú emlékérem és zseton bőséges kínálatát hozta magával. A legalapvetőbb zsetonok Josef Tautenhayn (1837 – 1911) munkái. Az arany zsetonok 986 ezrelékes aranyból, míg az ezüst zsetonok 960 ezrelékes ezüstből készültek. Az itt bemutatott magyar nyelvű ezüst zsetonból 6479 db-ot gyártottak, közülük 1500-at szórt a nép közé Lónyai Menyhért pénzügyminiszter és négy segítője a Mária Magdolna templomhoz vezető úton. A zsetonok előlapi éremképe nagyban hasonlít a forgalmi pénzek előlapjához: uralkodói portré, körirat és a bécsi verdét jelölő A betű szerepel rajtuk. A hátlapra került a koronázáshoz kapcsolódó információ tartalom a Szent Korona, valamint az uralkodói jelmondat kíséretében. Ez utóbbi a magyar feliratos típus esetében a latin jelmondat hibás ragozású fordítása: BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBE. Ezen 5/16 bécsi latos ezüst típus mellett a zsetonból létezik 1 ¾ dukátos arany, valamint bronz zseton is.


 

903.jpg

Zseton I. Ferenc József budai koronázására (Ag) 1867 - Bécs 

E: FRANCISCVS∙IOSEPHVS∙I∙D∙G∙AVSTRIAE∙IMPERATOR (Franciscus Iosephus I. Dei gratia Austriae imperator = I. Ferenc József Isten kegyelméből Ausztria császára) Ferenc József jobbra néző, babérkoszorús portréja. Alatta verdejegy: A
H: 
Felirat ívesen: VIRTVTI∙CONFIDO. (Virtuti confido = Bizalmam az (ősi) erényben) A Szent Korona hét láncfüggővel, alatta írás 4 sorban. CORONATVS/ REX HVNGARIAE/ BVDAE/ MDCCCLXVII (= Magyar királlyá koronáztatott Budán 1867-ben)

5.5 g, Ø 24 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.903.01

Hivatkozás: Montenuovo 2711, Gohl 4

 A zseton hasonló az előzőhöz, de latin felirattal. Ez is Josef Tautenhayn (1837 – 1911) alkotása. 5310 db készült belőle. Ezen 5/16 bécsi latos ezüst típus mellett létezik ebből is 1 ¾ dukátos arany, valamint bronz zseton is.


 

904.jpg

Zseton I. Ferenc József budai koronázására (Ag) 1867 - Bécs 

E: I∙FERENCZ JÓSEF I∙ K∙ AVSZTRIAI CSÁSZÁR∙ Fej jobbra. Alatta verdejegy: A
H: BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBE∙ Korona alatt írás 4 sorban: MAGYAR KIRÁLYÁ/ KORONÁZTATOTT/ BVDÁN/ MDCCCLXVII

3.3 g, Ø 20 mm, kitűnő –

Leltári szám: 2007.904.01

Hivatkozás: Montenuovo 2710, Gohl 5

A zseton hasonló a 2007.902.01 leltári számú darabhoz, de annál kisebb. Az előzőkhöz hasonlóan Josef Tautenhayn (1837 – 1911) alkotása. 15208 db készült belőle, melyből 4000 darabot a nép közé szórtak. Ezen 3/16 bécsi latos ezüst típus mellett létezik ebből 1 dukátos arany, valamint bronz zseton is.


 
905.jpg

Emlékérem I. Ferenc József budai koronázására (Sn) 1867 - Bécs

E: LELJE NÉPE BOLDOGSÁGÁN ÖRÖMÉT HIR SZERENCSE KOSZORÚZZA SZENT/ FEJÉT.(<Vörösmarty Mihály: Fóti dal>) A király koronázási öltözetben két allegorikus nőalak között, kezeiben koronázási kard és országalma. A baloldali nőalak jobbjában kibontott írástekercset tart, balját felemeli. A jobb oldali pikkelypáncélos köpenyes nőalak Hungáriát testesíti meg, aki jobbjával a Szent Koronát tartja a király feje fölé, míg babérágat tartó balja egy országcímeres hegyes pajzson támaszkodik. A király feje felett ívesen öt csillag. A szelvényben A.KLEEBERG 1867.
H: A középső, Andrássy Gyulát ábrázoló ovális medallion körül 7 kerek medallionban a felelős magyar kormány tagjainak arcképe (fent balra: Wenckheim Béla, fent jobbra: Festetics György, középen balra: Lónyai Menyhért, középen jobbra: Gorove István, lent balra: Eötvös József, lent jobbra: Mikó Imre, lent középen: Horváth Boldizsár). Felül koronázott magyar kiscímer girlandokkal. Alul szalagon: DEÁK LELKE BENNÖK

