Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Virtuális tárlatvezetés: Habsburg-házi királyok pénzei


 
  Magyarország három részre szakadása után a politikai megosztottság a pénzverés eltéréseit is maga után vonta. A Habsburg-uralom alá került ország pénzverését 1548 után az alsó-ausztriai kamara ellenőrizte. A királyi Magyarországon a magyar rendek ellenállása következtében a XVII. század közepéig még egy sajátos kettős pénzrendszer volt érvényben. 1553-ban a magyar országgyűlés csak úgy egyezett bele a teljesen osztrák mintára vert tallérok kibocsátásába, hogy kikötötte: a termelt ezüstmennyiség feléből denárt és aprópénzt vernek a magyar pénzrendszer szerint és a magyar ábrázolásokkal. A korszak legfontosabb pénzfaja, a tallér kezdettől a bécsi rendszer alapján került kiverésre. Az első magyar tallérokat I. Ferdinánd (1526-1564) rendelete alapján 1552-ben Szebenben és 1553-ban Körmöcbányán verték. Az első tallérkibocsátások egymástól eltérő, szabálytalan formájukkal külsőleg még alig emlékeztetnek a klasszikus tallérokra. A tallérsúlynak megfelelő lapkákra azonos bélyegeket ütöttek, amely az osztrák sast magyar címerpajzzsal a mellén ábrázolja, Nagyszeben címerével és esetenként a verés évszámával.

234.jpg
 
  A későbbi, kétoldalas tallérok előlapja az uralkodó mellképét és köriratban a címeit, a hátlapja pedig az összetett címert ábrázolta. Magyar eredetüket csupán a korábbinál is szerényebb méretű magyar címer, a verdejegy, valamint Szűz Mária jelezte.

236.jpg
 
  A tallér a korszak vezető címletévé vált a XVII-XVIII. századig, lezárva a garas, valamint az aranyforint korát. A forgalmi tallér számára a magas nemesfémtartalom garantálta a sikert: finomsága a kezdetben megközelítette a 900 ezreléket. Magyarországon az 1550-es évek közepétől már nagyobb mennyiségben vertek belőle, azonban ekkor még túl értékesnek bizonyult, ezért többnyire külföldre vitték. Ezt követően egészen 1573-ig szünetelt verésük, majd eltérő mértékben ugyan, de rendszeressé vált a tallérok kibocsátása. I. Ferdinánd idejében készült fél- és negyedtallér is, valamint 8 és 4 dénáros garas és obulus.
 
243.jpg

   I. Miksa (1564-1576) állíttatta fel 1567-ben a szepességi kamarát. Célja az volt, hogy ennek segítségével szorítsa ki a beáramló gyenge minőségű lengyel ezüstpénzeket, melyek a már jó minőségű magyar aprópénzek elterjedését gátolták.
 
249.jpg

  I. Miksa továbbra is verette a korábbi magyar pénzrendszer érméit. Az 1, fél- és negyedtallérok mellett vastagveretű dénárok, obulusok, garasok és széles garasok készültek.
  A Habsburg királyok korában vert aranyforintot a velencei pénzek nyomán ekkor már dukátnak nevezték, a forint elnevezés pedig megmaradt a számítási pénz nevének. Dukátból annak többszörösei és hányadosai is ismert címletek.
 
244v.jpg
 
  I. Rudolf (1576-1608) uralkodása alatt jelentek meg először a háromszoros, ötszörös, tízszeres aranyforintok. Aranypénzeket ekkor Körmöcbányán, Kassán, Nagybányán és Kolozsvárott vertek. Két típus ismert a körmöci vereteken. Az egyiknél az előlapon Madonna Jézussal, a hátlapon Szent László áll.
 
251.jpg

A másik változatnál az előlapon a Madonna mellett kétoldalt rózsa található. Talléroknál is megjelentek a kétszeres, háromszoros veretek. Lényeges változást jelentett a körmöci vereteknél, hogy a magyar címer és a Madonnaábrázolás az előlapra került a köriratba. A körmöci tallérok tervezője Antonio Abondio, prágai vésnök volt.
 
