Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1., KÉPES KATALÓGUS - I. (SZENT) ISTVÁNTÓL IMRÉIG >>>>>

2010.05.26
KÉRJÜK, ÍRJÁK MEG VÉLEMÉNYÜKET, JAVASLATUKAT A HONLAPPAL, ANNAK TARTALMÁVAL KAPCSOLATBAN! HASZNÁLJÁK A LAP ALJÁN LÉVŐ "HOZZÁSZÓLÁSOK" ROVATOT VAGY KÜLDJENEK E-MAILT A hleremtar@citromail.hu CÍMRE!  
 
ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOK PÉNZEI I.
 
I. (SZENT) ISTVÁNTÓL IMRÉIG
  
A X. században a kalandozások csökkenésével a külföldről zsákmányolt pénzek lassan elapadtak, és csökkent az arab dirhemek beáramlása is. Az egyetlen biztos pénz a bizánci arany volt ekkor a Kárpát-medencében. A mindennapi forgalomban ezek használata azonban nehézkes volt. Ebben az időben még egymás mellett léteztek a vert pénzek és a pásztortársadalmakban megszokott állatpénz, a tinó.
 
A magyarországi pénzverés az államalapítás idején kezdődött meg. I. István (1000-1038) idején került forgalomba az első magyar ezüstpénz. Ennek előlapján a STEPHANUS REX körirat, hátlapján pedig a valószínűleg Esztergom nevére utaló REGIA CIVITAS felirat szerepel. Első pénzérméink a regensburgi vereteket utánozták, s bajor mintára történt a pénzverés: a 408 grammos fontból 510 db obulus (féldénár) került ki. I. István pénzverésével kapcsolatban azonban még mindig sok kérdés tisztázatlan. Ezek egyike, hogy ki és mikor verethette a nagyharsányi leletben előkerült LANCEA REGIS feliratú pénzeket. Azt azonban leszögezhetjük, hogy I. István uralkodásától kezdve Magyarországon a pénzverési jog kizárólag az „Isten kegyelméből" való uralkodókat illette meg.
 
 
0001.jpg
 
1. I. (Szent) István ezüstpénz (Ag)

E: +STEPHANVS REX (= István király) Gyöngykörben egyenlő szárú kereszt, szárai között ékek.
H: +REGIA CIVITAS (= királyi város) Vonalkörben egyenlő szárú kereszt, szárai között ékek.

Megjegyzés: Az első magyar dénárok kitűnő minőségű ezüstből készültek, így külföldön is szívesen fogadták őket. Nyugat-Európában és főként Skandináviában igen gyakoriak az éremleletekben. Utóbbi helyen még másolásukkal, hamisításukkal is megpróbálkoztak. A hamisítók a magyar dénár nemzetközi jó hírét próbálták saját hasznukra fordítani, de a pénzek elnagyolt, igénytelen kivitelezése rögtön elárulja, hogy nem magyar verdében készültek ezek.

Huszár 1, 0.748 g, Ø 18 mm, kitűnő
 

 
0002.jpg
 
2. Orseolo Péter ezüstpénz (Ag)

E: +PETRVS REX (= Péter király) Gyöngykörben egyenlő szárú kereszt, szárai között ékek.
H: +PANNONIA Vonalkörben egyenlő szárú kereszt, szárai között ékek.

Megjegyzés: Péter István király ezüstpénzverését folytatta. Pénzeinek éremképe is megegyezik az István idejében vertekével, csupán a hátlapi REGIA CIVITAS feliratot változtatta PANNONIA-ra.

Huszár 6, 0.596 g, Ø 17 mm, kitűnő -
 

 
0003.jpg
 
3. Aba Sámuel ezüstpénz (Ag)

E: +REX+SAMVHEL (= Sámuel király) Gyöngykörben kereszt, szárai között ékek.
H: +PANONEIA Vonalkörben kereszt, szárai között ékek.

