Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1., KÉPES KATALÓGUS - KÁROLY RÓBERTTŐL LUXEMBURGI ZSIGMONDIG >>>>>

2010.05.26

 
 
 
KÉRJÜK, ÍRJÁK MEG VÉLEMÉNYÜKET, JAVASLATUKAT A HONLAPPAL, ANNAK TARTALMÁVAL KAPCSOLATBAN! HASZNÁLJÁK A LAP ALJÁN LÉVŐ "HOZZÁSZÓLÁSOK" ROVATOT VAGY KÜLDJENEK E-MAILT A hleremtar@citromail.hu CÍMRE!
 

 
 
VEGYESHÁZI KIRÁLYOK PÉNZEI I.
 
KÁROLY RÓBERTTŐL LUXEMBURGI ZSIGMONDIG

A középkor végén a kis címletű ezüstpénzek egyre inkább eltűntek a kereskedelmi forgalomból, mivel a pénzverdék egyre kisebb hajlandóságot mutattak a kis haszonnal járó aprópénzek verésére. Az árrendszer összeomlása ellen a kis címletű pénzeket megszüntették, helyükbe azok többszöröse lépett jobb minőségű ezüstből. A gazdasági nehézségeket az újjáéledő aranypénzverés tudta részben orvosolni. A XIII. században sorra jelennek meg a különböző elnevezésű aranypénzek: Genovában a genovino (jellegzetes éremábrázolása: előlap várkapu, hátlapján kereszt); Firenzében megjelent a Florin (Forint) a jól ismert liliom ábrázolással; a Rajna mentén pedig a gulden. Magyarországon először Károly Róbert (1307-1342) veretett aranypénzt firenzei mintára.

 
0066.jpg
 
66. Károly Róbert aranyforint (Au)
 
E: +KARO-LV.REX. (Karolu rex = Károly király) Stilizált firenzei liliom.
H: S.IOHA-NNES.B. (Sanctus Iohannes Baptista = Keresztelő Szent János) Keresztelő Szent János glóriával, szemből.
 
Megjegyzés: A kereskedelem fellendülésével ugyanis a dénár mellett nagyobb és értékesebb, állandó értékű pénzek iránt kifejezett igény is mutatkozott az országban. Az első aranypénzt Károly Róbert 1325 körül verette. Ennek nemesfémtartalma nagyon magas volt, 23 karát 8 grén, azaz 986 ezrelék aranyat tartalmazott, vagyis 3,55 grammból 3,52 gramm színarany volt. A mintát az 1252-től Itáliában vert aranyforintok szolgáltatták. Az itáliai hatás részben a hazánkban dolgozó sienai mesterek munkájának köszönhető, a pénz neve pedig Firenzére utal: fiorino d'oro. A Budán firenzei mintára vert pénzek előlapján a firenzei liliom, a hátlapjukon Firenze védőszentje, Keresztelő Szent János látható.
 
Huszár 440, 3.577 g, Ø 21 mm, kitűnő
 
0067.jpg
 
67. Károly Róbert garas (Ag)
 
E: +MONETA.KAROLI.REGIS.HVNGARIE. (Károlynak, Magyarország királyának pénze) Trónoló király jogarral és országalmával, a trón mellett leveles dísz.
H: +HONOR.REGIS:IVDICIVM.DILIGIT. (A király tisztsége, hogy bíráskodjon. Zsolt.99:4.) Anjou-magyar címer díszes sisak alatt, kétoldalt verdejegy.
 