52 g, Ø 52 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.905.01

Hivatkozás: Montenuovo 2725, Gohl 7, Horsky 3798, Richter 307

Az emlékérmek között megjelentek a politikai megbékélés eredményeit bemutató motívumok is: a parlament megnyitása, a felelős magyar minisztérium arcképcsarnoka vagy a szabadságharcot idéző honvédegylet megalakulásának szerepeltetése. Az Andrássy-kormány tagjait bemutató érem August Kleeberg alkotása. Az érem eredeti verőtöve a nyíregyházi Jósa András Múzeum Kállai-gyűjteményben található 28 darab verőtő között van. Ezek August Kleeberg és Johann Michael Scharff vésnökök nevével fémjelzettek és többségük a magyar történelem fontos eseményei (pl. az 1867. évi koronázás) vagy jeles történelmi személyek (pl. Deák Ferenc, gr. Batthány Lajos, József nádor) emlékére készültek 1849-1880 között.


 

906u.jpg

Érem I. Ferenc József budai koronázására (Sn) 1867

E: VIRIBUS UNITIS (= Egyesült erővel) A király lóháton, koronázási öltözetben a koronázási dombra vágtat. Jobb kezében kivont kard, melyet sujtásra emel. A ló lába alatt hármas osztású dombocska.
H: Írás 5 sorban: KORONÁZÁSI/ EMLÉK/ BUDÁN/ JUNIUS/ 1867. Felül a Szent Korona, körben szalagos babérág.

9.7 g, Ø 33 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.906.01

Hivatkozás: Gohl 10

Az érmeken kedvelt motívum volt a koronázási kardvágásnak az ábrázolása, melyre a Lánchíd pesti hídfőjénél került sor. Az érem Josef Christlbauer (1827-1897) alkotása. Eredetileg fülezett volt.


 

907u.jpg

Érem I. Ferenc József budai koronázására (Cu) 1867 

E: A BUDA PESTI KORONÁZÁS 1867 JUNIUS 8 ÁN. Középen a Szent Korona hét láncfüggővel.
H: ÉLJEN A HAZA ÉS AZ ALKOTMÁNY. Csücskös talpú pajzson négypólyás magyar címer, fölötte a Szent Korona.
Peremírás: UNGARISCHE DENK MÜNZE - MAGYAR EMLEK PENZ

12.4 g, Ø 31 mm, nagyon szép

Leltári szám: 2007.907.01

Hivatkozás: Gohl 20

Az érem alkotója ismeretlen. Ebből a típusból ún. Britannia-fémből (ón, antimon és réz ötvözete), bronz és ezüstözött bronz érem készült. Az éremtár példánya ez utóbbi fajtából való. Erre utalnak az érmen felfedezhető ezüstözési nyomok.


 

908u.jpg

Érem I. Ferenc József budai koronázására (bronz) 1867

E: A BUDA PESTI KORONÁZÁS EMLÉKÜL 1867 JUNIUS 8 ÁN * Négypólyás magyar címer csücskös talpú pajzson, felette a Szent Korona. A korona gombja alatt három ívdarab.
H: Vékony gyöngykörben körirat: AZ 1867 ÉVI HONVÉD EGYLETEK ALAKÍTÁSÁNAK EMLÉK ZÁLOGÁUL * Hármas halmon álló apostoli kettős kereszt babérkoszorúban. Alatta ívesen HONVÉD EMLÉK felirat.
Peremírás: UNGARISCHE DENK MÜNZE - MAGYAR EMLÉK PÉNZ

20.2 g, Ø 38 mm, nagyon szép

Leltári szám: 2007.908.01

Hivatkozás: Gohl 28

Az érem többféle kivitelben készült. A bronz változat mellett ismeretes ezüstözött és aranyozott bronz, valamint fehérfém változata is. Alkotója ismeretlen.