252.jpg

   Rudolf uralkodása alatt a tallérok pénzlába kétszer is megváltozott. Először a finomságot csökkentették 1582-ben. Ekkor a színsúly 25.78g-ról 25.22g-ra csökkent így a finomság 0.875-ös lett. 1606-ban elrendelték, hogy 1 magyar márkából /245.58g/ 8.6 darab tallért kell verni, a súly így lecsökkent 28.55 g-ra, a színsúly pedig 24.98 g-ra.
 
  II. Mátyás (1608-1619) magyarországi pénzverése több változáson ment keresztül uralkodása alatt. Korai tallérjain a legmagasabb címét jelentő jelvényt, a magyar koronát viseli, egészen 1612-ig.
 
262.jpg

  1612-ben német-római császárrá választották. 1614-től kezdve az előlapi vereteken a császári címet jelképező babérkoszorút visel. Ezután állandósult évtizedekre a babérkoszorús, páncélos uralkodói mellkép. A hátlapi vereteken is hasonló változás következett be. Az 1613 előtti vereteken a magyar korona és négyrészű osztott címerpajzs szerepel. A címerpajzs első részében szerepelt a magyar címer, így a koronával együtt képviselték a magyar nemzeti jelvényeket. Miután német-római császárrá választották a magyar korona eltűnt, a címert pedig az osztrák sas alá helyezték. A magyar rendek ezt kifogásolták, így 1616-tól a körmöci vereteken a magyar jelvények az előlapi körirat betűi közé kerültek.
 
272.jpg
 
  II. Ferdinánd (1619-1637) folytatta Rudolf éremverési gyakorlatát, a magyar jegyeket, a Madonna képet és a címert a köriratban helyezték el. Új elemként megjelent a hátlapon a szívpajzsban a kétrészű magyar címer. A tallérokat eleinte a Rudolf által kiadott rendelkezésben meghatározott pénzláb szerint verték, azaz 1 magyar márka /245.58g/ ezüstből 8.6 db tallér készült.

281.jpg
 
  II. és III. Ferdinánd (1637-1657) uralkodása alatt gyakori volt a többszörös tallérok verése is. A pénzek többsége a körmöcbányai verdében készült, de működtek a nagybányai, pozsonyi és a kassai verdék is. A tallérokat a birodalmi pénzláb szerint, az aranyforintokat és a dénárokat a régi magyar pénzrendszer folytatásaként verték. II. és III. Ferdinánd 9 dénár értékű garasokat is veretett.

284.jpg

  I. Lipót (1657-1705) államháztartása úgyszólván állandó jellegű hiánnyal küzdött. Bécs védelme és általában a hadi kiadások tetemes összegeket tettek ki, amelyeket a tervbe vett, valójában lényegesen kisebb mértékben realizálódott adók nem tudtak fedezni. Az államháztartás nagymértékben eladósodott. A legjelentősebb belföldi hitlező Oppenheimer Sámuel volt. Később külföldi (holland, velencei, genovai) bankházaktól is kénytelen volt Lipót nagyösszegű kölcsönöket felvenni. A pénzügyi hiányok megszüntetésére irányult a pénzrendszer 1659-ben végrehajtott reformja is. Ennek keretében kezdődött meg a több címletbeli krajcárverés: XV, VI, 3 és 1 krajcáros címleteket hoztak forgalomba. Valójában ekkor jelent meg először magyar pénzeken a címlet, vagyis ekkor ismerte el először a kibocsátó hivatalosan is, hogy az adott érem névértéke eltér a benne lévő nemesfém értékétől. Az értékjelzéshez a római és az arab számokat egyaránt használták.