Megjegyzés: 1323-tól az uralkodó a Nekcsei Demeter tárnokmester nevével fémjelzett gazdasági reformok keretében átalakította a pénzverést. Ennek során megszüntette a rossz minőségű dénárok verését, kísérletet tett egy állandó értékű, az egész ország területén érvényes pénz megteremtésére. A régi és külföldi pénzek, valamint a veretlen arany és ezüst forgalmát megszűntette, kiszorítva így a kincstár egyik legfontosabb jövedelemforrását veszélyeztető bécsi dénárokat. A pénzreformmal kapcsolatos költségek fedezésére a király minden jobbágycsalád által fizetendő, rendkívüli adót szavaztatott meg a rendekkel. Az új, kapunként beszedett adót 18 dénárban határozta meg. 1329 körül részben cseh, részben francia illetve nápolyi mintára bevezette a 6-8 dénár értékű garast.
 
Huszár 448, 2.761 g, Ø 25 mm, nagyon szép

 
0068.jpg
 
68. Károly Róbert dénár (Ag)
 
E: KAROLVS REX. (Karolus rex = Károly király) Szembenéző koronás mellkép.
H: Firenzei liliom. 

Megjegyzés: Amikor az ifjú Károly Róbert trónra került, az ország gazdasága kaotikus állapotban volt. Még mindig élt az Árpádok korából megmaradt pénzújítási rendszer, változó és szabályozatlan volt a dénárverés, gyakori volt a veretlen ezüstrudakkal való fizetés. Károly Róbert uralkodása első időszakában elődeinek nyomdokain haladva csak dénárt és obulust veretett, ezeknek a minőségén úgy próbált javítani, hogy elrendelte, hogy az állandó értékű szlavón dénárok mintájára verjék ki a királyi pénzeket.

  Huszár 476, 0.726 g, Ø 14 mm, nagyon szép
 
 
0069.jpg
 
69. Károly Róbert parvus (Ag)
 
E: +M.REGIS.KARVLI (Moneta regis Karuli = Károly király pénze) Korona.
H: Balra néző angyal térdepel.
 
Huszár 473, 0.383 g, Ø 12 mm, nagyon szép 

 
0070.jpg

70. Károly Róbert dénár (Ag) - Buda
 
E: KAROLI REGIS. (Karoli regis...= Károlyé...) Szembe néző mellkép koronával.
H: +...HVNGARIE. (...Hungariae = Magyarország királyáé) Címer. Oldalt B-V.
 
Megjegyzés: Károly Róbert pénzreformjáig - a Zágrábban vert szlavón dénárokon kívül - egyetlen kamara létezett, az esztergom-budai. A pénzek két verdében, Esztergomban, valamint Budán készültek. Károly új kamarákat és verdéket állított fel, többek között Körmöcbányán és Nagybányán. A különböző verdékben készült pénzeken az éremkép azonos volt, az elkészítés helyét betűk vagy ábrák jelölték. Az első verdejegyek két betűből álltak, melyek a verdehely első két, vagy jellegzetes két betűjét használták fel.
 
Huszár 495, 0.355 g, Ø 15 mm, nagyon szép

 
71.jpg
 
71. Károly Róbert dénár (Ag)
 
E: KAROLVS REX (Károly király) Koronás fő balra.
H: Vár három toronnyal, felül két liliom.
 
Huszár 501, 0.356 g, Ø 11 mm, szép 

 
0072.jpg
 
72. Nagy Lajos aranyforint (Au) - Buda
 
E: +LODOV-ICI REX. (Lodovici rex = Lajos király) Firenzei liliom.
H: S.IOHA-NNES.B. (Sanctus Iohannes Baptista = Keresztelő Szent János) Keresztelő Szent János szemből, bal kezében kereszt. Az alak jobb- és baloldalán személyi jelként vízszintes vonalkák. (= Lorandus mester, kamaragróf)

Megjegyzés: A magyar aranyforint nem csak Károly Róbert idején tudta betölteni az állandó értékű fizetőeszköz szerepét. Egyenértékű volt a firenzei aranyforinttal és a velencei dukáttal, és magasabb értékűnek bizonyult a rajnai forintnál. A 100 dénárt kitevő forint mintegy hatszáz éven át tartotta meg súlyát, nemesfém tartalmát s szép kivitelét, ezzel méltán vívott ki nemzetközi hírnevet magának. A körmöci aranypénz a középkor végéig a legkedveltebb fizetőeszköz volt egész Európában.