 
 
909.jpg

Emlékérem I. Ferenc József és Erzsébet budai koronázására (Sn) 1867

E: I·FERENCZ JÓSEF – ERZSÉBET KORONÁZTATVA·BUDA – PESTEN·1867 Az uralkodópár mellképei jobbra. A vállszelvényben C·RADNITZKY
H: MEGUJULT FÉNNYEL·RAGYOG·SZENT·MÉLTÓSÁGÁBAN. A Szent Korona sugárkoszorúban.

81.7 g, Ø 65 mm, kitűnő +

Leltári szám: 2007.909.01

Hivatkozás: Gohl 37

 Külön csoportját képezik az 1867-es koronázáshoz kapcsolódó érmeknek azok, melyek Ferenc Józsefet és Erzsébetet együttesen ábrázolják, s megkoronázásukról együttesen emlékeznek meg. Az itt bemutatott érem Carl Radnitzky (1818-1901) alkotása.


 

910.jpg

Emlékzseton I. Ferenc József és Erzsébet budai koronázására (Ag) 1867

E: ÉLJEN I. FERENCZ JÓSEF ÉS ERZSÉBET MAGYAR KIRÁLYPÁRJA. Az uralkodópár mellképei egymással szemben, a király koronázási palástban, a királyné kivágott ruhában, nyakékkel, a fején fátyollal. Felettük a Szent Korona.
H: A BUDA PESTI KORONÁZÁS EMLÉKÉÜL 1867. Barokk pajzson a magyar országcímer, egymást keresztező babér- és olajág között. Felette a Szent Korona.

2.9 g, Ø 21 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.910.01

Hivatkozás: Gohl 38

 Az ismeretlen alkotótól származó zseton többféle kivitelben készült. Az itt láthatón kívül létezik fülezett ezüst, valamint bronz változat is.


 

911.jpg

Emlékzseton I. Ferenc József és Erzsébet budai koronázására (Cu) 1867

E: ÉLJEN I. FERENCZ JÓSEF ÉS ERZSÉBET MAGYAR KIRÁLYPÁRJA. Ferenc József és Erzsébet álló, szembenéző alakjai. Mindketten koronázási öltözékben. Az uralkodó jobbjában jogar, baljában országalma.
H: A BUDA - PESTI KORONÁZÁS EMLÉKEÜL * 1867 Barokk pajzson négypólyás magyar címer egymást keresztező babér- és pálmaág között. Felette a Szent Korona. Az évszám felett J. C. jelzet.

3.7 g, Ø 20 mm, nagyon szép

Leltári szám: 2007.911.01

Hivatkozás: Gohl 48

 A zseton sárgaréz és bronz kivitelben ismeretes. Készítője Josef Christlbauer (1827-1897).


 

912.jpg

Zseton I. Ferenc József budai koronázásának 25. évfordulójára (Ag) 1892 - Körmöcbánya

E: Gyöngykörben körirat: FERENCZ JÓZSEF I∙K∙A∙CS∙ÉS M∙H∙S∙D∙O∙AP∙KIR∙ Álló uralkodó, fején koronával, koronázási palástban, jobbjában jogar, baljában országalma. Alul verdejegy: K∙B∙
H: Gyöngykörben szöveg 5 sorban: A/ KORONÁZÁS/ XXV. ÉVFORDULÓJA/ ALKALMÁBÓL/ MDCCCXCII

5.0 g, Ø 22 mm, nagyon szép +

Leltári szám: 2007.912.01

Hivatkozás: Gohl 50

 1892. június 6. és 8. között pompázatos ünnepségek keretében, százezres tömeg jelenlétében ünnepelték meg Budapesten Ferenc József koronázásának 25. évfordulóját. A jubileumra számtalan műalkotás és kiadvány készült. Jókai Mór Koronázási emlékkönyvet szerkesztett erre az alkalomra. A koronázás 25. évfordulójára készült érmek ugyan nem tartoznak közvetlenül a koronázási érmek közé, de részben visszautaló jellegük, részben pedig kompozícióik korábbi mintát követő volta miatt a koronázási érmek között tárgyalandók. Az itt látható zseton ismeretlen alkotó munkája.


