Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Virtuális tárlatvezetés: Vegyesházi uralkodók pénzei

   A középkor végén a kis címletű ezüstpénzek egyre inkább eltűntek a kereskedelmi forgalomból, mivel a pénzverdék egyre kisebb hajlandóságot mutattak a kis haszonnal járó aprópénzek verésére. Az árrendszer összeomlása ellen a kis címletű pénzeket megszűntették, helyükbe azok többszöröse lépett jobb minőségű ezüstből. A gazdasági nehézségeket az újjáéledő aranypénzverés tudta részben orvosolni. A XIII. században sorra jelennek meg a különböző elnevezésű aranypénzek: Genovában a genovino (jellegzetes éremábrázolása: előlap várkapu, hátlapján kereszt); Firenzében megjelent a Florin (Forint) a jól ismert liliom ábrázolással; a Rajna mentén pedig a gulden. Magyarországon először Károly Róbert (1307-1342) veretett aranypénzt firenzei mintára.

  Amikor az ifjú Károly Róbert trónra került, az ország gazdasága kaotikus állapotban volt. Még mindig élt az Árpádok korából megmaradt pénzújítási rendszer, változó és szabályozatlan volt a dénárverés, gyakori volt a veretlen ezüstrudakkal való fizetés. Károly Róbert uralkodása első időszakában elődeinek nyomdokain haladva csak dénárt és obulust veretett, ezeknek a minőségén úgy próbált javítani, hogy elrendelte, hogy az állandó értékű szlavón dénárok mintájára verjék ki a királyi pénzeket.
 
Károly Róbert pénzreformjáról tekintse meg az alábbi videót!>>>>>
 

 
1323-tól az uralkodó a Nekcsei Demeter tárnokmester nevével fémjelzett gazdasági reformok keretében átalakította a pénzverést is. Ennek során megszűntette a rossz minőségű dénárok verését, kísérletet tett egy állandó értékű, az egész ország területén érvényes pénz megteremtésére. A régi és külföldi pénzek, valamint a veretlen arany és ezüst forgalmát megszűntette, kiszorítva így a kincstár egyik legfontosabb jövedelemforrását veszélyeztető bécsi dénárokat. A pénzreformmal kapcsolatos költségek fedezésére a király minden jobbágycsalád által fizetendő, rendkívüli adót szavaztatott meg a rendekkel. Az új, kapunként beszedett adót 18 dénárban határozta meg. 1329 körül részben cseh, részben francia illetve nápolyi mintára bevezette a 6-8 dénár értékű garast.

0067.jpg

  A garas bevezetésénél is nagyobb horderejű volt az aranypénz bevezetése. A kereskedelem fellendülésével ugyanis a dénár mellett nagyobb és értékesebb, állandó értékű pénzek iránt kifejezett igény is mutatkozott az országban. Az első aranypénzt Károly Róbert 1325 körül verette. Ennek nemesfémtartalma nagyon magas volt, 23 karát 8 grén, azaz 986 ezrelék aranyat tartalmazott, vagyis 3,55 grammból 3,52 gramm színarany volt. A mintát az 1252-től Itáliában vert aranyforintok szolgáltatták. Az itáliai hatás részben a hazánkban dolgozó sienai mesterek munkájának köszönhető, a pénz neve pedig Firenzére utal: fiorino d'oro. A Budán firenzei mintára vert pénzek előlapján a firenzei liliom, a hátlapjukon Firenze védőszentje, Keresztelő Szent János látható.

 

0072.jpg

  Az itáliai város tiltakozott is a „motívumlopás" miatt, ám az éremképet csak Nagy Lajos király változtatta meg későbbi veretein, amikor is az előlapra a magyar címer, a hátlapra pedig Szent László képe került.

0075.jpg

   Ezt követően a Nagy Lajos által lovagi ideálként tisztelt Szent László egészen a XVI. század végéig állandó éremkép is maradt a magyar aranypénzek hátlapján.
   A magyar aranyforint nem csak Károly Róbert idején tudta betölteni az állandó értékű fizetőeszköz szerepét. Egyenértékű volt a firenzei aranyforinttal és a velencei dukáttal, és magasabb értékűnek bizonyult a rajnai forintnál. A 100 dénárt kitevő forint mintegy hatszáz éven át tartotta meg súlyát, nemesfém tartalmát s szép kivitelét, ezzel méltán vívott ki nemzetközi hírnevet magának. A körmöci aranypénz a középkor végéig a legkedveltebb fizetőeszköz volt egész Európában.
 