Megjegyzés: A hátlapi PANNONIA felirat görögös hangzású PANONEIA változatára nincs magyarázat. Egyes feltevések szerint talán a verőtövet készítő mester görög származású volt.

Huszár 7, 0.702 g, Ø 17 mm, kitűnő
 

 
0004.jpg
 
4. I. András ezüstpénz (Ag)

E: +REX ANDREAS (= András király) Vonalkörben kereszt, háromsugarú karral.
H: +PANONEIA Vonalkörben kereszt, négy ékkel.

Megjegyzés: I. András korától a kétévenkénti, majd az évenkénti pénzbeváltás, pénzújítás jellemző. Az új pénzt általában kisebb súllyal vagy alacsonyabb ezüsttartalommal bocsátották ki. Az új érméket egy-egy sigla (kör vagy ék) jelezte Akorábbi és a későbbi kibocsátások közti nyereség a kincstár haszna, az uralkodó egyik legfőbb bevételi forrása lett. Az évi pénzújítási rendszer a gazdaságnak súlyos károkat okozott, és alkalmat adott a nyerészkedésre is, ráadásul rontotta a király tekintélyét is.

Huszár 9, 0.714 g, Ø 17 mm, kitűnő
 

 
0005.jpg

5. I. Béla ezüstpénz (Ag)

E: +BELA DVX (= Béla herceg) Gyöngykörben ereszt.
H: PANNONIA Vonalkörben kereszt, négy ékkel.

Megjegyzés: A Nagy Lajos korában készült Képes Krónikában olvasható, hogy I. Béla olyan pénzeket veretett, amelyből 40 darabért számítottak egy bizánci aranyat, s "pensa" néven ez vált számítási pénzzé. A magyar pénzkibocsátás gyakorlatában egyébként ritka kivételnek számít a hercegi pénzverés. I. András testvérének, a későbbi Béla királynak adott jogot, amelynek alapján, mint az ország egyharmadának, a dukátusnak az ura, saját nevére verhetett pénzt. A hercegi veretek annyiban különböztek a királyiaktól, hogy a név után DVX olvasható. A hercegi és a királyi pénzek párhuzamosan forogtak az országban.

Huszár 12, 0.763 g, Ø 17 mm, kitűnő
 
 
0006.jpg

6. Salamon ezüstpénz (Ag)

E: +REX SALAMONI (= Salamon király) Mellkép elölről.

H: +PA/NON/IA

Megjegyzés: Salamon pénzeivel kezdődött a pénzek hátlapjának kevésbé gondos kidolgozása, amely a XII. századra teljesen elnagyolttá vált. Ugyanakkor az ő pénzein jelenik meg először az uralkodó  - egyelőre még sematikus - ábrázolása László, Könyves Kálmán, II. István és II. Béla egyes veretein még találkozunk hasonló királyábrázolással, amely a későbbiekben a hátlapi képekkel együtt tovább silányult.

 Huszár 17, 0.373 g, Ø 14 mm, nagyon szép
 

 
0007.jpg
 
7. I. Géza ezüstpénz (Ag)

E: +DVX MONAS (Dux Magnus = Magnus (Géza) herceg) Fűrészfogú körben kereszt, négy ékkel.
H: +PANONAI Vonalkörben kereszt, négy ékkel.
 

Megjegyzés: Géza a Salamontól kapott dukátusban hercegként gyakorolta az uralkodói jogokat, s veretett pénzt.

 Huszár 18, 0.509 g, Ø 17 mm, nagyon szép/szép
 

 
0008.jpg
 
8. I. Géza ezüstpénz (Ag)

E: +GEVCA.REX. (= Géza király) Fűrészfogú körben kereszt, ékekkel és körökkel.
H: +ANONAI Vonalkörben kereszt, ékekkel.

Megjegyzés: Arra a mai napig nincs magyarázat, hogy miért íratta Géza hercegi érméire keresztény Magnus/Muonas nevét, s miért cserélte azt fel királyi dénárain pogány Geuca nevére.