 
 
913.jpg

Emlékérem I. Ferenc József és Erzsébet budai koronázására (Sn) 1867 – Bécs

E: AMOR UNIT VIRES MDCCCLXVII (= A szerelem megkettőzi a hatalmat 1867) Az uralkodópár mellképei jobbra. Föléjük két angyal koronát tart, az egyik angyal kezében kard, a másik kezében pálmaág. A vállszelvényben A.KLEEBERG jelzet.
H: Írás babérkoszorúban 6 sorban: "Isten segíts! Királyok istene!/ Emeld fel hozzád a király szívét:/ Értelme légyen, mint néped szeme,/ Hogy végig lássa roppant helyzetét,/ Hogy a ki fényben milliók fölött van,/ Legyen dicsőbb erényben hatalomban". (Vörösmarty Mihály: Hymnus) A felirat alatt és felett ornamentális dísz.

27.96 g, Ø 46.5 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.913.01

Hivatkozás: Gohl 42, Hauser 836

Az érem August Kleeberg alkotása. Az ón változat mellett öntött bronz változatot is ismerünk. Az előlapi anyaverőtövet a nyíregyházi Jósa András Múzeum Kállai-gyűjteménye őrzi.


 

913a.jpg

Érem I. Ferenc József és Erzsébet koronázásának 25. évfordulójára (Sn) 1892 - Bécs  

E: I. FERENCZ JÓZSEF ÉS ERZSÉBET 1892. A királyi pár mellképe jobbra. A vállszelvényben W.P.
H: Babérkoszorúban szöveg 8 sorban: I. FERENCZ JÓZSEF/ MAGYARORSZÁG/ APOSTOLI KIRÁLYA/ ÉS/ ERZSÉBET KIRÁLYNŐJE/ 25. ÉVI KORONÁZÁSI/ EMLÉKÉRE/ 1867-1892
 

11.4 g, Ø 31 mm, nagyon szép +

Leltári szám: 2007.913a.01

Hivatkozás: Gohl 56 var.

 Ugyan nem tartoznak közvetlenül a koronázási érmek közé, de részben visszautaló jellegük, részben pedig kompozícióik korábbi mintát követő volta miatt a koronázás 25. évfordulójára készült érmek a koronázási érmek között tárgyalandók. A királyi pár idősebb kori kettős portréját bemutató fülezett érem Wilhelm Pittner (1825-1901) alkotása. 


 

914.jpg

Érem Ferenc József és Erzsébet koronázásának 25. évfordulójára (Cu) 1892

E: I. FERENCZ JÓZSEF ÉS ERZSÉBET 1892. - MAGY. EGYESÜLT MŰVÉSZEK Az uralkodópár mellképei jobbra, felettük korona.
H: ELSŐ FERENCZ JÓZSEF A KORONÁZÁSI DOMBON 1867-1892. JUNIUS 8. A király balra lovon, jobbjában kivont karddal a koronázási dombra vágtat.

23.1 g, Ø 34 mm, nagyon szép +

Leltári szám: 2007.914.01

Hivatkozás: Gohl - (hasonló a Gohl 52-55-höz)

Az érem ismeretlen mester munkája.


 
 
915.jpg
 
916u.jpg

Felajánlási érem leveretei Erzsébet királyné budai koronázására (Ag és bronz) 1867 - Bécs

E: Erzsébet királyné mellképe balra. Fenn körben ERZSÉBET AUSZTRIAI CSÁSZÁRNÉ· Alul verdejegy: A
H: Középen a Szent Korona keresztbe tett babérágak fölött. Fenn félkörben BOLDOGÍTÓ CSILLAGZAT ÖRÖMÁRJAI KÖZT, lenn vízszintes sorokban MAGYAR KIRÁLYNÉVÁ/ KORONÁZTATOTT/ BVDÁN/ MDCCCLXVII

43.3 g, Ø 49 mm, kitűnő, és 48.0 g, Ø 49 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.915.01 és 2007.916.01

Hivatkozás: Montenuovo 2707, Gohl 1 és Montenuovo 2708, Gohl 1

A felajánlási érem Josef Tautenhayn és Fraz Gaul alkotása. A 30 dukátos alaptípuson kívül 24 dukátos, 20 dukátos és 15 dukátos arany érem létezik, továbbá készült 3 latos vastag ezüst, valamint a Huszár Lajos Éremtárban is látható 2 ½ latos ezüst és bronz változat is.