Ha Károly Róbert pénzreformjáról többre is kíváncsi, tekintse meg az alábbi videót!>>>>>
 

  Károly Róbert pénzreformjáig - a Zágrábban vert szlavón dénárokon kívül - egyetlen kamara létezett, az esztergom-budai. A pénzek két verdében, Esztergomban, valamint Budán készültek. Károly Róbert új kamarákat és verdéket állított fel, többek között Körmöcbányán és Nagybányán. A különböző verdékben készült pénzeken az éremkép azonos volt, az elkészítés helyét betűk vagy ábrák jelölték. Az első verdejegyek két betűből álltak, melyek a verdehely első két, vagy jellegzetes két betűjét használták fel.

0070.jpg

  Nagy Lajos (1342-1382) korában az állandó értékű aprópénzek nem voltak tarthatók. Visszatértek az évi pénzbeváltáshoz, és a viszonylag gyenge minőségű, változó értékű dénárok veréséhez. Újraindult a korábban megszüntetett garasverés is.

0076.jpg

  A pénzforgalomban az aranypénz és az időszakosan vert garas mellett továbbra is fontos szerepet játszott a dénár. A több verde párhuzamos működése, a kézi verés és a verőtövek viszonylag gyakori cseréje miatt a pénztípusoknak több változata létezik. Ezért, valamint az azonos éremképek miatt szükségessé vált, hogy a pénzek verési helyét meg lehessen állapítani. Elrendelték, hogy a kamaraispán minden általa vert pénzen tüntesse fel saját jegyét. A pénzek minőségének ellenőrzésére használt verdejegyek ekkor váltak általánossá.

0073.jpg

 A korszak dénárai között találhatók az úgynevezett szerecsenfejesek. Szerecsen Jakab hosszú időn keresztül a pécs-szerémi kamara bérlője, ispánja volt. A pécsi verdéből az átlagosnál nagyobb méretű és értékű dénárok kerültek ki. Az eredetileg megkülönböztetésül szolgáló fej a magyar pénztörténetben kivételes módon önálló éremképpé vált.

0078.jpg

  Ritkán, de Károly Róbertnél és Nagy Lajosnál is előfordultak tartományi, illetve városi veretek. Cattaro, Zára és Buda városa készített ilyeneket.

0080.jpg

   Az 1378 és 1386 között Nagy Lajos nevében vert halicsi serfek (kvartnikok, félgarasok) és rézpulók a Kázmér majd Opolei László által veretett pénzek mintáit követik.

0081.jpg

  Mária királynő (1382-1387) nem változtatott elődei pénzverésén: hasonló pénzfajtákat veretett, hasonló éremképpel, s a pénzverés gazdasági és jogi feltételeit sem újította meg. Mennyiségüket tekintve aranyforintjai voltak jelentősek.

82.jpg

Ezek népszerűségét a külföldön ráütött ellenjegyek is bizonyítják. Ezüstből ekkoriban garast nem vertek, csak dénárt és obulust.
  Zsigmond (1387-1437) kiváló minőségű, szép művészi kivitelű aranyforintokat veretett.

0085.jpg

 A budai verde szerepe megerősödött annak nyomán, hogy Buda lett a király székhelye, s a Budán vert pénzek mintául szolgáltak a többi kamarának. Zsigmond korából több adatunk is van az aranyforint vásárlóértékére. Például 33 rőf cseh posztó ára 7-10 aranyforint. A lóárak változatlanul eltérőek: 4-40 aranyforint. Egy sertés mindössze 1 arany. Ugyanakkor egy vértes lovasnak a heti bére 1 aranyforint és 28 garas volt.
  Zsigmond ezüst aprópénzei már a gazdasági hanyatlás első jelei voltak. Hiába próbálta az uralkodó a dénárok árfolyamát csökkenteni, az nem járt a várható haszonnal. Amikor visszaállította a dénárok régi értékét, akkor a pénzváltásból származó haszon hiányzott az államháztartásból. Zsigmond korában a viszonylag állandó értékű dénár mellett több, alacsony nemesfémtartalmú ezüst verésével is kísérleteztek. Ezek a csekély vásárlóértékű pénzek (bardus, fillér, ducat, quarting) azonban hamar elértéktelenedtek.

0089.jpg
 A quarting német elnevezése fyrting. Ebből eredeztethető a fitying szó is. Zsigmond királynak ezt az utolsó éremveretét már 1430-ban, kibocsátásának évében is csak névleges ezüsttartalommal kezdték el veretni, mivel ezüsttartalma 1:7 arányban viszonyult a rézhez.