 Huszár 19, 0.548 g, Ø 17 mm, szép/szép
 

 
0009.jpg
 
9. I. László ezüstpénz (Ag)

E: LAD-ISC-LAVS-REX (= László király) Gyöngykörben kereszt, kis keresztekkel.
H: +LADISCLAVS RE (= László király) Vonalkörben kereszt, ékekkel.

Megjegyzés: Szent László pénzverésével ért véget a magyar dénároknak az az első korszaka, amely idő alatt - jó minőségükből adódóan - kedvelt fizetőeszköz volt a nemzetközi kereskedelemben. Az ő uralkodása alatt számos, a kétévenkénti pénzbeváltásnak megfelelő számú éremtípust adtak ki. Szent László ma ismeretes 10 éremtípusából az első trónra lépésekor, a többi valószínűleg az ezt követő második évek húsvétjain lehetett kibocsátva. Az, hogy a H 21 és H 30 közötti fajok milyen sorrendben jöttek ki, eddig tisztázatlan. Nincs magyarázat arra a jelenségre sem, hogy a vereteken az uralkodó nevének LADISLAUS REX/RE illetve LADISCLAUS REX/RE formái milyen rendszer szerint jelentkeznek.

 Huszár 22, 0.524 g, Ø 20 mm, szép
 

 
0010.jpg
 
10. I. László ezüstpénz (Ag)

E: LADISLAVS REX (= László király) Gyöngykörben fej elölnézetből.
H: LADISLAVS REX (= László király) Vonalkörben kereszt, pontokkal.

 Huszár 24, 0.524 g, Ø 20 mm, nagyon szép
 

 
0011.jpg
 
11. I. László dénár (Ag)

E: LADISLAVS REX (= László király) Gyöngykörben kereszt négy négyzettel a kereszt karjai között.
H: LADISLAVS REX (= László király) Vonalkörben kereszt, sugaras karral.

 Huszár 26, 0.699 g, Ø 20 mm, kitűnő/nagyon szép
 

 
0012.jpg
 
 
12. I. László dénár (Ag) 

E: LADISLAVS REX (= László király) Nyolc küllő abroncsban.
H: LADISLAVS REX (= László király) Nyolc küllő abroncsban.

 Huszár 29, 0.602 g, Ø 18 mm, kitűnő/nagyon szép
 

 
0013.jpg
 
13. Könyves Kálmán dénár (Ag)

E: CALMAN REX (= Kálmán király) Gyöngykörben pont körül négy kis kereszt.
H: LADISCLAVS REX (= László király) Vonalkörben kereszt négy ékkel.

Megjegyzés: Kálmán dénárfajainak már a mennyisége is bizonytalan, egyrészt mert még Huszár Lajos is besorolt érméinek állományába korabeli hamisítványnak elismert vagy elismerendő fajokat (H36, H42, H42a, H43), másrészt mert minden bizonnyal az uralkodó kezdhette meg a királynév nélküli, anonim dénárok kibocsátását, amelyek rendszerezésében minden eddigi igyekezet ellenére teljes a bizonytalanság. Ismeretlen, hogy ezen anonim dénárok közül tartozott-e, s ha igen, hány típus illeszkedett Kálmán király kibocsátásainak sorozatába. Ez a bizonytalanság kétségessé teszi mindazon kísérleteket, amelyek Kálmán pénzújítási periódusát szerették volna meghatározni. Mindezek után az sem véletlen, hogy a királyénak vélt érmeállomány belső rendje sem kidolgozott. Inkább csak érzékelt, mint magyarázott Kálmán nevének a veretei előlapján megfigyelhető Columbanus re, Calman re, Calmn formájú változatossága egészen a Labuha re, sőt Udunae vagy Adanue betűsorig, valamint a pénzei hátlapján László király nevének teljes leromlása egészen az értelmetlen jelsorig.