 

917.jpg

Zseton Erzsébet királyné budai koronázására (Ag) 1867 - Bécs

E: Erzsébet királyné mellképe balra. Fenn körben ERZSÉBET AUSZTRIAI CSÁSZÁRNÉ∙ Alul verdejegy: A
H: Középen a Szent Korona. Fenn félkörben BOLDOGÍTÓ CSILLAGZAT ÖRÖMÁRJAI KÖZT, lenn 4 vízszintes sorban MAGYAR KIRÁLYNÉVÁ/ KORONÁZTATOTT/ BVDÁN/ MDCCCLXVII Az egész gyöngykörben.

5.5 g, Ø 24 mm, nagyon szép

Leltári szám: 2007.917.01

Hivatkozás: Montenuovo 2713, Gohl 3

 A zseton Anton Scharff (1845-1903) és Friedrich Leisek (1839-1914) munkája. Az itt látható 5/16 latos ezüst változaton kívül ebből a méretből 1 3/4 dukát súlyú arany, valamint bronz zseton készült.


 

918.jpg

Zseton Erzsébet királyné budai koronázására (Ag) 1867 - Bécs

E: Erzsébet királyné mellképe balra. Fenn körben ERZSÉBET AUSZTRIAI CSÁSZÁRNÉ∙ Alul verdejegy: A
H: Középen a Szent Korona. Fenn félkörben BOLDOGÍTÓ CSILLAGZAT ÖRÖMÁRJAI KÖZT. Lenn vízszintes sorokban MAGYAR KIRÁLYNÉVÁ/ KORONÁZTATOTT/ BVDÁN/ MDCCCLXVII. Az egész gyöngykörben.

3.3 g, Ø 20 mm, kitűnő

Leltári szám: 2007.918.01

Hivatkozás: Montenuovo 2714, Gohl 5

 Hasonló az előző zsetonhoz, de annál kisebb. A zseton Anton Scharff (1845-1903) és Friedrich Leisek (1839-1914) munkája. Az itt látható 3/16 latos ezüst változaton kívül ebből a méretből 1 dukát súlyú arany, valamint bronz zseton készült.


 

919.jpg

Zseton Erzsébet királyné budai koronázására (Ag) 1867 - Bécs

E: Erzsébet királyné mellképe balra. Fenn körben ELISABETHA∙AUSTRIAE∙IMPERATRIX∙ Alul verdejegy: A
H: Középen a Szent Korona. Fenn félkörben FAVSTO∙SIDERE∙LAETA, lenn vízszintes sorokban CORONATA/ REGINA HVNGARIAE/ BVDAE/ MDCCCLXVII. Az egész gyöngykörben.
 

3.3 g, Ø 20 mm, kitűnő –

Leltári szám: 2007.919.01

Hivatkozás: Montenuovo 2716, Gohl 6

Hasonló az előző zsetonhoz, de latin nyelvű felirattal. A zseton Anton Scharff (1845-1903) és Friedrich Leisek (1839-1914) munkája. Az itt látható 3/16 latos ezüst változaton kívül ebből a méretből 1 dukát súlyú arany, valamint bronz zseton készült.


 
 
920.jpg

Érem IV. Károly és Zita koronázására (szürke hadifém) 1916

E: IV. KÁROLY MAGY. AP. KIR. ZITA KIRÁLYNÉ. A királyi pár jobbra néző koronás mellképei. Károly tábornoki egyenruhában, vállán a koronázási palásttal, Zita nyakában gyöngysorral. A király válla fölött WEINBERGER jelzet homorú betűkkel.
H: IV. KÁROLY. A király koronával, koronázási palástban lóháton lépésben jobb felé halad. A ló hátsó lábánál WEINBERGER jelzet domború betűkkel. A szelvényben ≡MCMXVI≡/ XII∙XXX∙

38.1 g, Ø 65 mm, kitűnő +

Leltári szám: 2007.920.01

Hivatkozás: Gohl 3, Wurzb. 4308

A koronázási emlékérmek legnagyobb része 1917-ben került kibocsátásra. Ezek többnyire a királyi család tagjait ábrázolják különféle összeállításban. Az érmeken Károly mindig magyar tábornoki díszegyenruhában látható, míg Zita a koronázásra varratott díszruháját viseli. Mind a portrékon, mind pedig a koronázási esküt vagy a koronázási kardvágást megörökítő képeken érződik, hogy fotográfiák alapján készültek. Annak magyarázata, hogy egyetlen érmen sincs megörökítve a koronázás jelenete, az lehet, hogy a szertartás alatt nem lehetett fényképezni, a róla készült rajzok pedig nehezen voltak elérhetők.