0088.jpg
 
  Zsigmond reformkísérletei csak átmenetileg tették az ezüstpénzeket értékállóvá. Utódai alatt az ezüstök értéke addig soha nem látott mértékben csökkent. Már csak a nevükben őrizték a nemesfémet, valójában rézpénzek voltak. Albert (1437-1439) uralkodása alatt folytatódott a pénzromlás. Az uralkodó elrendelte a korábban többször előforduló, de folyamatosan nem használt címlet, az obulus újbóli verését. Az ország első számú verdéje mostantól Körmöcbánya lett.
  Az ezüstpénzek értékének csökkenése I. (Jagelló) Ulászló (1440-1444) alatt katasztrofálissá vált. Az ő pénzeinek többsége ezüstöt alig tartalmazó inflációs veret, melyet ráadásul gyakran hamisítottak. I. Ulászló pénzverése művészi és technikai szempontból egyaránt mélypontot jelent. Pénztörténeti szempontból mégis nagyon fontos: először az ő dénárjain látható a magyar korona, az Árpád-sávok és a kettős kereszt együttes ábrázolása.

0097.jpg

  AzI. Ulászló halálát követő interregnum alatt vert pénzek érdekessége, hogy – kibocsájtó uralkodó nem lévén -  nem fordul elő rajtuk személynév.

0099.jpg

  Hunyadi János (1446-1453) kormányzóként veretett pénzt. Megtiltotta, hogy az uralkodói vereteken kívül más pénzek is forogjanak, ám eközben a két legfontosabb pénzverő kamara – a körmöcbányai és a kassai – Giskra felvidéki főkapitány kezében volt, aki V. László nevére veretett pénzt. A párhuzamos pénzverés egészen a kormányzó lemondásáig folyt. Hunyadi kezében volta budai verde, valamint az ország egyik leggazdagabb aranybányája, a nagybányai, melyet királyi adományként kapott. Ez az oka, hogy aranypénzei minden esetben nagybányai veretek.

0100.jpg 

  1453 és 1457 között az ország minden pénzverdéjében azonos pénzeket készítettek V. László (1453-1457) nevére.

0104.jpg

   Körmöcbánya mellett ekkor Nagybányán, Kassán és Szebenben volt jelentős verde. V. László elrendelte, hogy 1 márka ezüstöt 1 márka rézzel elegyítsenek, s ebből az ötvözetből 1300 dénárt veretett.
  A káros pénzújítási rendszer Hunyadi Mátyás (1458-1490) trónra lépését követően sem szűnt meg. A pénzek minőségének javítására már korábban történtek kísérletek, nemcsak az uralkodó, hanem a rendek és az országgyűlés kezdeményezésére is. Mátyás 1467-es gazdasági reformja, melyet az egységesítés jegyében dolgozott ki, a pénzügyeket is megreformálta. A kamara haszna helyett bevezette a királyi kincstár adóját, amivel véget vetett az évi pénzújítási rendszernek. Állandó értékű ezüstpénzt vezetett be, melyet egységes pénzláb alapján vertek. A dénárok évi kötelező beváltásából származó haszon elmaradását új adóval pótolta: az 1 aranyforintban megállapított, a kapuadót felváltó füstpénzzel. Mátyás egy kézbe adta a pénzkamarákat, a pénzverést pedig jövedelmezővé tette. Csak a bányákhoz közeli verdéket hagyta meg, így 1472-ben Budán és Kassán megszüntette a pénzverést.

Hunyadi Mátyás gazdaságpolitikájáról tekintse meg az alábbi videót!>>>>>


  A pénz állandó értékét az állandó éremkép is hangsúlyozta. A reformot követően az aranyforintok előlapjára a korábbi címer helyett az ország védőszentje, a Patrona Hungariae került,

0109.jpg

a hátlapon pedig megmaradt Szent László álló alakos képe. Az ezüstök hátlapjára ugyancsak a Madonna került.

0111.jpg

   A Patrona Hungariae évszázadokon át volt a legjellegzetesebb magyar éremkép, mely egészen az 1939-es kétpengősig gyakran szerepelt a magyar pénzeken. Érdekesség, hogy míg Mátyás neve és címere látható pénzein, addig képmása, vagy bárminemű ábrázolása sohasem szerepel ezeken.
  Mátyás rendezett pénzverése elősegítette a kereskedelmi kapcsolatokat, amelyekben az általa veretett aranypénz nagy szerepet játszott. 20-25 aranyért pompás, fényűző lovat, 3 aranyért egy pár ökröt, 1 aranyért hízott disznót, 84 aranyért 49 hermelint és 40 cobolyprémet adtak. 1 aranyforint 10 dénárral volt egyenértékű, 15 dénárért egy juhot, 2 dénárért egy nyulat lehetett venni, míg egy tintatartó ára 75 dénár volt.
  A forint és a dénár használatával párhuzamosan Mátyás felelevenítette az 1370 óta szünetelő garasverést Magyarország, valamint Boroszló és Jägerndorf tartományok számára.

