Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Virtuális tárlatvezetés: A pengő pénzrendszer

  Az Osztrák–Magyar Monarchia közös valutájának, a koronának inflációja, valamint a Párizs környéki békeszerződéseknek az utódállamok pénzügyeire vonatkozó paragrafusai egyaránt az új valuta bevezetését szorgalmazták. A létrehozott önálló jegybank, a Magyar Nemzeti Bank, a pénzek előállításához szükséges át- illetve megalakított Pénzjegynyomda, a bankjegypapírt előállító Diósgyőri Papírgyár és a Pénzverde biztosítani tudta az új valutához a technikai feltételeket.

1925-ben megszületett az új valuta, a pengő bevezetéséről szóló törvény. Az új pénz nevének kiválasztása nem ment könnyen. Sokféle javaslat hangzott el: máriás, turul, turán, libertás, forint, pengő. Ezek közül a pengő került elfogadásra, ami nem kis részben a Magyar Numizmatikai Társulat e tárgyban beadott memorandumának köszönhető. A pengő név melletti végső döntést az 1925. október 20-i minisztertanácson hozták meg. Október 27-én Bud János pénzügyminiszter beterjesztette a nemzetgyűlés elé a törvényjavaslatot. Váltópénzként ekkor még a garas szerepelt. A pengő-fillér párosítás az október 30-i pénzügyi bizottsági ülésen alakult ki. Az elfogadott törvény - az 1925. évi XXXV. törvénycikk - a pengő rendszert vezette be, 1927. január 1-jével kezdődő kötelező használattal.

  1925 novemberében pályázatot írtak ki a váltópénz-sor megtervezésére. A 72 beérkezett pályamű közül az öttagú bírálóbizottság ifj Pálinkás János szigorló építész terveit fogadta el. Érdekes, hogy a címletenkénti elbíráláskor Pálinkás egyszer sem végzett az első helyen, de valószínű, hogy II. díjas műve a sorozatgyártásra legalkalmasabbnak bizonyult, továbbá az is szempont volt, hogy egy tervezőtől származzon a sor, egységes arculatot mutatva.

  Annak érdekében, hogy a lakosság hozzászokjon az új valutához, a magasabb koronacímleteket felülbélyegezték a pengőértékre. 1 pengő 12.500 koronával volt egyenlő, 1 dollár 5,5 pengőt ért, 1 kg finomaranyból pedig 3800 pengőt vertek. A pengő a koronához hasonlóan aranyalpú valuta volt és 100 fillérre oszlott. Eredetileg aranyból tervezték az értékpénzeket, azonban végül csak a próbaveretek készültek el a törvény előírásainak megfelelően 10 és 20 pengő értékben. Bár az aranyalapú pengőrendszerben aranypénzek nem kerültek forgalomba, mégis létezik aranypengő. A nagy gazdasági válság begyűrűzése után szükség volt viszonyítási értékre. 1931-ben rendeletet hoztak a pengőérték aranypengőben történő meghatározásáról. Ehhez még az 1924. évi XXX. törvénycikk előírta, hogy egy pengő 0,26315789 gramm arannyal, a számítási értékként tovább funkcionáló aranykorona pedig 1,16 aranypengővel legyen egyenértékű. Az aranypengő nem volt sem készpénz, sem törvényes fizetőeszköz. Elnevezése éppen ezért félrevezető is lehet. Talán az indexpengő szerencsésebb elnevezés lett volna, a bevezetése mégis megnyugtatta a közvéleményt. Valójában tehát számítási egységként, bankjóváírásként működött, elfogadási kényszere nem volt.

Kép

  Ezüstből készült az 1 pengős, melyet évekkel később a 2, majd az 5 pengős egészített ki.

 

KépKépKép
KépKép

A váltópénzek, az 50, 20, 10, 2 és 1 filléresek nem nemesfémből készültek. Ezeket csak az állam verethette. A törvény részletesen előírja az arany és ezüst érmék technikai paraméterein kívül az éremképeket is, valamint azt, hogy a körirat „MAGYAR KIRÁLYSÁG” legyen. A fillérek külső képét nem a törvény, hanem pénzügyminiszteri rendelet szabályozta. Az új fémpénzeket már az Üllői úton felállított pénzverde állította elő. Ekkortól szerepel pénzeinken egyetlen mai verdejegyünk, a BP.

  A 2 és 5 pengősök nagy verési mennyiségük miatt forgalmi pénznek minősülnek, s valóban részt is vettek a forgalomban, de ábrázolásaik az emlékpénzekére emlékeztetnek.

 

Kép

Az első 2 pengős 1929-ben jelent meg, fő motívuma, Magyarország védőszentje, a Patrona Hungariae.

 

KépKépKép

1935-ben a 300 éves Pázmány Péter Tudományegyetem, és II. Rákóczi Ferenc, 1936-ban Liszt Ferenc tiszteletére adtak ki újabb típusokat.