 Huszár 512, 3.528 g, Ø 21 mm, kitűnő -

 
0074.jpg
73. Nagy Lajos aranyforint (Au) - Buda
 
E: LODOVICVS.DEI.GRACIA.REX VNGARIE. (Lajos Isten kegyelméből király) Középen hatkaréjos keretben Anjou-magyar címer.
H: +S IOHA-NNES B. (Sanctus Iohannes Baptista = Keresztelő Szent János) Középen Keresztelő Szent János szemben áll, kezében kereszt. Lent oldalt szerecsenfej (= Johannes Saracenus - Mesztegnyei Szerecsen Jakab és János)
 
Huszár 513, Ø 21 mm, nagyon szép 

 
0073.jpg

74. Nagy Lajos aranyforint (Au) - Buda

E: +LODOVICI.D.G.R.VNGARIE. (Lodovici Dei gratia regis Ungariae = Lajosé, Isten kegyelméből Magyarország királyáé) Hatos karéjban magyar-Anjou címer.
H: SAnTVS.LA-DISLAVS R. (Sanctus Ladislaus rex = Szent László király) Szembe néző Szent László. Oldalt verde- és mesterjegy: liliomok és zászlós B jel. (= Francesco Bernardi országos kamaragróf)
 
Megjegyzés: Károly Róbert aranyai firenzei minta szerint készültek, előlapjukon liliommal, hátlapjukon Keresztelő Szent Jánossal. Ezt az éremképet Nagy Lajos változtatta meg. A pénzek előlapjára címerét, hátlapjára Szent László királyt tette. Ettől kezdve évszázadokon át volt Szent László a magyar aranyak éremképe.
 
Huszár 514, Pohl B4-8, Lanz 139, 3.549 g, Ø 21 mm, nagyon szép

 
0075.jpg

75. Nagy Lajos aranyforint (Au)

E: +LODOVICI.D.G.R.VNGARIE. (Lodovici Dei gratia regis Ungariae = Lajosé, Isten kegyelméből Magyarország királyáé) Hatos karéjban magyar-Anjou címer rutapajzsban.
H: SAnTVS:LA-DISLAVS R (Sanctus Ladislaus rex = Szent László király) Szent László, mellette verdejegyek. P-G (= Petrus Chimle?)
 
Megjegyzés: Néhány aranyforint ilyen ábrával az 1939-es prijepoljei leletből került elő. A verési időt Pohl 1372-73-ra teszi. Huszár Lajos két darabot említ az Archeológiai Értesítő 76. számában (1949). Azóta még állítólag 4 db bukkant fel. A Nemzeti Múzeum összesen 7 darabról tud. Mindent egybevetve ez a magyar középkor legritkább darabja!
 
Huszár 518, Pohl B3, 3.578 g, Ø 21 mm, kitűnő

 
0076.jpg
 
76. Nagy Lajos garas (Ag) - Pécs (?)

E: +LODOVICI.DEI.GRATIA.R.VNGARIE. (Lodovici Dei gratia rex Hungariae = Lajos Isten kegyelméből Magyarország királya) Díszes hatos karéjban magyar-Anjou címer.
H: SANTVSL-ADISI-LAVS.R. (Sanctus Ladislaus rex = Szent László király) Gótikus trónon ülő király alabárdot tart. Lent elmosódott szerecsenfej. (= Jacobus Saracenus)
 
Megjegyzés: Nagy Lajos korában az állandó értékű aprópénzek nem voltak tarthatók. Visszatértek az évi pénzbeváltáshoz, és a viszonylag gyenge minőségű, változó értékű dénárok veréséhez. Újraindult a korábban megszüntetett garasverés is. Az itt látható garas érdekessége, hogy a trón baloldala kettős verés folytán még egyszer előtűnik!