0117.jpg

   A nagyobb értékű ezüstpénz verésének újraindítása azt célozta, hogy kiszorítsák az erős cseh garasokat, s a garasforgalomból származó haszon a magyar kincstárat gyarapítsa. 20 garas 1 aranyforintot ért, 5 új dénár pedig 1 garast.
  Az ezüstpénzek ekkoriban nagyobb változatosságot mutatnak, mint az aranypénzek. Mátyás reform utáni dénárai mintegy fél évszázadon át megőrizték stabilitásukat. Ugyanakkor Mátyás is adott ki rossz minőségű ezüstpénzt, melynek belső értéke a névérték alatt maradt. A madonnás dénárokat az 1521-es pénzrontásig azonos pénzláb alapján verték.

0113.jpg

  Mátyás halála után sokáig nem történt lényeges változás a pénzverésben. Gazdasági reformjai kedvező hatását utódai is élvezhették. II. Ulászló (1490-1516) pénzverése szerves folytatása Mátyásénak. Legfontosabb verdéje Körmöcbányán volt, ahol ezüstből garast, dénárt és obulust vertek. A vastag veretek valószínűleg nem forgalom céljára, hanem bemutató, ajándékozási vagy próbajelleggel készültek.

0122.jpg
 
   A pénzforgalom magas értékű pénzeket is igényelt. Az ennek a problémának a megoldására tett egyik kísérlet a tallér előfutárának számító gudiner verése volt. A guldiner azonban forgalmi pénzként nem funkcionált. Ezeknek a pénzeknek érdekessége, hogy a magyar pénzek közül elsőként rajtuk tűnik fel először 1499-ben a verési évszám.

0120.jpg

   II. Ulászló alatt a gazdaság és a pénzek romlása megállíthatatlanná vált. Az egyre gyengébb minőségű aprópénzek a kincstár fokozott bevételi igényeire utalnak: a különbözetet a török elleni küzdelmekre kellett fordítani. Mivel az uralkodó megválasztásakor ígéretet tett arra, hogy a Mátyás által bevezetett adókat nem szedi be, s pótlólagos jövedelemforrása nem volt, összjövedelme a 200 ezer forintot is alig érte el.
  A gyermekként megkoronázott II. Lajos (1516-1526) még a Mátyás által lefektetett elvek alapján működő pénzverést örökölt. A pénzverés és a pénzügyigazgatás eleinte jól működött, de a válság már éreztette hatását: a pénzromlás folytatódott. A nagy mennyiségű ezüstpénz előállítására a meglévők mellett további verdéket állítottak üzembe, köztük a Mátyás által bezárt budai verdét is. A török megállítására tett kísérletek hatalmas összegeket emésztettek fel. Ezért az 1521. évi, Szerencsés Imre alkincstárnok nevéhez fűződő reform értelmében a hiány pótlására alacsony (250 ezrelék) ezüsttartalmú pénzt adtak ki.

0130.jpg
   A nova moneta néven bevezetett újabb pénz értékét mesterségesen próbálták az előző évek árfolyamán tartani. Hiába rendelték azonban el, hogy az új pénz a régivel egyenlő értékben forogjon, a rendelkezést nem lehetett betartani. 1525-ben az országgyűlés elrendelte a moneta nova megszüntetését. III. Zrínyi Miklós gróf, horvát bán (1493-1534) királyi engedély alapján  Kostajnicán állított fel pénzverdét. Itt verette pénzzé az ezüstbányáiból származó ezüstöt II. Lajos nevében.

0134.jpg

  Szapolyai János (1526-1540) Mohács után nem sok sikerrel igyekezett jobb minőségű pénzeket bevezetni. Dénárjainak mennyisége az első években volt számottevő.

 TEKINTSÉK MEG ALÁBBI KÉPES KATALÓGUSAINKAT! >>>>>>>>>>>>>>

 

 

Cikkek

1., KÉPES KATALÓGUS - KÁROLY RÓBERTTŐL LUXEMBURGI ZSIGMONDIG >>>>>

2010.05.26

 

0066.jpg

 

 

2., KÉPES KATALÓGUS - HABSBURG ALBERTTŐL HUNYADI MÁTYÁSIG >>>>>

2010.05.25

 

0091.jpg

 

 

 

3., KÉPES KATALÓGUS - II. ULÁSZLÓTÓL SZAPOLYAI JÁNOSIG >>>>>

2010.05.24

0119.jpg