Ennek a koronázási éremnek az itt bemutatott szürkére színezett hadifém változatán kívül bevonat nélküli hadifém és öntöttvas változata is ismert. Az érem, mely kerek kartondobozban került forgalomba, Anton Rudolph Weinberger (1879-1936) alkotása.


 

921.jpg

Ovális egyoldalú érem IV. Károly és Zita koronázására (hadifém) 1916 - Budapest

E: Balra IV. Károly király magyar tábornoki díszegyenruhában, fején a Szent Koronával, vállán koronázási palást, jobbjában jogar. Jobbra Zita királyné fátyollal, koronázási díszruhában. Középen Ottó trónörökös díszruhában, kócsagtollas süvegben szemből. Fenn 1916 DECZEMBER 30. Jobb oldalt ívesen: ARKANZAS GESCH.

Ø 70 és 46.5 mm, 68.2 g kitűnő

Leltári szám: 2007.9201.01

Hivatkozás: Gohl 5

A királyi pár mellett Ottó trónörököst is ábrázoló érmek besorolása máig vitatott, mivel a kis főherceg a koronázáson csak nézőként vett részt, így mellékszereplője volt csupán az eseményeknek. Mivel azonban azon a négy érmen, amelyen szerepel, minden esetben ugyanabban a ruhában ábrázolják őt, mint amelyet a koronázáson viselt, a koronázási érmekhez való kapcsolódás vitathatatlan.

A IV. Károly koronázására készült érmek jelentős részének anyaga úgynevezett hadifém, egy főleg horganyt tartalmazó szürke színű ötvözet. Felhasználására azért került sor, mert a hadsereg háborúban való ellátása miatt hadifém gazdálkodás volt. A hadifémből készült érmek tetszetősebb megjelenése érdekében különféle felületkezeléseket alkalmaztak, így bevonatokkal látták el vagy vegyileg kezelték az érmek felületeit. Az itt látható típusnak a bevonat nélküli alapváltozata mellett ezért létezik szürkére színezett, illetve bronzosra színezett változata is.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

reklamáció?

(hleremtar, 2013.01.15 14:29)

Tisztelt uram!

Bizonyára időközben ön is észrevette, hogy alábbi levelét rossz helyre postázta. Ha nem, tisztelettel közlöm önnel, hogy a www.eremtar.hu nevű oldalhoz és az ott magát hirdető hangzatos nevű Éremművészeti Intézethez semmi közünk nincs. Sajnos a nevezett cég jóval később, mint hogy mi elindítottuk www.eremtar.eoldal.hu című honlapunkat, hozta létre a fentebb említett domain-jét, elég sok problémát okozva nekünk is ezzel. Mi - a kétes értékű kiadványaival jelentkező Éremművészeti Intézettel szemben - egy muzeális gyűjtemény vagyunk Gyöngyösön, akik a valódi numizmatikai értékek igényes bemutatására törekednek. A Huszár Lajos Éremtár megtekinthető Gyöngyösön a városi könyvtár második emeletén, honlapunk böngészői pedig virtuális barangolást tehetnek a pénzek és emlékérmek világába.
Őszintén remélem, hogy éremtárunk látogatói között tisztelhetjük majd, s remélem megoldódik az Éremművészeti Intézettel fennálló problémája is!

7000 sárbogárd ady endre út 159

(rigó tibor, 2013.01.09 17:21)

reklamálni szeretnék,miszerint nekem tartozásom van önök felé,holott én december 27-én feladtam a csekket

7000 sárbogárd ady endre út 159

(rigó tibor, 2013.01.09 17:21)

reklamálni szeretnék,miszerint nekem tartozásom van önök felé,holott én december 27-én feladtam a csekket

7000 sárbogárd ady endre út 159

(rigó tibor, 2013.01.09 17:20)

reklamálni szeretnék,miszerint nekem tartozásom van önök felé,holott én december 27-én feladtam a csekket