Huszár 523, 3.175 g, Ø 27 mm, kitűnő

 
0077.jpg

77. Nagy Lajos dénár (Ag)

E: +LODOVICI R VNGARIE. Gyöngykörben Magyar-Anjou címer.
H: S.LADIS-LAVS.R. (Sanctus Ladislaus rex = Szent László király) Szembe néző Szent László. Mellette személyi jegy liliommal és zászlós B-vel. (= Francesco Bernardi országos kamaragróf)
 
Megjegyzés: A pénzforgalomban az aranypénz és az időszakosan vert garas mellett továbbra is fontos szerepet játszott a dénár. Megszervezték a verési folyamat ellenőrzését. A több verde párhuzamos működése, a kézi verés és a verőtövek viszonylag gyakori cseréje miatt a pénztípusoknak több változata létezik. Ezért, valamint az azonos éremképek miatt szükségessé vált, hogy a pénzek verési helyét meg lehessen állapítani. Elrendelték, hogy a kamaraispán minden általa vert pénzen tüntesse fel saját jegyét. A pénzek minőségének ellenőrzésére használt verdejegyek ekkor váltak általánossá.
 
Huszár 542, 0.427 g, Ø 14 mm, kitűnő

 
0078.jpg
 
78. Nagy Lajos dénár (Ag) - Pécs

E: +MONETA LODOVICI Szaracénfej balra. (= Jacobus Saracenus)
H: +REGIS HVNGARIE Kettőskereszt.
 
Megjegyzés: A korszak dénárai között találhatók az úgynevezett szerecsenfejesek. Szerecsen Jakab hosszú időn keresztül a pécs-szerémi kamara bérlője, ispánja volt. A pécsi verdéből az átlagosnál nagyobb méretű és értékű dénárok kerültek ki. Az eredetileg megkülönböztetésül szolgáló fej a magyar pénztörténetben kivételes módon önálló éremképpé vált.
 
Huszár 547, 0.699 g, Ø 14 mm, nagyon szép

 
0079.jpg
 
79. Nagy Lajos dénár (Ag)

E: +LODOVICI R. Szembe tekintő, alabárdot tartó Szent László mellképe.
H: S.LADISLARIE +MO. Álló Szent László szembe tekint.
 
H -, CNH -, Reng.-, 0.509 g, Ø 15 mm, kitűnő -

 
0080.jpg

80. Nagy Lajos cattarói grosso (Ag)

E: LODOVICVS-REX VNGARI. (Lajos Magyarország királya) Trónoló király.
H: S.TRIPhON.-CATAREN. (Sanctus Triphonus Catarensis = Cattarói Szent Trifón) Szent Trifonius szembe tekint. Mellette csillagok és B verdejegy.
 
Megjegyzés: Ritkán, de Károly Róbertnél és Nagy Lajosnál is előfordultak tartományi, illetve városi veretek. Cattaro, Zára és Buda városa készített ilyeneket. Cattaro autonóm pénzverési joga birtokában 1356 és 1382 között Lajos király nevére és ábrázolásával grosso-kat vert 4 változatban, valamint félgarast és réz follárt, előlapján magyar-Anjou címerrel. Az összes veret hátlapján Szent Trifon, a város védőszentje szerepel.
 
Huszár 553c, Réthy-Probszt S. 102, 1.443 g, Ø 20 mm, nagyon szép

 
 
 
81. Nagy Lajos halicsi (Russia) serf (Ag)
 
E: + LODOVICI R.VnGARIE. (Lajosé, Magyarország királyáé) Koronázott L négyes karéjban.
H: + MONETA.RUSSIE. (Oroszország pénze) Oroszlán balra.
 