 

KépKépKép

A korszak legjellegzetesebb pénzei a „Horthy 5-ösök”. 1930-ban, 1939-ben, majd 1943-ban készül balra, illetve jobbra néző, a kormányzó mellképével díszített 5 pengős. Az 1943-as már nem ezüstből, hanem alumíniumból, ahogy 1941-től a 2 pengősök is, mivel a háború igényelte a nemesfémeket.

 

Kép

A korszakban született a világ legszebb pénzei között számon tartott Szent István ezüst 5 pengős, amely államalapító királyunk halálának 1000. évfordulója alkalmából került forgalomba. Tervezője, ahogy 1930-as évektől a többi pengőké, a Pénzverde fővésnöke, Berán Lajos. 

Az első pengő bankjegyek 5, 10, 20, 50 és 100 pengős címletekben 1926 utolsó napjaiban kerültek forgalomba. A sorozatot az 1000-es címlet egészítette ki 1927-ben, amit sokan a legnagyobb vásárlóértékkel rendelkező pénznek tartanak. 

A pengő elértéktelenedése a gyorsított fegyverkezést meghirdetett 1938-as győri programmal kezdődött, bár a korai szakaszban ebből a lakosság még nem sokat érzékelt. A fém- és papír fizetőeszközök jó minőségű anyagból, gondos kivitelben készültek, stabilitást, értékállóságot sugároztak. Új lendületet vett az ország hadba lépése után (1941), amikor az egyre fokozódó hadikiadásokat új, fedezetlen bankjegyeket kibocsátásával, azaz bankóprés alkalmazásával fedezték. 1944. március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot, néhány hónappal később az ország hadszíntérré vált. A háború befejezése után pedig addig nem tapasztalt mértékben és sebességgel értéktelenedett el a magyar valuta. 

A pénzforgalomban az infláció első jele – ahogy az elmúlt évszázadok háborúi idején is történt – a nemesfémpénzek eltűnése volt. Aranypénzek kibocsátására egyáltalán nem került sor a pengőkorszakban. Az 1930-ban, majd a 30-as évek végén kibocsátott ezüst 5 pengősök hamar eltűntek a forgalomból, a viszonylag alacsony kibocsátási mennyiség és a lakosság kincsképzése miatt. Így az 5 pengősökről nem is szólt az a 1940-ben kiadott pénzügyminiszteri rendelet, amely az ezüst 1 és 2 pengősöket 1942. január 31-i határidővel kivonta a forgalomból. A soron következő rendelet a nem nemesfém, de jó minőségű nikkelből vert 10, 20 és 50 filléresek bevonását írta elő.

 

KépKép

Acél 10 és 20 filléresek jelentek meg, új 50 fillérest nem adtak ki.

 

KépKép

A bronz 1 és 2 filléreseket nem kellett rendeleti úton bevonni, azokat kevésbé értékes fémből készült változatokkal váltották fel: a 2 fillérest először acélból verték, de mivel a hadseregnek acélra is szüksége volt, az új kibocsátás horganyból készült. 1 fillérest már nem adtak ki.

 KépKépKép

A korábban kivont ezüst 1 és 2 pengősök helyett addig pénzként nem használt fémből, alumíniumból bocsátottak ki új pénzeket. Általában az új anyagú pénzek a korábbi éremképet megtartották. 1938-tól részben az infláció miatt, részben a bécsi döntések következtében visszacsatolt területek pénzellátása biztosítása céljából 5 pengős, és korábban csak fémpénzként ismert, alacsony címletű 1 és 2 pengős bankjegyeket bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank. Ahogy a háború ideje alatt kibocsátott új fémpénzek, úgy az új bankjegyek minősége is elmaradt a korábban megszokottaktól. Szintén az infláció hozta a következő bankjegyet, az 1000 pengőst. (1927 és 1931 között jelentettek már meg ilyen magas címletet, ami a hiperinflációtól eltekintve a pengő korszak legmagasabb címletű és legnagyobb vásárlóerejű címlete csak nagyon kevesek kezében fordulhatott meg.)

1944 végén a pengőbankjegyek fedezetéül is szolgáló jegybanki aranykészletet jelentős mennyiségű pengő bankjeggyel együtt nyugatra, a mai Ausztria területére vittek a frontvonal elől, így a bankszerűen fedezett pénz kibocsátása nem volt lehetséges. Ezt követően gyenge minőségű fémek verése történt a régebbi típusok továbbverése, de szerepüket egyre inkább a papír alapú fizetőeszközök vették át. Fillérek verése már tervbe sem került.

 

Kép

1944 végén az ideiglenes debreceni kormány új 2 és 5 pengősök kiadását tervezte. A megvalósítás sokáig húzódott, így a 2 pengős csak próbaveretként maradt meg, csak az 5-ösök kerültek forgalomba 1945-ben a pengő pénzrendszer utolsó fémpénzkibocsátásaként. Mi sem jellemzőbb a korszakra, hogy az utolsó fémpengő verőtöveit kilőtt harckocsik tengelyeiből készítették.

A pengő inflációjáról és a forint születéséről tekintse meg az alábi videót:


 

 

Cikkek

KÉPES KATALÓGUS - A PENGŐ PÉNZRENDSZER>>>>>

2010.12.14

 

Kép