 Huszár 33, 0.429 g, Ø 14 mm, kitűnő
 

 
0014.jpg
 
14. Könyves Kálmán dénár (Ag)

E: CAL-MAN. Három álló kereszt.
H: Olvashatatlan felirat. Vonalkörben kereszt négy ékkel.

Megjegyzés: Kálmán a pénzügyi politikájában nem követte I. Lászlót a bizánci aranyhoz viszonyított nehéz dénárok verésében. Letért a 11. századi féldénárok veréséről is, s ezzel elindítója lett a 12. századi aprópénz korszaknak. Kálmán a kétévenként kibocsátott, átlagban 0.45 g súlyú, recézett szélű érmékkel elérte, hogy megszűnt az ezüstpénzek szélének lenyírbálása, mely korábban akár 30-40%-os súlycsökkenést is eredményezett. Ennek az üzérkedést megakadályozó intézkedésnek volt köszönhető, hogy az érmék súlya és finomsága állandó maradt.

 Huszár 34, 0.312 g, Ø 11 mm, kitűnő
 

 
0015.jpg
 
15. Könyves Kálmán dénár (Ag)

E: COLVMBANVS REX (= Kálmán király) Gyöngykörben kereszt.
H: LADISCLAVS REX (= László király) Vonalkörben kereszt, a szárak között négy ékkel.

Megjegyzés: A Kálmán korabeli pénzek értékére igen kevés adatunk van. Egy Kálmán uralkodása idejéből való forrás azonban említi egy hadi lónak az árát: 15 penza. Mivel 1 penza = 40 denár, 600 denárért vásárolhattak egy hadi lovat. (Egy jól kiképzett hadi ló ára akár százszorosa is lehetett egy igás lóénak.) Kálmán idejében már belföldön is nagyobb jelentőségű volt a vert pénz, mint annak előtte: a törvénykben már nem az ökör vagy a tinó szerepel értékmérőként, hanem a dénár. Ennek a pénznek érdekessége a kusza, megvariált írás!!

 Huszár 37, 0.455 g, Ø 13 mm, kitűnő
 

 
16.jpg
 
16. II. István dénár (Ag)

E: +CEHANVS REX (Stephanus rex = István király)Kereszt négy ékkel.
H: LADISLAVS RE. (= László király) Kereszt négy ékkel.

Megjegyzés: II. István eddigi katalógusok szerinti érmeállománya még nem végleges, mert kimaradt belőle a létezőnek tekintendő H44c obulus és a H44 brakteáta széles méretváltozatainak skálája, továbbá ismeretlen a király által feltételezhetően veretett anonim dénárfajok mennyisége is. Ennek következtében nem lehet vázolni kibocsátásainak sor- és időrendjét, s nem lehet meghatározni pénzújításának periódusát sem. Nyelvész magyarázatára vár még a H45 előlapi köriratának CEHANUS RE alakja, valamint eldöntendő az is, hogy a H47 STE-STE, ill. a H47a TE-TE rövidítései alapján a T-T vagy E-E rövidítésű H54 dénárt inkább II. István vagy - amint elfogadott: II. (Vak) Béla érméihez kell-e sorolnunk?

 Huszár 45, 0.628 g, Ø 12 mm, verdefényes
 

 
17.jpg
 
17. II. István dénár (Ag)

E: Három álló kereszt TE - TE között.
H: Vonalak, kereszt négy ékkel.

Megjegyzés: II. István idején nagyfokú volt a pénzrontás. A kibocsátott új pénzeknek mintegy a fele a régiek beváltására szolgált, a többit veretlen és külföldi pénzek beváltására használták. Ebből az időből való a pénzverők és a pénzváltók első említése. Az itt bemutatott darab széle jól láthatóan kitört!

 Huszár 47a, 0.143 g, Ø 10 mm, nagyon szép
 

 
18.jpg
 
18. II. (Vak) Béla dénár (Ag)

E: REX BELA (= Béla király) Fej elölről koronával.
H: Vonalkörben kereszt ékekkel, körülötte körben jelek.