304_2.jpg
 
  Az intézkedéssel pénzrendszerünk közelebb került az örökös tartományok pénzrendszeréhez. A krajcárok értékét a rajnai forinthoz, mint számítási egységhez igazították: egy új váltópénz, azaz 1 krajcár két régit, azaz 2 dénárt ért. Az osztrák eredetű krajcárt nem szívesen fogadták el Magyarországon, szemben a lengyel polturával, melynek elfogadása itthon nem okozott gondot.
 
313.jpg
 
  A krajcár és a tallér közöti arányt nem rögzítették. A pénzrendszer reformjával kapcsolatban 1659. március 28-án kiadott rendelkezés szerint a tallérveretek pénzlába az előzőéhez képest valamelyest romlott, ami abban nyilvánult meg, hogy az érmék teljes súlyának változatlanul hagyása mellett színsúlyuk és így finomságuk is csökkent. Az új rendszerben 60 krajcár 1 rénes (rajnai) forintnak felelt meg.
 
299.jpg

   Mindent egybevetve az ezüstpénzek reformja eredményes volt: sikerült stabilizálni értéküket és megakadályozni a pénzromlást a három krajcárnál magasabb címletek esetében. Az egy-, két- és háromkrajcárosok értéke ugyanakkor folyamatosan romlott. A Szent István által bevezetett dénár Mária Terézia idején, az obulus pedig már a XVII. század végén végleg megszűnt Magyarországon.
 
318.jpg
319.jpg
 
  I. Lipót uralkodásának utolsó évtizedében 1695-1705 között új típusú, különleges magyar pénzeket, duariusokat vertek 2 dénár értékben. Az alacsonyabb nemesfémtartalmú lengyel ezüstpénzeket szerették volna ezekkel kiszorítani.
 
317.jpg

   I. Lipót uralkodása alatt a Károly Róbert óta elvben változatlan magyar aranypénz finomságát a korábi 23 karát 9 grénnél, vagyis 989 ezreléknél egy grénnel alacsonyabban, 986 ezrelékben határozták meg. A tallérokhoz hasonlóan a dukátokat is nagy mennyiségben verték. Körmöcbánya mellett Nagybányán, Pozsonyban és Kassán készültek, a dukátok többszörösei és hányadosai egyaránt.
 
294.jpg

  A középkor után ekkor jelennek meg újra a verde mesterének személyére utaló betűk is az érmeken.
 
297.jpg

  1703-1711 között II. Rákóczi Ferenc veretett pénzt a kuruc felkelés számára Erdélyben és az elfoglalt felvidéki bányavárosokban. Készíttetett aranyakat, ezüst forintosokat (fél tallér), 20 és 10 poltúrás, valamint poltúrás rézpénzt. Ezüstveretek is készültek az utóbbi névértékekből. A rézpénzeket később Máriás ellenjegyekkel (kontramárkával) látták el. 1707-ben értéküket lecsökkentették, a következő évben pedig bevonták őket. Mint a függetlenség jelképei maradtak fenn.
 
 
A budai márka használata 1727-ben megszűnt, helyét a bécsi márka foglalta el. 1 bécsi márka = 280,796 g.

 TEKINTSÉK MEG ALÁBBI KÉPES KATALÓGUSAINKAT! >>>>>>>>>>>>>>

 

 

Cikkek

1., KÉPES KATALÓGUS - I. FERDINÁNDTÓL RUDOLFIG >>>>>

2010.05.26

233.jpg

 

 

2., KÉPES KATALÓGUS - II. MÁTYÁSTÓL II. FERDINÁNDIG >>>>>

2010.05.26

261.jpg
 

3., KÉPES KATALÓGUS - III. FERDINÁNDTÓL I. LIPÓTIG >>>>>

2010.05.26

 

287.jpg

 

 

4., KÉPES KATALÓGUS - A RÁKÓCZI SZABADSÁGHARC ÉS I. JÓZSEFTŐL III. KÁROLYIG >>>>>

2010.05.26

 

322.jpg