Megjegyzés: A Nagy Kázmér lengyel király segítségére siető magyar hadak Drugeth Vilmos vezetésével 1340-ben kiszorították Halicsból a tatárokat. A tartomány ekkor lengyel fennhatóság alá került. 1370-ben Nagy Kázmér halála után Nagy Lajost koronázták lengyel királlyá. Ő a halicsi orosz tartományt Opolei Wladislaw dobrzyni és wieluni hercegnek adta hűbérbe. Mikor 1378-ban Opolei Wladislawot kinevezte Lengyelország királyi helytartójának, Halicsot magyar határbánsággá szervezte és régi jogon Magyarországhoz csatolta Russzia határbánság néven. Az 1378 és 1386 között Nagy Lajos nevében vert halicsi serfek (kvartnikok, félgarasok) és rézpulók a Kázmér majd Opolei László által veretett pénzek mintáit követik.
 
Huszár 561, 1.066 g, Ø 20 mm, szép +

 
82.jpg
82. Mária aranyforint (Au) - Kassa
 
E: +MARIE:D.G.R.VNGARIE: Magyar-Anjou címer hatoskaréjban.
H: S.LADISL-AVS.REX Álló, szembe tekintő Szent Lászó baljában országalmát, jobbjában alabárdot tart. Oldalt Anjou liliomok. (= Kassa, Jacobus és Christianus)
 
Megjegyzés: Mária királynő nem változtatott elődei pénzverésén: hasonló pénzfajtákat veretett, hasonló éremképpel, s a pénzverés gazdasági és jogi feltételeit sem újította meg. Mennyiségüket tekintve aranyforintjai voltak jelentősek. Ezek népszerűségét a külföldön ráütött ellenjegyek is bizonyítják. Ezüstből ekkoriban garast nem vertek, csak dénárt és obulust.
 
Huszár 563b, Pohl C2-2, 3.547 g, Ø 21 mm, kitűnő

 
0083.jpg
83. Mária dénár (Ag)
 
E: +MARIE D R VNGARIE. (Mariae dominae reginae Ungariae = Máriáé, Magyarország királynő asszonyáé) (Sic!) Korona alatt verdejegy.
H: +MONETA.MARIE R.V. (Moneta Mariae reginae Ungariae = Máriának, Magyarország királynőjének a pénze) Kettőskereszt. 
 
Huszár 569, 0.543 g, Ø 15 mm, nagyon szép

 
0084.jpg

84. Mária dénár (Ag)

E: +MONETA.MARIE (Mária pénze) Duplakereszt.
H: +REGInE.VNGARIE. (Magyarország királynéjáé) Korona M felett.
 
Huszár 566, 0453 g, Ø 14 mm, nagyon szép

 
0085.jpg

85. Zsigmond aranyforint (Au) Offenbánya
 
E: +SIGISMVnDI.D.G.R.VnGARIE. (Sigismundi Dei gratia regis Ungariae = Zsigmondé, Isten kegyelméből Magyarország királyáé) Címer magyar hasításokkal és cseh oroszlánokkal.
H: .S.LADISL-AVS.REX. (Sanctus Ladislaus rex = Szent László király) Szent László alabárdot és országalmát tart. M
-O (= Nürnbergi Márk - Offenbánya)
 
Megjegyzés: Zsigmond kiváló minőségű, szép művészi kivitelű aranyforintokat veretett. A budai verde szerepe megerősödött annak nyomán, hogy Buda lett a király székhelye, s a Budán vert pénzek mintául szolgáltak a többi kamarának. Zsigmond korából több adatunk is van az aranyforint vásárlóértékére. Például 33 rőf cseh posztó ára 7-10 aranyforint. A lóárak változatlanul eltérőek: 4-40 aranyforint. Egy sertés mindössze 1 arany. Ugyanakkor egy vértes lovasnak a heti bére 1 aranyforint és 28 garas volt.
 