Megjegyzés: II. Bélának ebből a pénzéből a XX. század elején mintegy 40 000 darabból álló lelet került elő. Ez lehetővé tette, hogy egy típuson belül tanulmányozni lehessen a verdében használt jelrendszert.

 Huszár 50, 0.398 g, Ø 12 mm, kitűnő


 
19.jpg
 
19. II. (Vak) Béla dénár (Ag)

E: +BELA RX (= Béla király) Három oszlop.
H: Vonalkörben kereszt ékekkel, körben írás helyett ékek.

Megjegyzés: II. (Vak) Béla király érmeállománya csekély, hiszen a H51 mindössze jelentéktelen különbségű változata, a H52 csupán csegelye a H50 jelzetű dénárnak, a H54 besorolása pedig vitatható. Teljességgel ismeretlen, hogy az anomim dénárok köréből hányat veretett a 10 évig uralkodó király, akinek érmesorrendje, vereteinek kibocsátási dátuma és pénzújítási ritmusa is egyelőre megállapíthatatlan.

 Huszár 53, 0.128 g, Ø 10 mm, kitűnő
 

 
0020.jpg
 
20. II. László dénár (Ag)

E: Fej elölről, körben írásszerű jelek.
H: Kereszt ékkel körben.

 Huszár 57, 0.155 g, Ø 10 mm, szép +
 

 
21.jpg
 
21. III. Béla dénár(Ag)

E: BELA REX. (= Béla király) Kettőskereszt pajzsban.
H: Vízszintes gerendán pontok, felette kereszt, csillagok, pontok.

Megjegyzés: Ezeken a pénzeken, 1190 körül jelenik meg először a pajzsba foglalt kettőskereszt.

 Huszár 69. 0.230 g, Ø 12 mm, nagyon szép
 

 
22.jpg
 
22. III. Béla rézpénz (Cu)

E: REX BELA - REX STS. (Rex Bela - rex sanctus = Béla király - szent király) Két baldachin alatt két trónoló személy ül egymással szemben.
H: SANCTA MARIA. Trónoló Madonna a Gyermekkel, kezében jogart tartva.

Megjegyzés: A pénz a bizánci-magyar kapcsolatok utolsó pénztörténeti megnyilvánulása. Új elem a kétalakos ábrázolás és a Szűz Máriára való utalás is. Ismeretlen a kibocsátás indoka, körülménye, továbbá aránya az ezüstpénzhez. Az ábrázolt személyek azonosítása sem teljesen biztos. Béla király minden bizonnyal III. Bélát jelenti, de István azonosítása IV. Istvánnal alig több mint feltételezés. A Magyarországon szokatlan rézpénzverésre sem III. Béla előtt, sem halála után nem volt példa.

 Huszár 72, 2.466 g, Ø 26 mm, nagyon szép -
 

 
23.jpg
 
23. III. Béla rézpénz arab mintára (Cu)

E: Arab írásjelek.
H: Arab írásjelek.
 

Megjegyzés: A másik, arab mintájú rézpénz verésével kapcsolatban is csak feltételezések vannak. Bizánci és arab motívumok már korábban is feltűntek a magyar pénzeken, a keleti hatások visszatérően érvényesültek. Ez inkább az izmaelita pénzverők munkájával magyarázható, nem a keleti minták tudatos követésével.

 Huszár 73, 1.867 g, Ø 23 mm, nagyon szép
 

 
24.jpg
 
24. Imre dénár (Ag)

E: +HE/NRIC/VS (= Imre)
H: RX (rex = király) két pont között.

 Megjegyzés: III. Béla utódai visszatértek az ezüstpénz-kibocsátás korábbi gyakorlatához. Az itt látható példány a Magyar Nemzeti Múzeum eredeti darabjának másolata.

Huszár 74, 0.270 g, Ø 12 mm, verdefényes


 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.