Huszár 573, Pohl D2-10, Lanz 139/1120, 3.542 g, Ø 20 mm, kitűnő

 
0086.jpg

86. Zsigmond dénár (Ag)

E: Mon.SIG-ISMVnDI. (Moneta Sigismundi = Zsigmondnak...) Kettőskereszt.
H: +.REGIS VnGARIE ETC. (...regis Hungariae etc. = Magyarország stb. királyának a pénze) Négyelt címer magyar vágásokkal és sasokkal.
 
Megjegyzés: Zsigmond ezüst aprópénzei a gazdasági hanyatlás első jelei voltak. Hiába próbálta az uralkodó a dénárok árfolyamát csökkenteni, az nem járt a várható haszonnal. Amikor visszaállította a dénárok régi értékét, akkor a pénzváltásból származó haszon hiányzott az államháztartásból.
 
Huszár 576. 0.633 g, Ø 15 mm, kitűnő 

 
0087.jpg

87. Zsigmond dénár (Ag)  Körmöcbánya

E: Mon.SIG-ISMVnDI. (Moneta Sigismundi = Zsigmondnak...) Kettőskereszt. Oldalt K-S (= Siebenlinder János)
H: REGIS VnGARIE ET.C. (...regis Hungariae etc. = Magyarország királyának a pénze) Magyar vágásos címer.
 
Huszár 578, 0.731 g, Ø 16 mm, kitűnő - 

 
1279.jpg
87/b. (1279.) Zsigmond parvus (Ag)
 
E: Négyelt címerpajzson magyar vágások és sasok.
H: Kereszt, szárai között négy korona.

 
Huszár 580, 0.250 g, Ø 12 mm, nagyon szép

 
0088.jpg
 
88. Zsigmond quarting (Cu+Ag) - Körmöcbánya
 
E: Kettőskereszt. Oldalt verdejegy K-3 (= Zatmáry Jodocus kamaragróf ?)
H: Korona.
 
Megjegyzés: Zsigmond korában a viszonylag állandó értékű dénár mellett több, alacsony nemesfémtartalmú ezüst verésével is kísérleteztek. Ezek a csekély vásárlóértékű pénzek (bardus, fillér, ducat, quarting) azonban hamar elértéktelenedtek. A quarting német elnevezése fyrting. Ebből eredeztethető a fitying szó is. Zsigmond királynak ezt az utolsó éremveretét már 1430-ban, kibocsátásának évében is majdhogynem névleges ezüsttartalommal kezdték el veretni, mivel ezüsttartalma 1:7 arányban viszonyult a rézhez. 1 aranyforint 400 quartingot tett ki ekkor. E pénzfajta külsejében is hasonult a rézérmékhez, legfeljebb egyes pénzdarabok sejtették enyhe ezüstös csillogásukkal a gyér nemesfémtartalmat. A veretés hét éve alatt e pénz még kétszer veszített értékéből, 1432-ben és 1435-ben. 1432-ben egy aranyforint 1000 quartingot, 1435-ben 6000 quartingot ért. Pohl Artúr közlése szerint legalább 14 éremverde bocsátott ki quartingot, átlagosan 0.48 g súllyal.
 
Huszár 586, 0.611 g, Ø 14 mm, szép

 
0089.jpg
 
89. Zsigmond ezüstdukát (Ag) 1427-1430 között - Körmöcbánya
 
E: Szent László alabárddal és országalmával.
H: Kettőskereszt, kétoldalt verdejegy. K-R (= Petrus Reichel v. Kremnica)
 
Megjegyzés: Ez lehet az első magyar ezüstpénz melyen már kizárólag magyar rendszerű verdejegyek találhatók.
 
Huszár 584, 0.310 g, Ø 11 mm, szép

 
0090.jpg

90. Zsigmond zseton (Cu) a császári cím elnyerésére

E: SIGISMVnDI REX ROMANORVM. (Sigismundi rex Romanorum = Zsigmond római király) Magyar vágásos címer.
H: MONETA VnGARIE ET CETER Kettőskereszt.
 
Huszár -, CNH 365, 3.680 g, Ø 24 mm, szép
 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.